Mi a helyzet akkor, ha adott egy gyerek aki az óvodában fejjel rohan a falnak, harapdálja magát majd az óvónőket is? Többen alig tudják lefogni, mert jóval erősebb a korosztályánál és nagyobb darab is. Az óvoda előtt nem integrálható állapotban volt a státusza, majd arra változtatták. De egyre durvább dolgokat művel. Félő, hogy komolyabb kárt tesz magában és az óvónőkben is. Az óvodavezető nem csinál semmit, elodázza a problémát. Inkább védi azt a gyereket aki nem oda való, mint a többi gyereket és óvónők testi és lelki épségét. Több szülő is látta már mit művelt a gyerek. Mit tehetnek önmagukban az óvónők, kihez forduljanak? A helyi önkormányzat szociális vezetője, jegyző, szakértői bizottság(ezek kik és hol vannak találhatóak)?
Ugyan látom, hogy ez már egy régi topic, de hátha újra feléleszthető. Egy normál értelmű autizmus-spektrumzavarral diagnosztizált gyermeknek keresek alkalmas általános iskolát. A helyi nevelési tanácsadóban vizsgálták a gyermeket és tanácsolták, hogy valamilyen alapítványi iskolát keressünk neki, ahol nem olyan kötött a tanrend. Ugyanis a figyelme elég szerteágazó. Időnként kellene neki a félrevonulás. Persze ha alkalmaznak autista specifikus eszközöket is az nagyon jó lenne.
Ha valaki Pest megyében, vagy Budapesten számunkra viszonylag jól megközelítő helyen tud ilyen iskolát, szívesen fogadjuk a tapasztalatokat, infókat. Jelenleg két iskolát néztünk ki: az egyik a Gyermekház Általános Iskola, a másik a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola a Kőér utcában. Ezekről az iskolákról is szeretnénk ha valaki megosztaná velünk tapasztalatait.
"Nem vizsgálják a konfliktustűrést". Az autizmust speciális módszerrel diagnosztizálja a pszichiáter. Ebben benne van a kommunikáció és szociális területek vizsgálata. A pszichológus is megvizsgálja a gyerek intelligenciáját és elbeszélget a szülővel. A gyógypedagógus többféle módszerrel vizsgál, alkalmazhat szabotázs technikát is, ami egyrészt megmutatja a gyermek kommunikációs szintjét, másrészt a konfliktustűrését. Ez azonban a frusztráció növekedésével változhat.
Az iskolai fejlesztő ha beszél is pár tanárral, átfogó ismmeretei a tanároknak nincsenek. Nagyon kevés az autizmusban magasan képzett gyógypedagógus és a gyermek fejlesztőóráinak egy részét ugyan rá kellene szánnia a tanárok "képzésére", de ahhoz együttműködő pedagógusok kellenének.
Ne hárítsd a szülőre a felelősséget. Ha nincs a környéken normál, autistát integráló általános iskola, akkor kénytelen volt más kóddal beíratni ebbe az iskolába a gyerekét, mert itt legalább fogadták! Ha nem íratja be ide (ahol, mint írod, az alapító okiratban nincs említve az autizmus, tehát nem is biztosítja az iskola a személyi és tárgyi feltételeket), akkor nagy valószínűséggel nincs más lehetősége, csak a fizetős alapítványi iskola (ha van a környéken), az EGYMI (szintén nem asperger kóddal, hiszen a legtöbb EGYMi nem fogad ép értelmű gyereket), vagy a magántanulói státusz.
Hirdesse fennhangon, hogy a gyereke autista? Miközben mondjuk a "viselkedés tartós zavara" diagnózissal van az iskolában?
És egyébként mire megy vele, ha el is mondja a szülőknek? Egy eredménye lesz: másnap már fogyatékosnak fogja csúfolni a gyereket a fél osztály.
A fórumunkon egy szülő mesélte, hogy ez történt a gyerekével az ominózus szülői értekezletet követően.
Nem tudható, hogy a gyereket viszik-e délutánonként speciális autizmussal élő gyermekek részére szóló szociális fejlesztésre. Ez jó lenne, de a profi helyeken (és csak annak van értelme) ennek a díja 5000 Ft körül van. Nem mindenki képes ezt kifizetni!
