Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Marhajoval kapcsolatban lenne kérdésem,hogy most ősszel jobb elszórni,vagy inkább tavasszal?!illetve jövőre lesz 3 éves az ültetvény ,telepítés előtt lett a terület beszórva marhatrágyával,érdemes lenne jövőre beszórni a területet vagy csak a fákhoz érdemes szerves trágyát rakni?Ki hogy szokta a gyakorlatban?!
A csemetéket krumplis zsákkal szoktam betakarni, vagyis a törzsét betekerni a nyulak miatt. Gondoltam egy úttal lemosózom is. Egy bekevert menyiséggel le spricoltam. :) Kicsit késve,mert nov. 18.-án csináltam.
Szóval azért itt sem olyan jó a helyzet a felszíni csapadékkal szerintem. Akkor van víz, ha a vízgyűjtő területeken esik az eső. Ha ott sincs, itt sincs. Rajtunk csak átfolyik és abból tudunk gazdálkodni. Nyilván itt is képződik, de döntően országhatáron túli területekről jön. Azt ha ott elzárják a folyást itt baj lesz.
a rügyeket lehet nem károsítja, de a talajt biztos ;) :(
de akár a rügyeket is. szerencsére még nem próbáltam...
a viccet féretéve én nem tartom jó ötletnek a nagy töménységű rézzel lemosózást
(meg volt itt talajba beöntözés is...).
IGAZ, mivel kis (új?) csemetékről van szó, nem kell sokat kifújni, így a talaj sem annyira károsodik.
Gondolom a nagy dózisnál az a cél, hogy kinyírjon minden kertészetből esetleg behurcolandó betegséget. úgyhogy végül is hajrá, csak most, csak egy alkalommal.
de sztem akkor is valamivel hígabban, az is ütni fog.
illetve ha már új irány, akkor a meszes vízzel (beltéri falfesték feloldva)
lemosózás jobb ötlet, főleg savanyúbb talajokon még azt is javítja...
Ezt mondtam már öt éve is, jön a válság - megint. (2008 nem lett megoldva.:(
Hogy jön ez ide? A kajszi szempontjából az a kérdés, lesz-e fizetőképes kereslet (lesz,
mert olcsón kell adni 2021-ben, mivel pihentek a fák, és rekordtermés várható, kivéve,
ha megint elfagy...) És hogy mennyi lesz az ár... megéri-e a termesztés...
A cikkben elhangzik a víz (öntözés) kérdése.
"Mi az a legfontosabb magyar erőforrás, amire az imént utalt?
A víz. Magyarország olyan mint egy kád, ide befolyik a víz, a Kárpátokból, a Duna vízgyűjtő helyeiről. Amikor a világot jártam, Magyarországgal kapcsolatban két dolgot említettek mindig: az egyik Puskás volt, a másik a VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet), aztán később jött még a Rubik-kocka. A klímaváltozás következtében a víz lesz az úr. A mediterrán országok nagyon komoly szárazságveszéllyel küzdenek, ebből aztán kialakulnak a lekülönbözőbb vírusok, baktériumok, kórokozók a növényekre.
MAGYARORSZÁGNAK MEG LENNE A LEHETŐSÉGE, HOGY EGY VÍZGAZDÁLKODÁSRA ALAPOZOTT ÉLELMISZERIPART HOZZON LÉTRE, A TELJES SKÁLÁN.
Ez komoly víztározó rendszerek felépítésére és öntözőrendszerek kiépítésére, olyan öntöző technológia felépítésére vonatkozna, ami talán még jobb, mint ami Észak-Olaszországban jött létre a '70-as, '80-as években, és Izraelben valamivel korábban. Ez nagyon-nagyon fontos lenne és meg is tudnánk
és előzhetnénk az olaszokat akik fényévekkel előttünk járnak nemesítésben és termesztésben is jópár évvel.
A "vicces" (sírva nevetve) az, hogy ha meg elkezdünk igazán öntözni (mert nem tehetünk mást),
akkor a kaliforniai sors felé vesszük az irányt, ahol pont az öntözés (mély kutak és kiterjedt csatornahálózat szipolyozták ki a földet) miatt van most "gáz". Persze minek sivatagba gyümölcsültetvény? Nálunk elvileg sok víz van, és nem is vagyunk sivatag, van természetes eső is, még ha egyre kevesebb... az ésszel öntözés + vízmegőrzés (mulcs, talajtakarás, talajjavítás, no tilling, stb.) viszont sikereket hozna, és versenyelőnyt...
