"Öntenünk kell a pénzt a gazdaságba, főként gazdaságfejlesztésre és ezen belül is állami és családi beruházásokra. Ez akkor sikeres, ha egy forintot elköltünk, mert az egy forintnál nagyobb GDP-hatást vált ki
– hangsúlyozta Nagy Márton, kiemelve, hogy ennek része a családi otthonteremtési program is, amely nemcsak a GDP növekedésével jár, hanem közel százezer új munkahelyet is teremthet a fokozódó szakemberigény miatt. "
A legfőbb probléma az MNB legutóbbi maginflációs adata (Portolio)
Pusztán azért, mert ha 1szerre nő az infla és az ÁH hiánya és közben csökken a GDP, abból v komoly alapkamatemelés lesz v ami még szarabb az államadósság további növekedése.
1. Az államadóssága ismét 80% fölé nő, mivel az idei kvt-i hiány már a 10%-ot pedzi
2. A GDP zuhan, mert a reálgazdaság nem képes V-alakot formálni
Miért is kerülhetett Mo. ebbe a sz.r helyzetbe ?
Ennek fő okai :
1. A meggyó-gyurcsány rendszerek agyatlan populáris költekezései.
2. A Fidesz mérhetetlen korrupciója, mely során az EU-s pénzeket nem a versenygazdaság erősítésére használták fel (mint pl. Burgenland), hanem lopásra és a politikai klientúra kilépítésére.
ez nagyon is kapcsolódik olan tényezőkhöz, mint pl. a PPP átlagbér, az azokkal élők aránya papíron és a valóságban, azon cigányok aránya, akik nem lennének az általuk jogosultak a felvett gyerektámogatásokra. stb.
Pl. Szlovákiában messze nem ennyire nagylelkű az állami dotáció.
2 éve úgy nyaraltunk, h Szlovákia, majd Zakopane, Krakko.
Hát átmenni Szlovákiából Lengyelországba valami olan volt, mint Macedoniából Görögbe :
Írni akartam egy könyvet, amit várhatóan meg is vettek volna pár százan.
Kiszámoltam a költségeket (nyomda, megírás, saját terjesztés). Kijött volna egy tisztességes haszon is.
Ezután megnéztem az adó és céges jogszabályokat.
Ha SZJA-s lettem volna, akkor is probléma, és ha céget alapítok, akkor meg tiszta ráfizetés az egész.
Túl magas az (adó)szint, amit egy kezdő vállalkozásnak meg kell ugrania.
Nem kezdtem el a dolgot.
Így nem növeltem a műveltséget, a tisztességes hasznomat nem költöm el a gazdaságban, valamint maradok pénz nélkül (elméletileg) és fizethet nekem az állam szoc segélyt/munknélkülit.
Arról ne is beszéljünk, hogy ha esetleg megtámogatott volna az állam (pl a szoc segélyt értékével), és rögtön nem akar az adóval azonnal lehúzni, akkor már lehet, hogy több könyvben gondolkodom, és akár egy alkalmazottat is felvettem volna.
---------------
Tehát szertintem nem az a jó jelmondat, hogy mindenki dolgozzon, és max szakmunkások legyünk, mert akkor csak a multiknak lehetünk "rabszolgái", hanem az, hogy vállalkozz, és ha jól megy, akkor járulj hozzá az állam költségeihez.
Gondoltam, hogy csinálok sokkal todományosabb levezetést, de talán érthető, amit írtam.
Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy valódi gazdaságpolitika, tehát államilag tervezett, a kívánatos folyamatokat elősegítő szabályozórendszer, oktatáspolitika, ami közép/hosszú távon a hazai termelési bázis bővítéséhez, a foglalkoztatás valódi emelkedéséhez vezethetne, nincs ma Magyarországon. Valódi gazdaságpolitika a nyolcvanas évek eleje óta nincs, a fent felsoroltak egyes részelemei utoljára 1994–98 között működtek nálunk.
Sajnos a „rendszerváltás” nem a termelés közösségi alapokon történő bővítését, és az ezen alapuló termelékenység/életszínvonal növekedését hozta. Éppen ellenkezőleg. Történt egy elvetélt kísérlet az ún. „eredeti tőkefelhalmozás” magyarországi kivitelezésére, (Ennek hivatalos neve „strukturális reform” volt) ami a termelőerők és termelési eszközök drámai leépülését hozta mindössze kb. 3 év alatt. (A „rendszerváltás” után az ország nagyobb gazdasági veszteséget szenvedett el, mint a második világháborúban!) Eredményeképp a termelőeszközök döntő többsége felszámolásra, illetve külföldi tulajdonba került, soha nem látott mélységbe zuhant a foglalkoztatottság, és csak az eszközök töredéke került a hazai új/régi tőkés elit birtokába. A magyar gazdaság végletesen kiszolgáltatott lett a globális tőkének, mely gyakorlatilag fillérekért jutott a magyar piachoz, és a termelőeszközökhöz. A gazdaság gerincét, rugalmasságát, fejlődőképességét a rendszerváltásig döntő mértékben biztosító ipari/mezőgazdasági szövetkezeti rendszer erőszakos felszámolásra került, és a mai napig törvény tiltja a szövetkezeti rendszerű gazdasági tevékenységet.
94-98 között történt egy viszonylag sikeres gazdaságstabilizációs kísérlet amely lehetővé tett egyfajta korlátozott növekedést, de ennek eredményeit kb. 2006-ra az aktuális politikai kurzusok az ellentétébe fordították. A 2008-ban beköszöntött világgazdasági válság a politikai elit hathatós közreműködése mellett gyakorlatilag gazdaságilag visszavetette az országot a rendszerváltást közvetlenül követő leépülés szakaszába.
Jelenleg nincs szándék, sem terv, sem alkalmas vezetők a kilábalásra.
Magyar termék-Magyar munkahely-Magyar jövő, nem nehéz feladvány, de ha szajkózod a szokásos liberális hülyeséget (gondolom soha életedben nem dolgoztál földdel, jószággal), akkor végül is tök mindegy.
Összesen tíz százaléka a GDP-nek a kettő együtt. Mennyi lehet hosszú távon, ha minden lóvét abba nyomunk, mint ma? Tizenöt? Munkáskéz mennyi kell, hogy még rentábilis legyen? Plusz ötvenezer? Elszórt pénz. Nosztalgiából nem lehet a nálunk sokkal hatékonyabban termelőkkel versenyezni. Vagy lehet, de nem éri meg.
Hiába mondj itt a paraszt, hogy kétszáz lenne a krumpli, mert szar a termés és akkor érné meg (elhangzott a minap), mert, ha százhúsz fölé megy, azonnal itt van az import. A feldolgozók, meg ezt meg sem várják.
Csak nehany %, viszont ami fontos benne, hogy nagy munkaerot tudna felszivni. Szoval szocialis szempontbol nagyon nagy a jelentosege, + jelentkezhetnenek meg jarulekos hasznok.