Nem ez a lényeg, hanem az, hogy csak lokálisan értelmezhető műveleteket kellene az egészre kiterjeszteni, ami enyhén szólva nem egyszerű. Nem lehet nagyobb léptékben szétválasztani térszerű és időszerű mennyiségeket.
Azért én még nem gondolom, hogy ettől megdőlt volna a relativitás, de valami szemléletes magyarázatot jó lenne találni. Abban nem nagyon hiszek, hogy a bonyolult matematika mindent eltakar, viszont azt hiszem, az ilyen "paradoxonokon" keresztül lehet igazán megérteni valamit, ha azokra születik szemléletes magyarázat, mint például az alagutas paradoxonra is van ilyen.
Nekem van egy verzióm, de az lehet, hogy kicsit naív, ezért lettem volna kíváncsi a hozzáértőbbek véleményére.
pert megadta a választ, miért nem jó neked: Úgy tűnik megtartja magának a perdületét.
Kész. Ez a válasz. A perdület megmarad, tehát az idő nem állt meg. Nincs paradoxon csak rossz a relelm amennyiben azt állítja, hogy megáll az idő. Megdöntötted a relelmet.
Ne dőlj be a bomlasztónak, ehhez nem kell semmiféle számítás, nem kell hozzá a relelm ismerete és a matematikája sem.
Csak egy dolog kell hozzá: állítja a relelm, hogy megáll az idő ?? Csak ez az egy dolog a kérdés.
Mert ha az idő megáll és a perdület megmarad akkor az ellentmondás, a relelm megdőlt, logikai hiba van benne, nem csoda ha mormota nem érti.
Hjah, hogy a téridő elkezd forogni (a sírjában)? Vagy kínjában? Szégyellem magam helyettetek is.
Nem lehet ezeket szétválasztani. Pont arra találták ki az altrelt, hogy az anyag és a téridő kapcsolatát le lehessen írni. Egyszerű elvekből indul ki, de a megoldások megtalálása nagyon bonyolult, még a legegyszerűbb esetekben is.
Nem paradoxon, csak annyit mutat hogy a naív köznapi elképzelés nem működik. Bonyolult matematikai konstrukció, amit nem lehet jól köznapi fogalmakkal elmondani. Pont azért nem, mert a normális életben semmi hasonlóval nem találkozunk, nincs mihez kötni. Egy zebrát le lehet írni úgy hogy olyan mint egy csíkos, kis termetű ló - ez azért működik mert van valami hasonló amihez kötni lehet. A fekete lyuk nem ilyen, se a nem forgó se a forgó változata.
Allegóriákat persze lehet mondani, ha mindenáron valamit mondani akarnak róla érdeklődőknek, de ezek a legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy bármiféle következteséseket le lehetne voninni belőlük, még kevésbé alkalmasak továbbgondolásra, értelmes ötletek kitalálása ezek alapján teljesen reménytelen.
Ha valaki érteni akarja, meg kell tanulni a matematikáját, vagy bele kell nyugodni hogy anélkül érthetetlen.
Tehát akkor a csillag eredeti perdülete átalakul a tér perdületévé? Hogyan kell kiszámítani a tér perdületét? Van neki valami tehetetlenségi nyomatéka?
Thus, an inertial reference frame is entrained by the rotating central mass to participate in the latter's rotation; this is frame-dragging, and has been tested experimentally.[4] Qualitatively, frame-dragging can be viewed as the gravitational analog of electromagnetic induction. An "ice skater", in orbit over the equator and rotationally at rest with respect to the stars, extends her arms. The arm extended toward the black hole will be torqued spinward. The arm extended away from the black hole will be torqued anti-spinward. She will therefore be rotationally sped up, in a counter-rotating sense to the black hole. This is the opposite of what happens in everyday experience. If she is already rotating at a certain speed when she extends her arms, inertial effects and frame-dragging effects will balance and her spin will not change. Due to the Principle of Equivalence gravitational effects are locally indistinguishable from inertial effects, so this rotation rate, at which when she extends her arms nothing happens, is her local reference for non-rotation. This frame is rotating with respect to the fixed stars and counter-rotating with respect to the black hole. A useful metaphor is a planetary gear system with the black hole being the sun gear, the ice skater being a planetary gear and the outside universe being the ring gear. Think Mach's principle.
"A fekete lyukat két asztrofizikailag fontos adat jellemzi: a tömege és az impulzusmomentuma (spinje), azaz a forgása. A gömb alakú, nem forgó fekete lyukat Schwarzschild- féle fekete lyuknak (SFL) nevezik, a forgót Kerr-félének (KFL), mert Roy Kerr volt az, aki a forgó test körül kialakult teret először leírta, és olyan megoldást talált, mely forgás nélküli esetben a Schwarzschild-féle leírásba megy át. A legtöbb fekete lyuk forog."
Hát igen. Kívülről nézve. De szerinted törődik a csillag azzal, hogy Te őt kívülről nézed? Vagy nem nézed?
Az idő nem áll meg, mert nincs is olyan, az idő emberi definíció. Innen nézve egyre lassabbnak véljük az ottani folyamatokat mert a fény egyre lassabban mászik ki a gravitációs veremből, az eseményhorizonton meg éppen megáll, már nem tud kimászni, ezért az innen kifelé induló fény már sohasem érkezik meg ide.
Ezért képzelik a fizikusok, hogy ott az idő lelassul. De csak a foton lassul le.
Így aztán a perdület is megmarad, csődben van a fizika. Szerintem jó a kérdésed, szia.
Szóval van ugye a feketelyuk-jelölt csillag, ami éppen omlik össze, és valószínűleg forog (mert hát melyik csillag ne forogna).
Aztán ahogy egyre kisebb lesz, a forgása egyre gyorsul. Illetve csak gyorsulna, mert ahogy a felszíne közeledik az eseményhorizonthoz, kívülről nézve az idő egyre lassabban múlik rajta. Aztán amikor eléri az eseményhorizontot, az idő teljesen meg is áll, vagyis a csillag forgása is leáll.
