Egy fokkal nyugodtabb is lettem, egy fokkal meg nyugtalanabb.
Nyugodtabb azért lettem, mert az osztályba járó aspergeres gyermeket valószínűleg látja szakértő rendszeres időközönként, mert az általatok emlegetett valamelyik sajátos nevelési igényű csoportba valószínűleg be van sorolva, mert hallottam fél füllel valami olyasmit, hogy van nálunk tényleges és számított osztálylétszám. A támogatást meg az állam gondolom vizsgálathoz köti, és ha ők gondot észlelnének, akkor valószínűleg nem járhatna ebbe az iskolába.
Nyugtalanabb meg azért lettem, mert ha van is az iskolában fejlesztőpedagógus, az az osztályt tanító tanárokkal nem kommunikál. Én úgy tudom (hallottam, ahogy egy szülővel erről beszél), hogy semmilyen útmutatást, segítséget nem kapnak, a maguk feje után mennek, meg azután, amit a gúgli kidob. Folyosói pletykákból pedig azt hallottam, hogy az iskolában nem is aspergeresként van nyilvántartva, hanem mittudoménhogy, mert aspergeresként nem is járhatna ide.
És ezért mondom én, hogy igen, a szülőnek ki kellene állnia, és elmondania, hogy mi a helyzet, mert anélkül marad a "fél füllel hallottam...", meg a "folyosói pletykákból úgy tudom...", meg "hallottam, hogy az egyik szülőnek ezt mondta....", ami aztán piszok hiteles forrás, meg a gúgli, ami aztán kidobja, hogy szociálisan érzéketlen, meg hogy nem érti, hogy mit érez a másik, meg hogy súlyosabb esetben tárgyként kezeli a másikat, meg hogy bizonyos váratlan helyzetekben agresszió és dühroham, meg hogy ez amúgy is egy nagyon nehezen diagnosztizálható dolog, és hogy nagyon széles spektrumról fordulhatnak elő a mindenféle tünetek mindenféle kombinációban, meg kidob nem is egy sztorit gyerekekről, akikről csak az X. szekember állapította meg egyáltalán, hogy autista, ésatöbbi, ésatöbbi... és így a végére lehet, hogy sokkal többet belelátunk a dologba, mint ami a valós helyzet, és ha tudnám, hogy mi a valós helyzet, akkor lehet, hogy nem azt találgatnám, hogy a gúgli által kiköpött rengeteg tünet közül vajon mi jelllemző rá, hanem hiteles forrásból tudnám, hogy konkrétan vele mi a helyzet. Lehet, hogy tudnám, hogy nem az iskola van rá egyre rosszabb hatással (egy éve még úgy beszélt róla a fiam, hogy kedves, meg vicces, meg hogy a barátom, aztán egyre többször kezdte emlegetni, hogy mindenért verekszik, nagyon nagyot üt, és hogy mindenki befogja a fülét, úgy bömböl, ha valami rosszul sikerül neki), hanem van valami konkrét dolog más területen, de kezelik a problémát és a szakember bizakodó, lehet, hogy akkor tök nyugodt lennék, és nem mondanám a fiamnak, hogy kicsim, ha lehet, kerüld el.
Írtátok, hogy azért nem vizsgálják a konfliktustűrést, mert az más gyereknél is problémás lehet. Ezt én értem, de más "normális" gyerek, miközben üt, életkorának megfelelően persze, de tudatában van, hogy a másik egy ugyanolyan gyerek, mint ő, és hogy a másik mit érez, és hogy ez a másiknak fáj, és ez -gondolom én- egy poton túl már megálljt parancsol neki. Mindez igaz egy átlagos aspergeres gyerekre is? (még mindig csak kérdezek, és a cél az, hogy egy fokkal nyugodtabb legyek, nem az, hogy "bilogozzak" vagy mi.)
Ez f*sza, nálunk SNI C kategória is volt, azok tartoztak ide, akik nyelvi / kultúrai kisebbségbe tartoznak, és külön nevelést igényeltek. Két év alatt ennyit változott?
Bár nem lepne meg, az 1/2000-es SZCsM-et és az 1997/III-as törvényt is kétévente variálják, pont államvizsga előtt két héttel kellett újratanulnom az egészet :/
Itt nem nagyon látok olyat, hogy a közösségbe illeszkedés képességét (mások tolerálása, konfliktustűrés, kudarctűrés) is vizsgálnák. Ha csak a szemem veri ki, akkor bocs.
Az ilyesmik nemcsak autitisták, aspergeresek esetében lehetnek problémák. Lehet valaki más okból is agresszív természetű. Ilyen alapon azt is lehetne vizsgálni, ki mennyire hajlamos belekötni másokba.
Például a közösséget leginkább azok tudják bomlasztani, akik látszólag jól beilleszkednek, viszont a befolyásukkal visszaélve hajlamosak intrikára, uszításra.
Nincs 3x-os fejkvóta. Az autista gyerek a nm-t illetően 3x-osan számítandó. A normatívát egy képlet alapján számolták, kb. 1,5x-es volt a szorzó. Tekintve hogy 3 NT gyerek helyére veszik fel a 1,5x-es szorzóval beszámítandó autit, ezért az iskolának ez veszteség. Természetesen veszteségből nem tud pluszokat finanszírozni. Viszont most ez megváltozik, feladat alapú finanszírozás lesz.
