Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A bergeron nálam régen bevált, aztán kipusztultak, de volt egy budapest, az nagyon fagyálló volt. Egyik évben a környékünkön lefagyott az összes kajszi, az én budapestem meg rogyásig volt.
Mikor a házat vettük, volt a kertben egy kajszi. Sok-sok évig nem volt rajta egyetlen szem se, mindig lefagyott. Egyszer maradt rajta pár szem, de tényleg csak pár szem volt. Helyet viszont foglalt, most egy alma van a helyén, az nagyon jól érzi ott magát.
A fosóka magától kelt ki egy elég félreeső helyen. Szerencsénk van vele, édes, illatos, és nyersen a héja se savas. Előfordult, hogy azon is elfagyott a termés, de általában azért az terem.
Én azért magunknak el tudnék képzelni egy ilyet, más normális kajszibarack itt szinte biztos, hogy lefagy.
Barackos gombócnak biztos jó, ahhoz pont apró kell, és az aromája is valószínűleg jobban hasonlít barackra, mint a kissé kajszibarack illatú sárga fosókánk gyümölcse. Én minden gyümölcsöt megeszem, ha nem túl savas, szerintem egy fa gyümölcse el is fogyna frissen.
Tehát piacra nem jó, mert apró és nem szállítható. Lekvárnak, pálinkának nem jó, mert nem aromás. Az én fogalmaim szerint semmire való (legfeljebb nemesítési alapnak).
Ezeket a fajtákat nem ismerem, majd utánuk olvasok!
A korábbi bejegyzésemben nem leszólni akartam a Bergeront, mert jó fajta, nekem is van. Persze rögtön vírusos lett, rajta vannak a körök a magján. De a gyümölcse ettőll függetlenül jó minőségű egyelőre. SZóval egy fajtának megteszi házikertbe, csak szeretnék beszerezni pár Sharka-rezisztenset is.
Szerintem jó, ha legalább 4-5 különböző fajta van a kertben (persze ez helytől is függ), így valamelyik biztos fog teremni valamennyit. Jó esetben akár 2-3 fajta is.
Akkor jó. Mi a kajszi nagy részét frissen esszük, kisebb részét lekvárnak tesszük el. Ha ezt le kell szűrni és átpaszírozni kicsit, az nem gond, pár perc alatt megoldható.
Gyors utánaolvasással annyit már tudok, hogy a Bergarouge termése rostos, szálas, ezért a belőle főzött lekvárt át kell passzírozni. Ez nekem nem probléma. A rostossága friss fogyasztásnál is zavaró?
Már későn kérdezem meg, de ezeknek milyen negatív tulajdonságaik vannak? Nyilván nem lesz olyan finom ízük, mint a Magyar kajszinak... De nekem fontos, hogy ne tegye tönkre őket a vírus 10-15 év alatt.
Baracknál (főleg kajszinál) én minden fámat (mondjuk nem olyan sok van, de 20 db körül)
augusztus elején-közepén metszem meg. (Augusztusi zöldmetszésnek hívom)
Pontosabban gyümölcsérés után, fajtától függően, de nagyon későn érő kajszim nincs.
Szerintem ez a leghelyesebb, ezt sok helyen megerősítik.
Ilyenkor olyanra metszem kb. mint tavasszal tenném, csak kicsit elnagyoltabban.
Ennek a módszernek a kajszinál nagy előnye van:
-a sebek még nagyrészt begyógyulnak télig.
-augusztusban kánikula van, a sebek kevésbé fertőződhetnek meg, mint tavasszal.
-a fa ezután már nem fordít energiát a levágott ágakra, ezt úgy kell érteni, hogy:
kétszer annyi energiát fordít a megmaradt részekre.
Vagyis: erősebb ágak, termőrügyek lesznek, a termőrügyek sokkal jobban beérnek.
Ezek a termőrügyekből fejlődő virágok fagyállóbbak is majd tavasszal, voltak ilyen kísérletek.
És minden betegséggel szemben jobban ellenállnak, mert 2* annyi növényi enzim, védőanyag, tápanyag stb van tavasszal benne, mintha tavasszal metszenél.
Ezekbe az ágakba koncentrálódik a fa teljes ereje.
//Ellentétben a tavaszi metszésnél a fa erejének 1/3-át eldobod, mert a már feléledt
ágakban van a fa növényi enzimjeinek, védőanyagainak, tápálékának egy jó része, amit levágsz
és eldobsz, tavasszal, amikor a legsérülékenyebb a fa.//
Szóval én augusztusban metszem a kajszit, és tavasszal csak kiigazítom.
Ez alól az a fa lehet kivétel egyedül, amiről oltóágat akarok gyüjteni-
nyilván arról február-márciusban levágom a kívánt ágakat (hűtőbe vele, vagy oltani), és tavasszal metszem meg a fát.
A kajszinál meg vagyok győződve róla, hogy ez a leghelyesebb eljárás,
a többi gyümölcsnél nem biztos, de más gyümölcsfáknál sem okozhat kárt.
Más gyümölcsnél azért nem biztos, mert egy nagyon késő ősszel érő (pld téli alma)
érés utáni metszéssel már a szüret után nincs vegetációs időszak, és a sebek
télre nyitottak maradhatnak, még pár hetes, hónapos gyógyulás sincs, ami nem jó.
Tehát a nagyon későn érő gyümölcsökön kívül ez más gyümölcsfánál is jótékony lehet.
Ennyire azért nem kell túlspilázni. A rügyek nagyrésze legyen pirosbimbós, ezen belül mindegy, mondjuk ne -5 fokban álljatok neki. Nem árt minél később, de azért még virágzás előtt, hogy beleférjen a lemosózás, meg a virágokat ne verjétek le. Metszés után jó minél előbb lemosózni, szóval azért nem rossz ha a metszés napjaiban van legalább 5-10 fok. (Pirosbimbós állapot általában 2-3 hét.)