Sziasztok ! Kérdésem! A lemosó permetezésnél,ha ősszel nagyobb dózisban, vagyis több permetszert keverek a vizhez. Kárositja a rügyeket? pl: vegesol eres 0.5 dl 1liter vizhez. kis csemeték
hez használtam. 3-darabhoz. Kis flakonos priccolóval csináltam. :)
Utánanéztem a gutaütés tüneteinek, lehet, hogy neked van igazad.
Tavasszal levágtam néhány vízhajtást és a korona belsejében lévő néhány ágat, de már bőven benne volt a piros bimbós állapotban. Lehet, hogy mégis ekkor kapta el a fertőzést?
Végül is mindegy mitől pusztul ki a fa sajnos, legfeljebb a tapasztalatszerzés a "haszon".
Azért erre nem kell mérget venni szerintem. Érdemes az ágakat megvizsgálni belül, van-e elszíneződés, fonnyadás. Ha nem, én megvárnám mi lesz tavasszal.
Olvasva a fitoplazmás híreket, valószínűnek tartom, hogy a kertünkben lévő kb.6-8 éves kajszifa is ebbe pusztult bele.
Nem értek különösebben a gyümölcsfákhoz, de a különböző fórumokat, szakirodalmat követve boldogulok velük.
Az említett fa a tavaszi fagyok miatt az idén nem hozott termést. Hosszú több méteres felfele növő ágai még tovább nőttek. Levelei szép zöldek, mindenféle betegségtünetektől mentesek voltak. Szeptember vége körül, szinte egyik napról a másikra, elkezdett sárgulni a levele, majd 2-3 nap alatt mind le is hullott. A kertben lévő másik két kajszifa továbbra is élénk zöld maradt.
A leírtak egy héten belül zajlottak le.
Gondolom a fa tavasszal már ki sem fog hajtani és célszerű lesz minél előbb kivágni, mielőtt a többit is megfertőzi.
Kösz a kérdésed ..... túl vagyunk az idei szezonon ... már jól . Kicsit lazább volt értékesítési szempontból ( hogy finoman fogalmazzak ) most már előre felé nézünk.
Emlékszem már a cikkre. Nagyon reménykedem, h jövöre szüretelünk! 4-5 sort meg kellene csinálni felső mikroszorosra, biztosabbra menni. Bár most nagy munkaban vagyunk, terasz, garazs, műhely betonozás... 😀
A tavaszi cikk írta is hogy a tél végére ( tavalyi ) a sarki jég kiterjedése régen nem látott nagy méretű volt . .... persze még igen sokat kell kint aludni a fáknak .
Én is olvastam ezt a cikket , de én reményt látok benne ha változékony telünk lesz hidegbetörésekkel nem olyan mint az elmúlt , hómentes végig enyhe idővel .
Tavasszal magyarázta el a cikk ( amit linkeltem is ) , hogy ha gyenge a futóáramlás akkor már télen lejut a hideg levegő az északi sarkról és tavaszra elfogy az utánpótlása ha erős akkor megtartja a hideg levegőt a tél végéig a sarkköri térségben és csak tavasszal szakad ránk .... na ezt jó lenne elkerülni .
Szóval lehet reménykedni egy hideg télben és végre egy normális tavaszban .
Mozo áprilisban írt erről. A konklúzió az, hogy a sarki meleg tél jó nekünk, mert a kialakuló áramlás nem képes a hideget fenn tartani, így az már időben lejut hozzánk, és talán tavaszra normális idő lesz, ha elfogy.
Nem tetszik ez nekem. Főleg az erőteljesebb hidegbetörések.
SWE: nem kezdett el befagyni az arktikus óceán
Ennek pedig akár jelentős következményei is lehetnek az előttünk álló tél szempontjából. Néhány fontosabb gondolat:
👉 2020 szeptemberében az eddigi második legkisebb jégkiterjedést mérték az északi sarki óceánon
👉 2020 októberében viszont már rekord alacsony a jégborítottság, a visszafagyás teljesen más ütemben halad, mint korábban
👉 a nagytérségi légköri helyzet, a sós víz fokozott beáramlása és a jégmentes vízfelszín fokozott melegedése miatt pozitív visszacsatolási mechanizmusok működhetnek, amelyek segíthetnek késleltelni a visszafagyást
👉 ha az átlagnál tartósan 15-20 fokkal magasabb marad a sarkkörön túli levegő hőmérséklete, az gyengítheti a poláris futóáramlást, ez pedig többnyire extrémebb időjárási kilengésekhez, erőteljesebb hidegbetörésekhez és meleg periódusokhoz vezethet
☝️ a folyamat nincs még kellő részletességgel feltérképezve, ezért fontos lesz figyelemmel kísérni, hogyan reagál a légkör a következő hónapokban