A tűzifát megvesszük valamilyen formában (szálban, rönkben, kugliban, hasogatva) valamilyen nedvesség tartalommal. Ez általában jóval több, mint ahogyan el szeretnénk tüzelni a kályhában, kandallóban, kazánban. Milyen egyszerű, házilag is kivitelezhető módszerek léteznek a tűzifa nedvességtartalmának hatékony és gyors csökkentésére (szárítására)?
Jókat írtál valóban! Ezért is javasolják, hogy készre aprítsuk, úgy szárítsuk, ne rönkben, kéreggel pl. Sok helyen látom úgy. Nagyon nehezen szárad.
Nekem az a legszimpatikusabb, ahogy Szlovéniában, Ausztriában látom.
Szálban hasítva, felülről takarva szárítják és nyilván fűrészelik használat előtt. Így jól is szárad, de nem kell annyit vacakolni a fatárolóval, megáll magában, alá egy raklap + tetejére dob az ember valami lemezt és kész is.
Az apróra vágott fa nagyon jól szárad és előny, hogy száradás után már mehet is a kályhába, de a szárítás és tárolás nagy gond. Rendes tároló, sok támasz, bonyolult takarás stb. kell neki. Sok vacakolás. Kb. 10 évet csináltam, tudom.
Pár év kihagyás után, november közepén találtam ki, hogy kéne venni egy kis kályhát, vettem is, de fám meg nem volt. Tipikus. November utolsó napján hozták, akác széldeszkákat vettem 25-ös hosszra fűrészelve. A vastagabbakat még tovább hasítottam felrakás előtt, szóval 4-5cm-nél nincs húsosabb. Alatta járda, felette erkély, mögötte fal, de így is kellett neki egy komoly keret, hogy ne dőljön le a francba.
Nagyon jól szárítja viszont az állandó ÉNy-i szél.:D 25-30% között volt november végén, most 20 alatt van már. Nem csontszáraz, de 3 napot a gázkazánon, 3 napot a kályhán szárítva még esik 10%-ot a tömege és teljesen füst nélkül ég.
Ja még valami. A tűzrakásról. Mindig felülről gyújtok. Garancia a füst nélküli tüzelésre. + Lassabban ég, több meleget csinál. Itt egy nagyon jó példa videó, szépen elmagyarázva.
A megfigyeléseim szerint a fa egy év alatt kívülről kb. 2 - 2,5 cm mélységig szárad ki. Ez egyes fa fajtáknál szabad szemmel is érzékelhető, pl. a diónál. Ahol kiszáradt, ott más lesz a színe. Nyilván akkor lehet látni a különbséget amikor egy vastagra hagyott fahasábot egy év után kettéhasít az ember.
Tehát a kb. 4 -5 cm vastagra hasogatott fa egy év alatt kiszárad, hiszen minden irányból 2 - 2,5 cm-t szárad.
Én magam ilyen vékonyra hasogatom a fát és 1 évnyi (tavasztól télig) száradás elég ahhoz, hogy füst nélkül égethessem el.
Füst akkor keletkezik amikor a fa nem ég elég magas hőfokon. Ennek több oka is lehet, az egyik a magas víztartalom. A víz elpárologtatása hőt von el, vagyis a fa nem fog annyi hőt termelni a fűtendő tér számára mintha száraz lett volna. Ráadásul a füst el nem égett fagáz, ami ha magasabb lett volna a tűztér hőfoka akkor maga is lángra lobbant volna és ezzel további hőenergiát tudott volna szolgáltatni.
Vizes fával tüzelni nem csak környezetszennyezés hanem pénzpazarlás is.
A hőenergia egy része elvész a víz elpárologtatása során, egy másik része elvész mert így nem alakul ki a tűztérben elég magas hőmérséklet hogy a füst is belobbanjon és elégjen.
A füstölve égés oka lehet még a túl nagy tűztér, oxigén (levegő) hiány, vagy a helytelen égetési irány. A cserkész módszer a kevésbé jó, az indián tűzrakás a jobb módszer.
