Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Az árudák elég lazán tudják kezelni a 'rezisztens' jelzőt. Mondjuk, ahogy a hivatkozott példában is, a fajta legalább egy kártevőre rezisztens, de nem biztos, hogy a többire is. Nekem a Kuresia kajszi okozott csalódást; megvettem a vírusrezisztenciája miatt, aztán a monília megette.
Sajnos a termelői tapasztalatok szerint éppen a hagyományos "magyar" fajták kifejezetten érzékenyek a PPV vírusra. Ez érthető is, mert a vírus valahonnan délről jött (tán Bulgária felől?), így nem találkozhattak vele soha, nem alakulhatott vele szemben ki még enyhe védettség sem.
A gönci, magyar kajszinak, a besztercei szilvának sajnos befellegzett. ezeket ültetni, vagy ezekre oltani már nem érdemes. Vírusmentesen tartani bármelyik ültetvényt nem lehet a végtelenségig, mert a vírus virágporral is terjed.
Van vírus-rezisztens fajta, kajsziban, szilvában és már őszibarackban is. A toleráns egy másik szint.
A rezisztens: nem tud megfertőződni a vírussal, így nem is fertőz tovább.
A toleráns: fertőzött és tovább is fertőz, tüneteket (levél és/vagy termés tünetek) mutathat, de a fa termésére, élettartamára csekély hatással van. Ezt mondjuk tapasztalatból tudom a pár már korábban említett fajtánál cáfolni...
A vírus-rezisztencia alapja a növényeknél, más mint a náluk magasabb rendű élőlényeknél. Itt nincsenek immunsejtek, amik "tanulnak".
A vírus lényege, hogy önállóan nem tud "élni" szaporodni, kell hozzá egy megfertőzött gazdasejt, aminek a génállományát felülírja és további vírusok termelésére állítja rá.
Érdekes módon a növényeknél a rezisztencia alapja a hiperérzékenység.
Az történik esetükben, hogy a megfertőzött sejt azonnal elpusztul, mielőtt elkezdhetné a növény további sejtjeinek megfertőzését eredményező vírusok klónozását.
Szilva esetében először megjelent ilyen regisztrált fajta a Jojo volt.
Kajszi esetében nem tudom az elsőt, de a családba tartozik az említett Anegat.
Várható, hogy amint sikerül egy rezisztens fajtát előállítani, akkor arra épülve már sorban jelennek a további rezisztens fajták.
Van a régi kajszi soromban két db gönci fajta kajszi 24 évesek nem mutatnak vírus tüneteket és kevésbé érzékenyek a moníliára akkor vírus rezisztensek meg monília meg fitoplazma rezisztensek nem mert abban a sorban még volt 30 db gönci csak azok már rég kipusztultak a többi 60 db más fajtával együtt.
Nincs vírus rezisztens fajta ezt kimondhatjuk inkább toleráns fajtának lehetne nevezni bármelyik rezisztens fajtának kikiáltott kajszit nincs még erre vonatkozóan begyűjtött adat mennyiség mondjuk 10-20-30 év távlatában országokra lebontva stb ..egy példa mondjuk őszibarack nekem van revita taphrina rezisztens fajta mégis taphrinás lett akkor ilyenkor mi a helyzet hozzá teszem gondos növényvédelem mellett úgy hogy pl a glohaven fajtán egy db fertőzött levelet találtam rajta tegnap azon se volt taphrinás levél mostanáig igaz hogy a revitán valamivel több volt de akkor hogy is van ez a taphrina rezisztencia.
Én már nem hiszek a toleráns fajtákban. Mindenki mást ért a toleráns alatt.
A ceglédi óriás kajszi állítólag toleráns. 10 év alatt csak leamortizálta a fát és a termés esztétikai és érzéki minősége sem olyan, mint azelőtt.
A Stanley szilva is toleránsnak számít. 10-12 év után kivágtam, mert a termésveszteség 90%-ot verte akkorra.
Te tudod, te dolgod, te időd. Én nem kísérletezek akkor, amikor egy fa termőképessé válásához évek kellenek és még hozzá lehet adni azt is, mire kiderül, hogy mégsem volt annyira jó választás.
Van minimum három vírus toleráns fajtám. (Annak írják.) Meg próbálgatok mindenféle más fajtákat is, hogy nálam mi válik be. De amíg terem egy fa, addig az se zavar, ha vírusos.
Egyedül a fitoplazma problémás, mert azt írják különböző a fajták érzékenysége, de még nem láttam olyan listát ahol ez szerint rakták volna sorba vagy csoportokba a fajtákat.
Próbáld ki az Anegat fajtát! Öntermő, kevésbé fagyérzékeny és vírusrezisztens. Nálam idén már lesz rajta kóstoló, bajom eddig nem volt vele, gondolok itt például a moníliára.
Mindennek ellenálló fajta nincs. Amelyik fajta bármi mellett jól terem, annak azt elnézem.
Az oltás azért kell, mert amelyik a leggolyóállóbbnak tűnik, annak sem tudom biztosra a fajtáját.
Arról viszont van saját tapasztalatom. Minden másról csak leírás.
Meg egyetértek egy genetikussal, aki azt írta, értékesebb egy olyan egyed aminél a tulajdonságok átlag felettiek és nincs nagyon gyenge tulajdonsága. Mint az amelyik valamiben kiváló másban meg gyenge.
A magyar kajszi kifejezetten érzékeny rá, akár ez is lehet oka a pusztulásának.
A másik, hogy ha van egy vírusos fád, akkor azzal számolj, hogy az összes az! A PPV vírus a virágporral is terjed!