Egyet azért megtehetsz. Egyrészt kérhetsz segítséget az osztályfőnöktől oly módon, hogy azt mondod, Te úgy értesültél, hogy a gyermek az asperger szindrómája miatt viselkedik így, szeretnéd, ha segítséget kérne a tanári kar az Autizmus Alapítványtól, akik nagyon szívesen kijönnek és tanácsokkal segítik a munkát.
Ezenkívül felhívhatod az Autisták Országos Szövetségét, hogy amennyiben módjuk van rá, szervezzenek az osztályotokba bemutató órát, melyen animátorokkal mutatják be, hogyan látja egy autista a világot.
Ha a fiadat "kiképezed" autizmusból, lehetne a gyerek kortárs segítője. Erre nagy szükség lenne.
Társadalmi felelősség a fogyatékkal élők inkluzív oktatásának és későbbi életének lehetővé tétele. Te a fentiekkel tudsz segíteni.
Ezt én értem, de más "normális" gyerek, miközben üt, életkorának megfelelően persze, de tudatában van, hogy a másik egy ugyanolyan gyerek, mint ő, és hogy a másik mit érez, és hogy ez a másiknak fáj, és ez -gondolom én- egy poton túl már megálljt parancsol neki. Mindez igaz egy átlagos aspergeres gyerekre is?
Tudatában van. Ha el is veszíti a fejét a revansvágy miatt, az inkább "szemet szemért" alapon történik, nem pedig azért, mert nem tekintené ugyanolyan érző lénynek a másikat. A mások érzéseinek figyelmen kívül hagyása inkább a szociopatákra, pszichopatákra jellemző.
Ez a most szóban forgó iskolai lövöldözés azért sem vezethető vissza az Aspegerre (legalábbis nem kizárólagosan), mert az aspergeresekre ugyan jellemző, hogy túlreagálnak bizonyos sérelmeket, de azt konkrétan azon a személyen kívánják "megtorolni", akitől elszenvedték, nem pedig ártatlanokon kitölteni. Továbbá az ilyen feldühödések a pillanat hevében történnek, utóbb túl tudnak lépni rajta, főleg ha nem rendszeres, rosszindulatú szekálásról van szó. Ez a lövöldözés viszont jól láthatóan előre megtervezett volt, nem hirtelen felindulás.
Az agresszió lényege a másik szándékos bántása, ez sokkal veszélyesebb, mint azok a balesetek, amik abból adódnak, h a gyerek nincs tisztában a tette következményeivel.
Egy fokkal nyugodtabb is lettem, egy fokkal meg nyugtalanabb.
Nyugodtabb azért lettem, mert az osztályba járó aspergeres gyermeket valószínűleg látja szakértő rendszeres időközönként, mert az általatok emlegetett valamelyik sajátos nevelési igényű csoportba valószínűleg be van sorolva, mert hallottam fél füllel valami olyasmit, hogy van nálunk tényleges és számított osztálylétszám. A támogatást meg az állam gondolom vizsgálathoz köti, és ha ők gondot észlelnének, akkor valószínűleg nem járhatna ebbe az iskolába.
Nyugtalanabb meg azért lettem, mert ha van is az iskolában fejlesztőpedagógus, az az osztályt tanító tanárokkal nem kommunikál. Én úgy tudom (hallottam, ahogy egy szülővel erről beszél), hogy semmilyen útmutatást, segítséget nem kapnak, a maguk feje után mennek, meg azután, amit a gúgli kidob. Folyosói pletykákból pedig azt hallottam, hogy az iskolában nem is aspergeresként van nyilvántartva, hanem mittudoménhogy, mert aspergeresként nem is járhatna ide.
