A cél: kis területen nagy hatásfokkal és sok örömmel! :)
Gyakorló gazdálkodók segítik egymást ötletekkel, amik megkönnyítik, sikeresebbé teszik a munkát.
Nincs ott semmiféle épület? Mi úgy kezdtük, hogy volt egy nem lakható épület, és mégis laktuk, mert muszáj volt ott lenni, hogy haladjanak a dolgok. Két nehéz hónap volt, aztán csoda!
Nekem nagyon utopisztikusnak tűnik, amit írsz... Ezek tényleges tapasztalatok? Én is azt látom, akiknek lova van, többe kerül, mint amit hoz, pedig még munkát is vállal vele, mint kocsikáztatás, szőlő szántás, ilyesmi.
Szerintem kezdőként fontos lehet, hogy ne akarjunk mindent már az első évben. Én mikor megugrottam ezt, 4000nm-en fogtunk bele, azonnal veteményes, baromfiak, kecskék. Még nem tudtam, mi minden érhet odakint. Hogy a róka be tud jönni, hogy a jószág mit csinál, ha megijed pl az alacsonyan odaormótlankodó hőlégballontól. És mi lesz, ha véletlen segíteni kell az ellésnél és én nem tudok...
Szóval ebből tanulva most csak kertem van, jövőre lesz megint csirke, tyúk, galamb, de nem merek már nagyot ugrani.
Amit megtermelek, egy részt már üvegekben várják a telet, mint paradicsom, lecsó, savanyú, gyümölcsöntetek. A répákat homokba teszem majd el a pincébe. a sütőtök... hát azt még nem tudom.
KÉRDÉS, hátha valaki tudja: a sütőtököt hogyan lehet télen eltartani? Pincében, vagy hol?
Nekem is ez a bajom... Megvan a kis tanya, elkelne oda a munka,a javítás, de amikor vettem le 20-30 gyümölcs csemetét, körbevettem elekttromos kerítéssel(sok az őz), mire legközelebb lementem, eltűnt a kerítés és persze a csemetéket "megrágták" az őzek.
Kerestem segítőt, aki ott lakna, de valahogy nem akadt az utamba egy megfelelő sem . Pontosabban egy család jött volna, de aztán találtak mást, őket nagyon szerettem volna, és írt egy másik ember is, aki 8 gyerekkel jött volna oda, azt meg én nem akartam.
A többi jelentkező csak a lakásért hazudta azt, hogy ért a kerthez, én többet tudtam náluk, pedig az már nagy szó.
Szóval az én kis projektem addig nem tud elindulni, amíg pl a levitt téglát ott nem lehet hagyni az udvaron a felhasználásig. Ehhez pedig segítő kellene:(
Ott lakunk. Kutya van, jó nagy. De azért volt már, hogy loptak, nem terményt, hanem minden mozdíthatót, pedig akkor komondor volt.
Van másik városszéli telkünk amit nem művelünk, csak szőlő, szilva van rajta. Volt év, hogy még a mirabolán (felénk mórabóra) szilvákat is elvitték mind egy szálig, az idén eddig minden megvan, pedig nincs is bezárva a kapu. Lutri.
NEm olyan tragikus az a havi 3500 (később esetleg 5000) tyúkkajára. Nekem ennyit eszik meg 7 tyúk és 20 db 16 hetes növendék, akikből még 7 megy a fagyasztóba hamarosan, 11 jérce marad pótlásnak. A 7 tyúk havi 92-100 tojást tojik, azaz a havi kajájuk csak a tojásból bejön.
Mondjuk nekem kerítésre, tyúkházra most nem kellett költeni, azt még 18 évvel ezelőtt elintéztük. Csak közben vagy 10 évig üresen állt, most kezdtük újra.
Mi nem gondolkodunk nagyban. Van egy 900 négyzetméteres városszéli telkünk, rajta ház, fű, díszkert, sok-sok gyümölcsfa, a legtöbb még fiatal, szőlőlugasok, konyhakert, aprócska üvegház, tyúkház, tyúkudvar.
Sok minden megterem, amit lehet fagyasztok, befőzök. Terem csemegeszőlő, borszőlő, idén is lesz vagy 200 liter bor. Azzal én eldolgozgatok, átfejtem, derítem, később palackozom - rám maradt, mint a szőlőmetszés, mert én értek hozzá (én falun nőttem fel, a férjem emeleten:))
Már régóta sütöm a kenyeret, készítem a házitésztát.
Tejet házhoz hoznak hetente kétszer, abból nekünk megvan a kefír (még a tyúkoknak is jut egy kevés), a túró, a vaj (tejföl is lenne, de azt inkább veszem ).
Én nem törekszem nagyobb önellátásra, a tyúkokat is csak addig tartom, míg nem lesz teher. annak idején a sok munka miatt hagytam abba, mint ahogy a nyulak tartását is. Munka és nagy család mellett nem ment.