Ha 4 cm-nél vastagabbra van hasogatva a fa akkor szükséges hozzá több évnyi kiszáradási idő. Szerintem nem mondható ki konkrétan, hogy 2 év. Függ a fa vastagságától és a tárolási körülményektől is. De a durván 8 - 10 cm vastag fa kb. 2 év alatt szárad ki. Szerintem az ettől vastagabbra hasogatott fa 2 év alatt sem szárad ki. Bár ezt én magam még sohasem próbáltam ki, ez részemről csak következtetés.
A száradási idő attól is függ, hogy kezdetben mekkora a fa víztartalma. A télen kivágott fa kevésbé nedves mint a nyáron vágott, mert a lombhullató fák télen úgy védekeznek az elfagyás ellen, hogy a gyökérzetbe vonják vissza a vizet. A levelek ezért is potyognak le ősszel.
Ha füstöl a kémény akkor nem tökéletes az égés ez biztos.
Sokat fecsegtem össze-vissza, de a mondandóm lényege, hogy minél vékonyabbra van hasogatva a fa, annál hamarabb kiszárad.
Idén építettem egy kényszer szárítót. Egy 2,7 széles 2,3 m magas sufniba felszereltem a falra a egy olcsó konyhai elszívót. Elé betonvas rácsot erősítettem a falra egészen a mennyezetig, teljes szélességben, hogy az elépakolt tűzifa ne boruljon az elszívóra, és támassza a farakást. A rácsnak nekipakolva felraktam a szárítandó tűzifát egészen a mennyezetig, majd elé is, összesen 3 sorban, 50 mázsát. Így a tűzifa előtt a rácson belül maradt egy kb. 50 centis tér, melyből az elszívó szívja ki a nedves levegőt át a falon kivezetve, a száraz levegő pedig a fákon keresztül áramolva pótlódik, közben szárítja a fát. Időkapcsoló, hogy csak nappal menjen amikor meleg és száraz a levegő. Az elszívót üvegbiztosítékkal láttam el, hogy zárlat, vagy a meghibásodás esetén leoldjon. Működik, egy hónap alatt kiszárította az akácot, légszárazra, de nem volt teljesen nyers fa.
Köszönöm szépen az infókat! Gondolom, vegyestüzelésűben fűtesz vele, tehát nagyobb mennyiség kell (min 10m3 / szezon). Úgy gondolom, hogy jobban megéri foglalkozni vele, mert nálunk legalább 45.000Ft egy kaloda, abból 6-7db már tisztességes összeg.
Én kandallót rakattam be, egyelőre úgy tűnik, hogy a padlófűtés+kondenzációs kazánt nem űbereli, de látvány és kiegészítő fűtésnek kiváló. Kb. 2 kalodával számolok szezononként, ehhez nem kell saját erdő... Csak engem is az mozgat, hogy szeretek vele bíbelődni, plusz a tudat, hogy teszek valamit a környezetvédelemért.
De hogy a témához is szóljak. Két éve hasogatott nyár meg fűz. Raklapon, tető alatt. Úgy kiraktam, hogy minden hasábsor között van tíz centi. Reggeltől estig tűzte a nap, az udvar leghuzatosabb részén. Ezzel fűtök most. Nem izzad, nem habzik, de olyan a hangja, mintha főlne ki belőle a víz. A kazán nem kátrányosodik, hamar felfűti a rendszert. tiszta parázs marad utána. A mérőmben lemerült az elem, kíváncsi leszek majd mit mutat. Miért adja ki ezt a hangot? Hamar begyullad egyébként, gyújtóst is ebből aprítok.