És ezért mondom én, hogy igen, a szülőnek ki kellene állnia, és elmondania, hogy mi a helyzet, mert anélkül marad a "fél füllel hallottam...", meg a "folyosói pletykákból úgy tudom...", meg "hallottam, hogy az egyik szülőnek ezt mondta....", ami aztán piszok hiteles forrás, meg a gúgli, ami aztán kidobja, hogy szociálisan érzéketlen, meg hogy nem érti, hogy mit érez a másik, meg hogy súlyosabb esetben tárgyként kezeli a másikat, meg hogy bizonyos váratlan helyzetekben agresszió és dühroham, meg hogy ez amúgy is egy nagyon nehezen diagnosztizálható dolog, és hogy nagyon széles spektrumról fordulhatnak elő a mindenféle tünetek mindenféle kombinációban, meg kidob nem is egy sztorit gyerekekről, akikről csak az X. szekember állapította meg egyáltalán, hogy autista, ésatöbbi, ésatöbbi... és így a végére lehet, hogy sokkal többet belelátunk a dologba, mint ami a valós helyzet, és ha tudnám, hogy mi a valós helyzet, akkor lehet, hogy nem azt találgatnám, hogy a gúgli által kiköpött rengeteg tünet közül vajon mi jelllemző rá, hanem hiteles forrásból tudnám, hogy konkrétan vele mi a helyzet. Lehet, hogy tudnám, hogy nem az iskola van rá egyre rosszabb hatással (egy éve még úgy beszélt róla a fiam, hogy kedves, meg vicces, meg hogy a barátom, aztán egyre többször kezdte emlegetni, hogy mindenért verekszik, nagyon nagyot üt, és hogy mindenki befogja a fülét, úgy bömböl, ha valami rosszul sikerül neki), hanem van valami konkrét dolog más területen, de kezelik a problémát és a szakember bizakodó, lehet, hogy akkor tök nyugodt lennék, és nem mondanám a fiamnak, hogy kicsim, ha lehet, kerüld el.
Írtátok, hogy azért nem vizsgálják a konfliktustűrést, mert az más gyereknél is problémás lehet. Ezt én értem, de más "normális" gyerek, miközben üt, életkorának megfelelően persze, de tudatában van, hogy a másik egy ugyanolyan gyerek, mint ő, és hogy a másik mit érez, és hogy ez a másiknak fáj, és ez -gondolom én- egy poton túl már megálljt parancsol neki. Mindez igaz egy átlagos aspergeres gyerekre is? (még mindig csak kérdezek, és a cél az, hogy egy fokkal nyugodtabb legyek, nem az, hogy "bilogozzak" vagy mi.)
Ez f*sza, nálunk SNI C kategória is volt, azok tartoztak ide, akik nyelvi / kultúrai kisebbségbe tartoznak, és külön nevelést igényeltek. Két év alatt ennyit változott?
Bár nem lepne meg, az 1/2000-es SZCsM-et és az 1997/III-as törvényt is kétévente variálják, pont államvizsga előtt két héttel kellett újratanulnom az egészet :/
Itt nem nagyon látok olyat, hogy a közösségbe illeszkedés képességét (mások tolerálása, konfliktustűrés, kudarctűrés) is vizsgálnák. Ha csak a szemem veri ki, akkor bocs.
Az ilyesmik nemcsak autitisták, aspergeresek esetében lehetnek problémák. Lehet valaki más okból is agresszív természetű. Ilyen alapon azt is lehetne vizsgálni, ki mennyire hajlamos belekötni másokba.
Például a közösséget leginkább azok tudják bomlasztani, akik látszólag jól beilleszkednek, viszont a befolyásukkal visszaélve hajlamosak intrikára, uszításra.
Nincs 3x-os fejkvóta. Az autista gyerek a nm-t illetően 3x-osan számítandó. A normatívát egy képlet alapján számolták, kb. 1,5x-es volt a szorzó. Tekintve hogy 3 NT gyerek helyére veszik fel a 1,5x-es szorzóval beszámítandó autit, ezért az iskolának ez veszteség. Természetesen veszteségből nem tud pluszokat finanszírozni. Viszont most ez megváltozik, feladat alapú finanszírozás lesz.
A további kérdéseidre is majd válaszolok, már beírtam egy regényt, csak elveszett, majd részletenként beírom.