Ne oltogassad, mert semmi értelme! Kezdjél el rezisztens fajtát ültetni, lépcsőzetesen vagy egyszerre az összes hagyományos fajtát lecserélni! Nincs más kiút!
Én is elkezdtem a szilva és kajszi fákat rezisztensekre cserélni, bár korábban elkezdtem volna, túl sok időt adtam a semmi reménynek!
Normál évben nálam nagyon szétcsúszik a virágzás a fajták között. Egy olyanban több mint egy hét különbség lett volna közte és a következő fajta virágzáskezdete között
Az idei nem ilyen év volt. Szinte egyben volt minden.
Volt Magyar kajszim, de nálam 8-10 éven belül valamiért kipusztulnak. (fitoplazma?)
Most más fajtákat próbálok. Ez meg átoltásra vár a termésbiztonsága miatt.
Ettől érdekes a dolog, mert valahol azt olvastam, hogy a Ceglédi óriást eredetileg alany fajtának gyűjtötték be. És ami már rajta van erősebben fejlődik mint ugyanaz más fajtákon.
Közben oltásra akarom használni, csak nem róla, hanem egy esetlegesen vásárolt fa formájában.
Nekem van két idős ceglédi óriás fám. A termésének pillanatnyi hasonlósága alapján akár az is lehet. Az is hasonló, hogy baromi fagyérzékeny. Az elmúlt három évben idén lesz valamennyi termésem.
De nálam már nem is a fagy miatt fáj a fejem, hanem a sharka miatt, mert 10-12 éve vírusosak és már a termés nagy részét eldobja érés előtt. Várom, hogy az új rezisztens fa termőre forduljon és akkor ezek ki lesznek vágva.
Mit jelent a "közelében"? A a méhek a kaptár/fészek 2-3 km körzetében dolgoznak. Biztosan állítható, hogy ha 50-100 m távolságban van fa ami porzópárja a Te fádnak, az működni fog. Persze az tuti, ha sokkal közelebb, pláne mellette, hiszen -bár a beporzó rovarok munkáját nem váltja ki- de a szél is elvégez némi beporzást.
Szerintem kicsit túl van tolva a porzópár kérdés, főleg a kajszi esetében, ami kifejezetten gyakori a hazai kertekben. A Te fádat a környék összes fája porozza, nem egy vagy kettő, kár keresni a tettest. :-)
A fa mindenképpen önszabályozni fogja a termését, hiába termékenyül meg túl sok vagy akár az összes virág, nem lesz mindegyikből termés. Ha meg nem ilyen fajta, akkor nekünk kell manuálisan elvégezni, ha jót akarunk a fának.
Szóval teljesen lehetséges, hogy egy a szakirodalom által nem optimálisnak tartott porzópár mellett ugyanakkora termés lesz, mint az optimálisnál, elég két nap egyidejűség a 8-10 napos virágzásban.
Az is lényeges lehet, hogy ha jól tudom, akkor a virágpor tovább termékenyítőképes, mint a bibe. Azaz a már levirágzásban lévő fa virágpora még vidáman termékenyítheti a másikat, ami teljes virágzásban van.
Van átfedés. A korábbi csak néhány napot jelent. Az sem biztos hogy az. Idén nem volt a közelében csak Bergeron, Rózsa kajszi C1406, Ceglédi arany meg Ceglédi bíbor és mégis jó termés van rajta.
Csévharaszton ma 2 h tól 7 h ig fagyott. Pontosabban - 2,5 C ra esett vissza a hőmérséklet. 2 nagy kajszimon nincs egy szem barack sem, az őszik rogyásig kis barackokkal, ....idáig!
Levágtam a legerősebb vesszőt. Elváltozást nem látok, (a makro fotóm homályos lett) de az kiderült, hogy nem száradt el. Él és egy másik vessző nagy késéssel most kezd hajtani.
Nem virágzó vesszők. Tünet nélkül hullatták le ősszel a levelüket. Tavasszal egyszerűen nem hajtottak ki csak késéssel a leírt módon. Nem találtam hasonló leírást semmire a neten.
Én több dolgot szoktam nézni : először is azt, hogy ha majd a gyümölcs eléri a teljes méretét, akkor is férjenek el egymás mellett kényelmesen. Ez az első képeden úgy látom, nem fog teljesülni. A másik az, hogy az adott ág/gally mennyire erős : van olyan, hogy csak 3-4 szem van egy félméteres vesszó végén, de ha ezek megnőnek, és a vessző túl vékony, akkor nem fogja elbírni. A harmadik az összkép : az adott fa mit fog elbírni - ebben a lombozat (levélmennyiség), a vázkarok erőssége is szerepet kap.
Túlterhelni semmiképp sem érdemes : vagy letörik az ág az első nagyobb szélben, vagy jövőre fog visszaütni. Tapasztalatból mondom (sajnos) hogy a túlterhelésre jövőre kevés virág lesz válasz.
Én ezt még nem ritkítanám, de ez attól is függ mennyire van jó kondícióban a fa.
Amire most figyelni kell az a levéltetű, nálam már volt egy kör, ha most sikerül megfogni akkor egy ideig nyugi van.
Az idei moníliát a tavalyi nagyon rossz időnek tudom be, akik nem foglalkoztak vele tavaly idén is terjesztik a fertőzést. A mostani idő abszolút nem indokolja. (A meggyet most permeteztem másodszor, szinte már elvirágzott, viszont hiába szedtem ki a fertőzött ágakat még most is találtam tavalyról elhaltat.)