A további kérdéseidre is majd válaszolok, már beírtam egy regényt, csak elveszett, majd részletenként beírom.
Két évig érvényes egy szakvélemény, kétévente kell felülvizsgálni. A gyereket a bizottságnál minden olyan szakember megvizsgálja, akit szükségesnek tartanak. Ez nálunk gyógypedagógust, pszichológust és neuropszichológust jelentett, és a vizsgálatra vinni kellett pszichiáter szakorvos írásos diagnózisát is. A bizottság elsősorban azt vizsgálja, hogy a gyerek oktatható-e integráltan (és itt minden szempontot - a beilleszkedést is - figyelembe vesznek) és hogy milyen fejlesztésekre, egyéni bánásmódra (pl bizonyos tantárgyakból felmentés) van szüksége az integrált oktatás keretében.
Ha az iskola alapító okiratában benne van SNI gyerekek integrálása és megfelelnek az integrálás személyi követelményeinek (fejlesztőpedagógus), akkor integrálhatnak. Nagyon durva.
Több típusa van az ADHD-nak attól függően, hogy a fő tünetek - figyelemhiány, fokozott motilitás, impulzivitás - közül melyik van túlsúlyban, de ez mind ADHD néven fut. Régebben megkülönböztették és az "álmodozó" típust (csak figyelemzavar) ADD-nek hívták, de mivel ugyanarról a szervi rendellenességről van szó minden esetben, végül egybeolvadt és ma már az összes típust ADHD-ként tartják számon.
"Mióta van így?"
Tavaly év elején voltunk a bizottságnál. Csatolok egy részletet a szakvéleményből.
Itt nem nagyon látok olyat, hogy a közösségbe illeszkedés képességét (mások tolerálása, konfliktustűrés, kudarctűrés) is vizsgálnák. Ha csak a szemem veri ki, akkor bocs.
A miénk integrált iskola, gondolom. HuszonX fős osztály, ebből egy autista.
És ki lehet integráló iskola? Aki jelentkezik? Nincsenek ennek feltételei? Nem kellene az ott tanító tanároknak legalább valamilyen gyorstalpaló egyhétvégés tanfolyamot elvégezni?
Csak felvétel előtt, vagy bizonyos időközönként újra megvizsgálják?
Felvétel előtt mindenképp, utána (szvsz) a szülőtől, vagy az iskolától függ.
Mit vizsgálnak ilyenkor?
Amikor én tanultam erről, még ez a szabályzat volt érvényben:
A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni.
A közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható.
A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét.
A szakértői és rehabilitációs bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejlesztést igénylő képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a bizottság vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá.
A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül. A szakértői és rehabilitációs bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely ismeretei szerint az előírt feltételeknek nem felel meg. Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem veszi fel, erről a szakértői bizottság értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó megkeresésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat - amennyiben azokat egy éven belül folytatták le - nem kell megismételnie.
A sajátos nevelési igénylő gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője központilag kiadott nyomtatványon állítja ki.
A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló
- különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira.
Azóta biztos variáltak rajta, most írta ANA, hogy az adhd már organikus betegségnek (SNI A) számít. Én még B-nek tanultam, pedig csak két éve volt :)
Engem a teljes integráció érdekelne.
Bölcsődék év óvodák működnek integráltan. Suliról a környéken nem tudok, de biztos van. Annyi biztos, hogy a számuk minimális. Én nem is nagyon támogatom. Csak a különbségeket hozza felszínre, sokkal inkább hátráltatja az integrációt, mint hogy elősegítse.
Nem jó helyen keresgélsz, a bizottságok nagyon profik. Az integráló iskolák viszont nem túl segítőkészek, csak addig ugrálnak, míg a tripla fejkvótát fel kell venni. A speciális gyerekek ilyenkor sorsukra vannak hagyva.
"Egy gyereket 45 percig vizsgál az e célból létrejött bizottság"
Csak felvétel előtt, vagy bizonyos időközönként újra megvizsgálják? Mit vizsgálnak ilyenkor? Azon kívül, hogy alkalmas-e a többiekkel azonos tempóban elsajátítani a tananyagot, vizsgálják azt is, hogy képes-e egy közösségbe beilleszkedni? (Itt most nem arra gondolok, hogy magának való-e vagy társasági ember, hanem arra, hogy konfliktushelyzeteket, kudarcélményeket képes-e feldolgozni)
Engem most per pillanat az érdekel, hogy mik a szabályai az integrációnak idehaza. Vannak egyáltalán szabályai?
Vannak ugye sajátos nevelési igényű gyerekek; az 'SNI A' kategóriába az organikus zavarokkal rendelkezők (értelmi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, érzékszervi károsodottak) tartoznak, az 'SNI B'-be a nem organikus zavarral élők (diszlexia, -gráfia, -kalkulia, ADHD, beszédhibás).
A szabályzat szerint az SNI A gyerekek 3 főnek számítanak, az SNI B-sek 2-nek.