Három darabban van, kettőt nagyon jó áron vettem, azok már bőven visszahozták az árukat. Egy akácost vettem piaci áron. Most tartok a terület felénél az egészségügyi gyérítéssel. Úgy számolom, hogy mire végzek, az is meghozza az árát. Két terület nagyon közel van a lakóhelyemhez, így a fuvar nem nagy költség. A harmadik területről a fa értékének kb. 4%-át teszi ki a fuvarköltség. A kitermelést hárman csináljuk két barátommal, akiknek van ehhez szükséges papírjuk. Úgy szoktuk megbeszélni, hogy a végén mindenki jól jár. Én egy kisebb Stihl-lel dolgozok, szedem az alánőtteket, kiközelítő járatokat tisztítok, meg darabolok. a srácoknak van nagyobb gépük. A "saját béremmel" nem foglalkozok, szeretem csinálni. Amikor kész egy darab, jó ránézni, hogy ebben nekem is van részem. Inkább megkérem az erdészettől az engedélyek hosszabbítását, de szeretek alapos munkát végezni. Pénzügyileg biztos, hogy megérte, bár én nem sokat adok el belőle, inkább betárazok otthon.
Mennyit termelsz ki évente? Számoltál rá matekot, hogy megéri-e?
Mert ennyi föld elég húzós, több milliós tétel, plusz az eszközök, gépek. És ha ez megvan, akkor a jön a saját béred. Bocs, nem akarok a zsebedben túrkálni, csak kíváncs vagyok, hogy ez járható út-e.
Szia! Igen, kifejezetten azért vettem. A szükséges engedélyeket mindig megkérem, szakirányító erdész kijelölése alapján vágom őket. Van vele meló rendesen... de szeretem csinálni. 3.5 ha van összesen, ebből azért már ki lehet jönni. Ráadásul én két háztartásba termeltem, de tavaly anyám átállt gázra. Azt mondta amíg ilyen a gáz ára, addig ő nem szórakozik a fatüzeléssel, meg nekem is egy gonddal kevesebb.
szerencsére nem kell vennem, mert van erdőm mindegyikből
Szia,
Hadd kérdezzem meg, hogy kifejezetten saját célra, tűzifa előállítás miatt van a területed, vagy csak melléktermék, és nem a saját tűzifa a fő csapásirány? Igazából csak azt szeretném megtudni, hogy érdemes-e abban gondolkodni, hogy megtermeled magadnak a tűzifát?
Sziasztok! Tárolási módban kellene egy kis segítség. Méterben hasított nyárfa rakatom van kettő darab. 10-15 centiméterre vannak egymás mellett, hogy a levegő járhasson. UV álló, átlátszó fóliát fogok rájuk teríteni. A kérdés pedig az, hogy letakarhatom-e őket egyben, van sokkal jobb, ha külön vannak letakarva? A fa nem kerül felhasználásra a következő szezonban.
A kőrisre írtam, hogy nem izzadt. ;) Nyarat, füzet, akácot, kőrist meg csert szerencsére nem kell vennem, mert van erdőm mindegyikből. ;) Sőt, most már a letermelést is meg tudom oldani saját magam.
Előzőleg azt írtad, hogy mérve száraz volt, nem izzadt.
Jó a puhafa, ha ingyen van. Tüzeltem dióval, nyárral, fenyővel, most éppen a nyár végét fogyasztom, de már várom, hogy kifusson és lábonszáradt meg a tavaly téli vágású tölgy kerüljön sorra. Lassabban ég, egy vödörnyi több hőt ad le (/kg kb. ugyanaz lenne), tisztább az égés és jóval kevesebb a hamu. Másnap reggelre marad parázs, amivel újragyújtom a rakást.
Én is eltüzelek minden fajtát. A végén mégis kijön a papírforma: ha tehetjük, keményfával tüzeljünk. Tölgy, kőris, akác szinte mindegy. Amit jobb áron be tudunk szerezni, lehetőleg /m3.
Nem ott mértem természetesen! :) Megmértem a közepét, az is száraz volt, jól égett, nem habzott. Az volt az érdekes, hogy kéregben volt és a rakat alján, ahol még napsütést sem kapott. Idén már alakult annyit az udvar, hogy a tűzifát arra az oldalra pakoltam és pakolom folyamatosan, ahol egész nap nincs árnyék.
Az előző poszthoz még vissza annyit, hogy az a nyár, fűz ömlesztett kupac a földön volt, nem betonon.
