A magyar értelmiségi réteg számos alakja csendes belenyugvással és behódolóként hevert a megszállás évei alatt az orosz medve karmai alatt. Hozzunk fel példákat.
"1914 óta jobb és balos diktatúrák váltogatták egymást, mindkettőnek a fő belső ellensége a független gondolkodó ember, a polgár volt. (Recsken sem fasiszták voltak, hanem centrista kisgazdák.) "
Recsk elso lakoi elsosorban szocialdemokrata es szakszervezeti vezetok voltak, tobbszaz.akiket meg a tabor megnyitasa elott fogtak le. Kesobb persze vittek oda masokat is de a legtobb rab kozuluk kerult ki
Semmilyen értelmiség nem volt itt a szovjet megszállás alatt, csak talpnyalók serege. 1914 óta jobb és balos diktatúrák váltogatták egymást, mindkettőnek a fő belső ellensége a független gondolkodó ember, a polgár volt. (Recsken sem fasiszták voltak, hanem centrista kisgazdák.)
Érdekes, hogy 20 évvel a rendszerváltás után is a központosító kormány (akár jobb, akár bal) még mindig elvonja a jövedelmed nagy részét és kiosztja a saját klientúrájának. Csak a filmesek évi 8-10 milliárdot oszthattak szét haveri alapon. Így egyszer Jancsó készített filmet, máskor meg Bayer Zsoca. Ugyanígy van az íróknál, filozófusoknál, közgazdászoknál, várostervezőknél. Még emlékszem, mikor az értelmiségiek (pl. Geszthy) 16 évi ámokfutás után is kiálltak Demszky mellett. És emlékszem a Ferihegyet pártoló nyelvészek kirúgására vagy az alkotmánybizottság kussolására a manyup ügyben a Fidesz beiktatása után.
Ha a demokráciában sincs független értelmiség, csak pártkatonák, akkor miért csodálkozunk, hogy a diktatúra alatt sem volt. (És miért csodálkozunk, hogy hol tart az ország, mondjuk a szlovákokhoz képest.)
"Eddig a legjobb analízis tankönyv, ami a kezemben volt, Grebencsa-Novoszjolov magyarra fordított munkája volt, de ez csak egy szubjektív értékelés."
Az orosz-szovjet matematika, fizika es mas muszaki tankonyvek kivaloak voltak.azokon a teruleteken ami nem esett a tiltott temak koze. Persze voltak nagyon jo magyar tankonyvek is matematika, fizika, kemiai teruleteken.
Akkor - ahhoz, hogy az értelmiség értelmességet juttasson el az embereknek - trükköket kellett alkalmazni és azt is értelmesen, hisz akkor is tele volt az ország olyan hozzáértő hatalmasságokkal, mint most pl. aki piros pöttyöt keres a magyar gyerekek seggén és közben tönkrevág többmillió életet.
Ott volt pl. Kalmár Lászlónak a Matematika alapjai című egyetemi jegyzete, aminek a bevezető első 10 oldala (igan! Tíz oldal!) egy magyarázkodás arról, hogy a formális logika igenis lehet része az akkor elfogadott "tudományos értéknek" (Lásd még: Makovecz akadémia, Dörner színháza, Műcsarnok, stb) és a görög filozófusokon keresztül, Marxon és Leninen át Sztálinig mindenkire hivatkozva érvel, mert akkor a kibernetika az épppen aktuális unortodoxia szerint imprlsta áltudomány volt.
Aztán a mű többi része egy kimagasló jegyzet az esemény- és a függvénykalkulus köréből. Ma sincs jobb.
Ja!
És az a "megalkuvó" értelmiségi Kalmár megalkotta és megépítette (Muszka Dániellel együtt) a Kalmár féle gépet, az akkor szenzációszámba menő szegedi katicabogarat, az M3-ast, és így tovább.
Igaz, a szegedi egyetem matematikai tanszékén akkoriban egy - most éppen a legutóbbi - Semjén féle dolgozat a papírkosárig se jutott volna el.
Még valamit a szovjetek által megszáll értelmiségről:
Eddig a legjobb analízis tankönyv, ami a kezemben volt, Grebencsa-Novoszjolov magyarra fordított munkája volt, de ez csak egy szubjektív értékelés.
Antal László közgazdász Bauer Tamás közgazdász Bence György filozófus Benda Gyula történész Benda Kálmán történész Csengey Dénes író Csoóri Sándor író Csurka István író Demszky Gábor szociológus Donáth Ferenc közgazdász Elek István kritikus Fekete Gyula író Für Lajos történész Halda Alíz tanár Haraszti Miklós író Havas Gábor szociológus Kenedi János kritikus Kis János filozófus Kiss Ferenc irodalomtörténész Konrád György író Kósa Ferenc filmrendező Laki Mihály közgazdász Lengyel László közgazdász Levendel László orvos Litván György történész Mészöly Miklós író Perjés Géza történész Radnóti Sándor kritikus Rajk László építész Réz Pál kritikus Sára Sándor filmrendező Sinkovics Imre színművész Solt Ottilia szociológus Szabó Miklós történész Szalai Erzsébet közgazdász Szücs Jenő történész Tamás Gáspár Miklós filozófus Tardos Márton közgazdász Tornai József író Varga Domokos író Vargha János újságíró Vargyas Lajos népzenekutató Vági Gábor szociológus Vásárhelyi Miklós sajtótörténész Vekerdi László tudománytörténész
A monori találkozó a monorierdei kempingben 1985. június 14–16 között megtartott összejövetel volt, melyen az egymástól elszigetelt demokratikus ellenzék képviselőin kívül ötvenhatosok, reformközgazdászok, történészek, népi írók, a Kádár-rendszerrelszemben álló művészek is részt vettek; összesen negyvenöten. A tanácskozás mérföldkő az 1956 utáni magyar és közép-kelet-európai ellenzéki mozgalmak történetében.
A tanácskozás fő témái: 1956 politikai öröksége, a határon túli magyarság helyzete, az emberi és állampolgári jogok és a gazdasági reformok esélyei. A referátumokat a Donáth Ferenc által szorgalmazott „ellenzéki népfront” jegyében Csurka István„Új magyar önépítés”, Csoóri Sándor kisebbségi kérdésekről, Bauer Tamás gazdaságpolitikai kérdésekről és Kis János„Korlátainkról és lehetőségeinkről” tartotta.
"1966-ban lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP), de 1974-ben kizárták, mert a művi terhességmegszakítások engedélyezésének megszigorítása ellen tiltakozott."
Érdekes!
A 77 magyar népmese (1953) nekem jobban tetszett, igaz, nekem azt vették meg a szüleim.
Meg egy csomó másikat (Andersent, a Grimm testvérekét például).