Egy gyereket 45 percig vizsgál az e célból létrejött bizottság, de annyit is ér. Én tudok olyan gyerekről, akit gyerekként imbecillisnek diagnosztizáltak, így csak kisegítő osztályba járhatott. Fogyatékos otthonba került (mivel a szülei lemondtak róla), majd kiderült, hogy épelméjű, csak hebefréniás.
Az autizmus más tészta, mert önmagában nem értelmi fogyatékosság. Lehet egy ember autista 50-es és 150-es IQ-val is. Az Asperger csak a hab a tortán, mivel az a spektrum széle, bármelyik hétköznapi emberről kiderülhet, hogy Asperger-es. Már ha nem keverik a bipoláris zavarral...
Ami az integrációt illeti, enyhe értfogyos még kerülhet "normál" osztályba, a többi viszont kisegítő iskolába kerül.
Az integrációnak három modellje van: szegregált iskola (épek és fogyatékosok két külön épületben), lokális integráció (egy épületen belül, közös foglalkozással, de külön osztályokban tanulnak), és a teljes integráció (egy osztályban a sérültek és az épek).
Talán azért, mert alig van, akinek a környezetében ne lenne Asperger szindrómás. És talán azért, mert közülük sokan azt tapasztalják, hogy az integrációjuk annyiból áll, hogy a gyereket beiratják az iskolába, és csókolom. Azt tapasztalják, hogy a tanárok semmilyen segítséget nem kapnak arra vonatkozólag, hogy hogyan kezeljék a gyereket, azt tapasztalják, hogy a gyerek az ő gyereküket viszont a legkisebb vélt vagy valós sérelemért (összeütköznek tornaórán, vagy vele is elsütik azt a viccet, amit mindenki mással az osztályban, pl a neve elé teszik azt, hogy "hold": Holdkati, Holdpeti, Holdjózsi, megjegyzem, ő is másnak, és akkor hűdevicces) ököllel kezdi verni és üvölt, azt tapasztalják, hogy a gyerek hangosan bömbölni kezd ha kudarc éri, vagy ha egy feladat megoldásánál lemarad a többiektől. És ez a gyerek valószínűleg integrálható, mert hát integrálva van. Hogy jár-e valamilyen fejlesztésre? Tudja az ég. Ellenőrzi bizonyos időközönként valaki? Tudja az ég. Az iskolapszichológus biztos nem. Hogy mi baja van? Hát a tanároknak azt mondták, hogy aspergeres. De mást se. A szülőknek még ennyit se.
És igen, más veszély is leselkedhet a gyerekre az iskolában. A múltkor a fiamék iskolájában egy kisfiú szórakozásból bedobott egy öklömnyi követ a bokorba. Pechére a fiam épp ott keresett bogarakat. Ha egy centivel feljebb megy, a szemét üti ki. Frászt kaptam? Frászt hát. De ez egy baleset volt, nem szándékos. Ellenben ott ül az osztályban egy gyerek, aki mindenre sokkal hevesebben reagál, mint más, és nem, nem gondolom, hogy majd behozza anyu stukkerét, és szétlő mindenkit. Azt viszont tök reális veszélynek gondolom, hogy egyszer üvöltős ököllelverés közben a kezébe kerül egy kő. És akkor nem nagyon fog vígasztalni, hogy hány aspergeres futott be szép karriert mindenféle agresszió nélkül és hogy lám, eddig csak egy iskolai lövöldözés elövetője volt aspergeres.
Engem most per pillanat az érdekel, hogy mik a szabályai az integrációnak idehaza. Vannak egyáltalán szabályai? Vagy csak egy pszichológus a sok közül kiállít egy papírt, aztán téma lezárva 8 évre? Hogy megy ez? Nem vagyok alapból integrációellenes. Csak tudni szeretném, hogy megy ez, és valamikor erre a fórumra írtak szakértők is. Úgy látszik, már nincsenek itt.
Azért ez is "vicces". Évente van egy ilyen mészárlás az USA-ban, most először autista (konkrétan Asperger szindrómás) a srác, persze csak feltételezés. Erre mindenki erről beszél. A moziban gyilkoló srác, a norvég mészáros, vagy a többi ilyen tömeggyilkos is az volt?
Van egy szép kis lista híres emberekről, akik Asperger-szindrómával éltek, mégse lettek gyilkosok.
Én ANA-val értek egyet. Az örökbefogadás más tészta. Ha kicsi korában fogadták örökbe, és sajátjának hiszi a szüleit, akkor problémája sincs ebből a helyzetből, minek is mondanák el? Problémája akkor adódhat, ha már nagyobb és épp most fogadták örökbe és keményen kóstolgatja a környezetét, vagy ha véletlenül megtudta, hogy mi is a helyzet valójában és emiatt komolyan borul a lelki békéje. Ez esetben azt gondolom, hogy elmondanám, mi van a gyerek viselkedésének hátterében.
Persze egy-két hülye mindig van, de ilyenkor sokkal többen fogják meg a gyerek kezét, lesznek türelmesebbek vele. Összességében jobb lesz neki, én azt gondolom.