Az erdő miben tud csodát művelni? Nem gondozott nyárfa erdő, itt-ott némi fenyvessel és úgy vettem észre, hogy a gyökere inkább szétterül, ezzel elszívva a vizet máshonnan.
Hát a lóval nem igazán lehet önellátást folytatni. Van egy mondás, hogy lóval úgy lehet egy kis pénzt csinálni, hogy előtte sok pénze volt az embernek.
zárt udvarrész: tyúkonként kb. 1 m2 (kapirgál, csipeget, piszkol), tehát 10 tyúk esetében 10m2-nyi udvart kell körbekeríteni (ez nem olcsó mulatság, sok „pályázat” ezen a ponton bukott el). Ez a terület azonban nem elegendő a "hagyományos" kapirgálásra.
zárható tyúkól ülőrúddal (hogy a tyúk és a gazda is nyugodtan tudjon aludni, se ragadozó, se tyúktolvaj)
5-6 tyúkra egy szalmával, száraz fűvel bélelt tojóhely kialakítása,
etető, itató edény,
az egész portán rágcsálóirtás, igény szerint ismételve, különben igazi survival alakul ki, és valószínűleg a patkányok győznek.
Ezeket a tételeket már akkor ki kell fizetni, amikor tyúk még nem lépett be a portára - összességében 10-15 ezer Ft-ra is rúghatnak a kiadások még akkor is, ha a család hulladékból oldja meg, nyomortanya-fílinggel. Ha valamiféle dizájnosabb megoldásban gondolkodnak, a költségek akár többszörösére is nőhetnek.
Meg kell venni a tyúkokat, az egyéves ”letojt” tyúk kb. 600 -700 Ft/db. Ha adomány, akkor ezt nem kell kifizetni, viszont a tyúk is öregszik, kb. két év múlva szükséges az állomány megújítása (újakat kell venni, a „régiek” bekerülhetnek a fazékba)
Biztosítani kell a tyúktartás havi pénzügyi szükségletét – kell búza, árpa (8.000 Ft/mázsa) plusz kukorica (10.000 Ft/mázsa). 10 tyúk etetése havonta kb. 3.500 Ft-ba kerül, amennyiben 10% rátartással számolunk (szóródik, galambok, verebek is rájárhatnak, beköltözik az egér a takarmány tárolóba, stb.) – és ekkor még nem a drágább tojótápra áldozott a család. Ebben az összegben nincs benne a szállítás költsége – ez függ attól, kapható-e helyben a faluban, illetve van-e valaki, aki hazatolja talicskán vagy biciklin.
Az idei prognózisok alapján a takarmány ára akár 30-40%-kal is nőhet, így a havi fix költség akár 5.000 Ft-ra is emelkedhet, ráadásul jelenleg sok helyen hiány van takarmányból. Kérdés, mennyibe kerül bebarangolni a megyét, hol lehet még eleséget kapni, illetve hányadik „takarmány nincs” tábla után kerülnek "kárenyhítés" címén a tyúkok a fazékba meg a fagyasztóba.
Sajnos nemcsak az első évben fagyhat el, hanem bármikor...
UGyan tőből újra kihajt, de az elfagyás utáni évben nem tud olyan termést hozni, ami be is érik.
Jól takarni kell, körülkötözni, és nádszövettel, vagy más takaróannyaggal körbekötözni. A tövét nem árt avarral, vagy más kerti hulladékkal jól betakarni.
Amíg nem leszünk sokan, én monológizálok: az elmúlt években kudarcot vallottam a paprikával, majd utána olvastam a bolgárkertészetnek. Azóta nem feszülök a naponta locsolással, de négy-öt naponta árasztok, iszapolok. Azóta burjánzik a paprika, folyamatosan ontja még mindig a termést. Fontos még: sosem locsoltam este, csak reggel. Így, hogy a levelét nem éri víz, így is sokkot kaphat a növény az esti locsolástól, nagy a hőmérsékletkülönbség az öntözővíz és levegő hőmérséklete között este még nyáron. Ez megfigyelés, nem biztos, hogy mindenkinél beválik, de szerintem igen! ;)
Én máris kérdeznék, hátha jár itt valaki: A héten vettem egy fügefát. Egy méteres, erősnek néz ki. Állítólag első évben könnyen elfagyhat. Mit kell vele csinálnom és mikor?
Örülök, hogy létrejött egy ilyen fórum, bár a cél(kis területen nagy hatásfokkal) nem mindig fér össze az önellátással. Mondjuk most lehet összekevertem az önellátást az önfenntartással ami egyáltalán nem ugyanaz... Azzal viszont mindenképpen egyet értek, hogy nagy örömmel kell csinálni. Mindenesetre ajánlanám az Ökovölgy kiadó frissen megjelent "Beszélgetések az önellátásról"c. könyvét(mindenféle reklám célzat nélkül) illetve a www.okovolgy.hu oldalt azoknak akiket érdekel a téma.
