Javulgat, legalábbis már nem fáj neki annyira, amikor lógatja. Holnap megyünk a második kontrollra, remélem jókat mond az orvos, és kap már járógipszet.
Nekem cataflanom volt itthon véletlenül, valamit használt. Jegelésre a mirelit borsó vagy kukorica a legjobb, egy konyharuhába csavarva a zacskót. Akkoriban én is itt a fórumon kaptam a tippeket, nem magamtól volt annyi eszem.:-)
Nem hiszem, hogy a más baja különösebb vígaszt nyújtana neki, de majd szólok, hogy nézze meg!
Viszont jó, hogy felhoztad a jegelést, mert buták voltunk, és nem tudtuk, hogy azt gipszen keresztül is lehet, de az orvos mondta ma, hogy már miért ne lehetne. Mindjárt megkérdem őt, kér-e jeget?
De, csak az egyik fajtával (ibuprofen) szemben a az injekció (amit naponta kapott) adatlapja óvatosságra intett, úgyhogy azt nem szedte, amit meg bevett (Panadol), az nem igazán használt.
Itt a vígasz kép. Ez egy héttel az esés után készült, miközben megállás nélkül jegeltem és borogattam. A másik bokám is dagadt és fájt, de az nem annyira.
Első éjszaka még a takaró is fájt, egy rakat fájdalom csillapítóval és a szokásos altatóval tudtam csak aludni.
Fájdalomra fájdalom csillapító nem jutott eszébe senkinek?
Ha megtalálom valahol a képet a bokáimról, mikor leestem a lépcsőn, akkor beteszem ide, vígaszul. Akkoriban teljesen egyedül éltem, orvos nem látott, biztos nem volt eltörve.
Azért én inkább betegnek mondanám, sajnos. Ma leszedték a gipszet, hát, láttam már szebb női bokát is. :-( Be van dagadva, szép lila. Járó gipszet még nem kaphatott, visszatették a fekvő gipszet, de legalább megnyugtatták, hogy a fájdalom amit érez, normális. Egy hét múlva ismét kontroll, ha jól alakul, akkor majd kaphat járógipszet. Mutatták a röntgen felvételt, épp a határán van, hogy nem kell műteni. Reméljük, ez így is marad.
Én ugyan optimista vagyok, meg biztatom is őt, de nehéz úgy, hogy az elmúlt napokban egyre jobban és jobban fájt a lába. Kicsit meg is voltunk ijedve, hogy ez nem jelent jót, de ma voltunk kontrollon, és azt mondta az orvos, hogy ez normális.
Ma már kevésbé viselte meg a láblógatás (akkor fáj neki, ha lefelé kell tartania, amikor közlekedik), érzése szerint a 10 pontos fájdalom skálán 10-ről lement 7-re.
Szerencsére Caipi nem beteg, csak peches, de nagyon. Persze utazástól függetlenül is nagyon kellemetlen, viszont biztos rendbe jön. A jövő héten már kap járógipszet, azzal már vígan ellesz.
Túléltem, mint az elmúlt pár évben ennél sokkal komolyabb bajokat. Szerencsém volt!. Optimistán kell nézni a világba. Történik sok rossz, aztán megoldódik, aztán rájössz arra, hogy amik történtek, azok igazából nem jelentik a világ végét. Úgyhogy Caipinek minden jót, és gyors gyógyulást kívánok!
Amikor behajlítottam a középső ujjamat, kattant egyet. SZóval valami megakadályozta a hajlítást. Egy megvastagodott in. Műtét során egy kis bemetszéssel segítenek rajta. Engem a kattogással a világból ki lehetett zavarni.A műtét 10 perc, viszont vízbe nyúlni nem lehet vele úgy 3 hétig.
Nem vitte túlzásba. :-) Ugyanazt mondta, mint én, nem rossz, de nem is jó. Teljesen igaza van, most mit áradozzon? Viszont a tegnapelőtt készült hagymás-sajtos rántottámat agyba-főbe dicsérte. Hiába no, abban van elég rutinom. :-)
Az én férjem soha az életben nem mosogatott, nem is kellett, aztán lett mosogatógép, ami ugyebár azért mindent nem mos el. Aztán eltörött a kezem, hát Őuraságának be kellett dobnia magát, Aztán a gipsz túl szorosra sikerült, ezért kaptam egy carpalis alagút szindrómát, amit megműtöttek. 1x 6 hét, másodszor is 6 hét. Aztán lett egy pattanó ujjam, megműtötték ugyanazt a kezemet. SzPéter azóta a feleségek álma. :))
Persze Isten őrizz. Nem kívánom, de hidd el, hogy a főzésbe is bele lehet jönni.
Igazából a legnagyobb bajom a főzéssel a rutin hiánya, az megnehezíti rendesen. Viszont annyira azért nem érdekel, hogy gyakoroljam. Ráadásul szeretem Caipi főztjét, most mit toljak ki mindkettőnkkel? :-)