Oszkó Péter és Felcsúti Péter dolgozta ki azt a banki magatartási kódexet, ami végtelen cinizmussal nem, hogy nem vetett véget, hanem egyenesen szentesítette a devizahitelezést.
Róna Péter közgazdász szerint a magyar gazdaság vergődésének első helyen álló oka a devizahitelezés bevezetése volt, melyért hét embert tesz felelőssé: Járai Zsigmondot, Király Júliát, Simor Andrást, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Felcsúti Pétert.
2002. november 19-től9,00% 2002. december 17-től8,50% 2003. január 16-tól7,50% 2003. január 17-től6,50% 2003. június 11-től7,50% 2003. június 19-től9,50% 2003. november 28-tól12,50% 2004. március 23-tól12,25% 2004. április 06-tól12,00% 2004. május 04-től11,50% 2004. augusztus 17-től11,00% 2004. október 19-től10,50% 2004. november 23-tól10,00% 2004. december 21-től9,50% 2005. január 25-től9,00% 2005. február 22-tól8,25% 2005. március 30-tól7,75% 2005. április 26-tól7,50% 2005. május 24-től7,25% 2005. június 21-től7,00% 2005. július 19-től6,75% 2005. augusztus 23-tól6,25% 2005. szeptember 20-tól6,00%...
És mi indokolta, hogy a forint betét és a hitelkamatok közt 2- 3szoros különbség legyen?
Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? - tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében.
A Nemzetközi Valutaalap már 2005. június 15-én figyelmeztette Veres János akkori pénzügyminisztert a devizahitelezés veszélyeire, a Marsi Erika által vezetett Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének függetlensége érdekében pedig alapvető változtatásokat sürgetett. Az IMF intelmei azonban süket fülekre találtak.
Lehetne valamilyen linket ennek alátámasztásul, ami 2010 előtti?
(Anélkül urban legend!)
"nem kell a felelősséget elmaszatolni"
Nem kell.
1. Felelős az első Orbán-kormány, amelyik bevezette.
2. Felelős a Medgyessy-kormány, mert a megalapozatlan osztogatás miatt elszállt a hiány.
3. Felelős Járai Zsigmond jegybank elnök, aki az indokoltnál is magasabb mértékben emelte a jegybanki alapkamatot, ezzel is a deviza-alapú hitelezés felé terelte a hitelfelvevőket.
4. Felelős a Gyurcsány-kormány a halogatással.
5. Felelős a Fidesz-ellenzék, mert minden gazdaság-rendbetételi próbálkozást elgáncsolt.
6. Felelős a 2008 őszén kibontakozott nemzetközi válság.
'Amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom. Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok extranyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat.'
Szerintem egyetlen magyar politikus (gazdasági szakember) sem tehet, hogy a CHF annyira váratlanul és nagy mértékben megerősödött a többi valutához képest.
szerencséd volt. Akinek megduplázódott a törlesztése, annak meg nem. Csakhogy normáliséknál a hitelezés nem így működik, elég átnézni mondjuk Ausztriába.
És mit gondolsz, miért is volt a forinthitel kamata olyan magas?
Jogi szempontból a bankok körül vannak bástyázva, ez tény. És erre még jól rásegített a libásék-féle 'magatartási kódex', aminek már az elnevezése is egy kabaré kategória:). Szentesíti az elfogadhatatlan magatartást.
"Ennek megfelelően - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a pénzügyi intézmény egyoldalúan jogosult a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, amennyiben az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak. Az alábbiakban megjelölt valamely ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének módosítását. Az alábbiakban meghatározott, a kamat-, díj- és költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok változása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének egyoldalú módosításáról."