Két évig érvényes egy szakvélemény, kétévente kell felülvizsgálni. A gyereket a bizottságnál minden olyan szakember megvizsgálja, akit szükségesnek tartanak. Ez nálunk gyógypedagógust, pszichológust és neuropszichológust jelentett, és a vizsgálatra vinni kellett pszichiáter szakorvos írásos diagnózisát is. A bizottság elsősorban azt vizsgálja, hogy a gyerek oktatható-e integráltan (és itt minden szempontot - a beilleszkedést is - figyelembe vesznek) és hogy milyen fejlesztésekre, egyéni bánásmódra (pl bizonyos tantárgyakból felmentés) van szüksége az integrált oktatás keretében.
Ha az iskola alapító okiratában benne van SNI gyerekek integrálása és megfelelnek az integrálás személyi követelményeinek (fejlesztőpedagógus), akkor integrálhatnak. Nagyon durva.
Több típusa van az ADHD-nak attól függően, hogy a fő tünetek - figyelemhiány, fokozott motilitás, impulzivitás - közül melyik van túlsúlyban, de ez mind ADHD néven fut. Régebben megkülönböztették és az "álmodozó" típust (csak figyelemzavar) ADD-nek hívták, de mivel ugyanarról a szervi rendellenességről van szó minden esetben, végül egybeolvadt és ma már az összes típust ADHD-ként tartják számon.
"Mióta van így?"
Tavaly év elején voltunk a bizottságnál. Csatolok egy részletet a szakvéleményből.
Itt nem nagyon látok olyat, hogy a közösségbe illeszkedés képességét (mások tolerálása, konfliktustűrés, kudarctűrés) is vizsgálnák. Ha csak a szemem veri ki, akkor bocs.
A miénk integrált iskola, gondolom. HuszonX fős osztály, ebből egy autista.
És ki lehet integráló iskola? Aki jelentkezik? Nincsenek ennek feltételei? Nem kellene az ott tanító tanároknak legalább valamilyen gyorstalpaló egyhétvégés tanfolyamot elvégezni?
Csak felvétel előtt, vagy bizonyos időközönként újra megvizsgálják?
Felvétel előtt mindenképp, utána (szvsz) a szülőtől, vagy az iskolától függ.
Mit vizsgálnak ilyenkor?
Amikor én tanultam erről, még ez a szabályzat volt érvényben:
A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni.
A közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható.
A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét.
A szakértői és rehabilitációs bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejlesztést igénylő képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a bizottság vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá.
A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül. A szakértői és rehabilitációs bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely ismeretei szerint az előírt feltételeknek nem felel meg. Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem veszi fel, erről a szakértői bizottság értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó megkeresésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat - amennyiben azokat egy éven belül folytatták le - nem kell megismételnie.
A sajátos nevelési igénylő gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője központilag kiadott nyomtatványon állítja ki.
A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló
- különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira.
Azóta biztos variáltak rajta, most írta ANA, hogy az adhd már organikus betegségnek (SNI A) számít. Én még B-nek tanultam, pedig csak két éve volt :)
Engem a teljes integráció érdekelne.
Bölcsődék év óvodák működnek integráltan. Suliról a környéken nem tudok, de biztos van. Annyi biztos, hogy a számuk minimális. Én nem is nagyon támogatom. Csak a különbségeket hozza felszínre, sokkal inkább hátráltatja az integrációt, mint hogy elősegítse.
Nem jó helyen keresgélsz, a bizottságok nagyon profik. Az integráló iskolák viszont nem túl segítőkészek, csak addig ugrálnak, míg a tripla fejkvótát fel kell venni. A speciális gyerekek ilyenkor sorsukra vannak hagyva.
"Egy gyereket 45 percig vizsgál az e célból létrejött bizottság"
Csak felvétel előtt, vagy bizonyos időközönként újra megvizsgálják? Mit vizsgálnak ilyenkor? Azon kívül, hogy alkalmas-e a többiekkel azonos tempóban elsajátítani a tananyagot, vizsgálják azt is, hogy képes-e egy közösségbe beilleszkedni? (Itt most nem arra gondolok, hogy magának való-e vagy társasági ember, hanem arra, hogy konfliktushelyzeteket, kudarcélményeket képes-e feldolgozni)
