Sajnos vannak olyanok, akiket jobb elkerülni... Mert annyira nem egyezik a véleményünk és az életvitelünk, akár rokonok között. Ti mit tesztek ilyenkor?
A levelet mindig elolvassák. Ha nem az elsőt, akkor a sokadikat. Mindig van hatása,. Még akkor is ha nem látszik, vagy éppen az ellenkező hatást váltja ki..."
Mindenki maga választ társat. "Amilyen virágot szakasztottál, olyat fogsz szagolni!" - tartja a mondás.
Jó, tudom. A szerelmes az soha nem épeszű. Sokszor a mindenki által látott nyilvánvalót még akkor sem veszi észre amikor ezren mondják neki. Sőt még akkor sem, ha olyantól hallja akit tökéletesen ismer, akiben addigi élete során mindig vakon megbízhatott.
Így aztán ha borul a bili olyat kap amilyet a másik és a tanácsadói produkálni képesek.
A levelet mindig elolvassák. Ha nem az elsőt, akkor a sokadikat. Mindig van hatása,. Még akkor is ha nem látszik, vagy éppen az ellenkező hatást váltja ki...
a levelekkel eddig mindig megjártam, nem szeretnék levelet irni. Soha nem válaszolnak, annak meg mi értelme van? Ez az egész néha azt érzem, hogy arról szól, ki tud többet a másikról és utána visszaélnek az információval (fejhezvágják ilyen vagy olyan formában).
Szerintem írj egy levelet a testvérednek, amiben leírsz mindent,sérelmet,fájdalmat,sértettséget.............valamint régi szép emlékeket amit sajnálsz, hogy most a rossz viszony miatt már nem is lehet.........és elküldöd neki.
Ne legyen sértő, ne pocskondiázz, ne bánts meg senki a leveledben. beszélj magadról, az érzelmeidről, arról mit szeretnél, és majd meglátod a válaszokat.
A sértettségek/tüskék/megbántódásokra mindenki másképp emlékszik. Érdekes amikor ugyanaz ami az egyiket bántja, a másik talán nem is emlékszik rá......
Ennek a levélnek 2 jó hozadéka is lehet:
1. kiírod magadból a bánatod
2. a másik talán jobban megért, és pozitívan reagál
Én 10évig nem beszéltem a sógornőmmel, mert csúnyán beolvasott nekem anno, ordított velem.............
Mikor elváltam, majd utána jött rá, hogy tulképp úgy haragudott rám,arra az emberre, akit a testvére által, az elmondásaiból ismert..magyarul soha nem akart engem megismerni...viszont válás után ismerte meg a testvérért, kapta azokat a "pofonokat"amiket anno én, és érdekes, más véleménye lett rólam, és más a tesójáról.
Ma már beszélünk,és másképp viszonyul hozzám...nagyon pozitívan.
Volt, aki közös terápiát javasolt, ahol felderithetnénk az ellentétek okait és megbeszélhetnénk... de nekem nincs erre fedezetem és amúgy sem tudom, hogy hozhatnánk össze úgy, hogy ne kiabálás és a másik fejére olvasás legyen a vége.
'L'atalante nicknéven voltál fent, de manapság töröltetted. De nem kell elvállalnod, csak tudod ahogy az ember az kézírásképét, úgy a stílusát sem tudja megváltoztatni.
Nálunk a tesóm feleségével úgy kezdödött a történet, hogy tesóm fogta magát és megnösült. Az elején nem is volt semmi gond. 4éve kezdödtek a viták, az irigykedés, mikor a nagyobbik gyerekük megszületett (vagyis, kb 1éves volt). Akármit tettem, nem volt jó. Beleszóltak az életembe, de visszafelé ugyanezt nem türték. Addig addig, amig megszakadt minden kapcsolat. Én is vállaltam egy gyereket, de nekem nem sikerült házasságban mindez. Összevesztünk pénzen, a gyerekeken, egyáltalán az a bajuk hogy lélegzem és nem patkoltam még el. Röviden ennyi. 9hónapja nem láttam a testvérem, 6hónapja nem láttam a feleségét és a gyerekeket. Ök egyszer látták az én fiam, aki már másfél éves. Tvaly nyáron, húsz percre. Nem tudom, mit tegyek, hogy ez megváltozzon, de tesóm felsége szerint pszihopata vagyok és élösködö! Ezt a véleményét sem kértem, de az orrom alá dörgöl mindent ami eszébe jut mikor véletlenül összefutunk a neten. Mert ott azért összefutunk. Nem vagyok kiváncsi a véleményére, de úgy intézi, hogy megtudjam, akkor is ha kimoderálják öt vagy mindkettönket (mert nem állom meg hogy ne válaszoljak). A bátyám pedig a 9hónap alatt kétszer keresett, egyszer sms-ben, egyszer valami hivatalos ügyben. Szerintem a kapcsolat soha nem fog helyrejönni, már nem is reménykedem, mert amilyen emberré vált, nem szimpatikus. Náluk az feleség a fönök, amit ö mond, az van, ö diktál. Se születésnapi köszöntés, se közö karácsony nem volt egy éve. EL kellene valahogy fogadnom ezt a helyzetet, nem pedig örlödni miatta. Ezért is nyitottam ezt a topikot.
Elég komoly problémám van... Családon belül kibékithetetlen ellentét van a testvérem és a felesége, valamint köztem. Már nem is karcsonyoztunk együtt. Szeretnék egy normális viszonyt kialakitani, de eddig csak az vált be, hogy nem beszélünk (9hónapja) és nem is találkozunk (6hónapja). Van más is akinek hasonló problémája van?
