"Minden mindennel összefügg: miközben boldogan a kosarunkba tettük a szuperolcsó dinnyét, ugyanazzal a mozdulattal segítettünk az áruházláncnak, a külföldi termelőknek, és padlóra küldtük a magyar gazdálkodókat."
Logikus. Emeljük meg a magyar termékek árát. Korlátozzuk az importot. Ettől lesz jó a népnek. Az a 20-30% infláció igazán elviselhető.
Ha kikacagtuk magunkat, valaki legyen kedves elmondani, mi történne akkor, ha odamenne a karvalyáruház a magyar dinnyetermelőhöz hogy 20 forintért adja a dinnyét, a termelő pedig elküldené a picsába?
Erősödött a forint csütörtökön kora este az euróval, a svájci frankkal, a dollárral és a jennel szemben a délutáni és a reggeli jegyzésekhez képest a bankközi devizapiacon.
Az eurót 18 órakor 283,99 forinton, 16 órakor 284,50 forinton, míg csütörtök reggel 284,57 forinton jegyezték. A svájci frank csütörtökön kora este 236,50 forint volt, reggel 237,16 forinton állt, délután 236,90 forinton jegyezték.
A dollárt 231,75 forinton jegyezték csütörtökön 18 órakor. Délután 232,42 forinton, reggel 231,94 forinton állt. A japán jen 2,9485 forintra gyengült 18 órakor a két órával korábbi 2,9615 forintról. Csütörtökön kora reggel 2,9523 forintot ért egy jen.
Csütörtökön 18 órakor 1,2253 dollárt ért egy euró, ami 0,23 százalékos eurógyengülés a szerda késő esti 1,2281 dollárhoz képest.
A legerősebb forintjegyzés csütörtök reggel 283,31 forintos euróárfolyamon történt, ami a május elején jellemző szintnek felel meg. A forint idei legerősebb árfolyamát május 3-án 282,23-as eurójegyzésen érte el.
Erősödött a forint csütörtökön kora este az euróval, a svájci frankkal, a dollárral és a jennel szemben a délutáni és a reggeli jegyzésekhez képest a bankközi devizapiacon.
Az eurót 18 órakor 283,99 forinton, 16 órakor 284,50 forinton, míg csütörtök reggel 284,57 forinton jegyezték. A svájci frank csütörtökön kora este 236,50 forint volt, reggel 237,16 forinton állt, délután 236,90 forinton jegyezték.
A dollárt 231,75 forinton jegyezték csütörtökön 18 órakor. Délután 232,42 forinton, reggel 231,94 forinton állt. A japán jen 2,9485 forintra gyengült 18 órakor a két órával korábbi 2,9615 forintról. Csütörtökön kora reggel 2,9523 forintot ért egy jen.
Csütörtökön 18 órakor 1,2253 dollárt ért egy euró, ami 0,23 százalékos eurógyengülés a szerda késő esti 1,2281 dollárhoz képest.
A legerősebb forintjegyzés csütörtök reggel 283,31 forintos euróárfolyamon történt, ami a május elején jellemző szintnek felel meg. A forint idei legerősebb árfolyamát május 3-án 282,23-as eurójegyzésen érte el.
A forintárfolyam alakulása 2012-ben Forrás: Reuters
Az euró árfolyama az 1,2300 dolláros határ fölé emelkedett csütörtök reggel, délután azonban a spanyol bankrendszer feltőkésítéséről folyó német parlamenti vitán elhangzottak hatására ismét gyengülni kezdett. Délután négy órakor a jegyzés 1,2240 dolláron állt. Szerda délután a jegyzés 1,2250 dollár körül, csütörtökre virradóra pedig 1,2280 dollár körül mozgott.
Az euró árfolyama utoljára az elmúlt hét elején járt 1,23 dollár felett. A lengyel zloty csütörtökön 0,30 százalékkal erősödött, a cseh korona és a román lej pedig 0,40 százalékkal gyengült.
A csütörtöki aukción az ÁKK a meghirdetettnél nagyobb összeget értékesített 7 százalék alatti átlaghozammal a 12 hónapos diszkont kincstárjegyből. Utoljára a 2011. november 10-i aukción alakult ki 7,00 százalék alatti átlaghozam a 12 hónapos diszkont kincstárjegyre, de akkor 6,00 százalékon állt a jegybanki alapkamat, szemben a mostani 7,00 százalékkal.
Tartósan leszakad Magyarország2012. július 19. | 14:15
A Költségvetési Felelősségi Intézet friss technikai kivetítése szerint 2015-ig tartósan 1% fölé nem fog kerülni a magyar gazdasági növekedés. Ez alapján Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az elemzést bemutató háttérbeszélgetésen kijelentette: Magyarország tartósan leszakadó pályára kerül. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy a kamatlábak már most meghaladják a kritikus határt, ami azt is jelenti, hogy a nemzetközi szervezetektől egy garancia már nem lenne elég.
A haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány idén is folytatja büdzsémagyarázó projektjét, a Közös kasszát. Felvállaljuk azt a feladatot, hogy mindenki számára érthetővé próbáljuk tenni a költségvetés tervezését - vezette fel a Költségvetési Felelősségi Intézet által készített technikai kivetítés bemutatását Oszkó Péter. A most elkészített technikai kivetítés a költségvetésről és a konvergencia programról szóló kockázatelemzést tartalmazza.
Távolodunk a német gazdaságtól
Beteljesülni látjuk azokat a korábbi jóslatokat, hogy a 2012-es növekedési várakozások megalapozatlanok. 1%-os recesszióval zárhatjuk az évet - mondta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány háttérbeszélgetésén Oszkó Péter.
A Költségvetési Felelősségi Intézettel által készített technikai kivetítés szerint 2015-ig tartósan 1% fölé nem fog kerülni a magyar gazdasági növekedés. Ez alapján a volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország tartósan leszakadó pályára kerül. Nehezen magyarázható ez külső körülményekkel, mivel a régió más országai más pályán haladnak - tette hozzá.
Oszkó arra is rámutatott, hogy mindez ráadásul úgy valósul meg, hogy két tovább negatív tendenciával is számolnunk kell:
- versenyszférában a foglalkoztatás csökkenni fog, 50 ezerrel 2015-ig - az államadósság érdemi csökkenése sem fog megvalósulni, a kivetítés szerint 80% körül ragad a mutató
A volt pénzügyminiszter ezek alapján hangsúlyozta: gazdaságpolitikai fordulatra van szükség Magyarországon. Egy leszakadó képet mutat a magyar gazdaság, ennek igen jelentős mértékben okozója a magyar gazdaságpolitika - vélekedett Oszkó. Ennek alátámasztására mutatja be a technikai kivetítés a hivatalos német és a magyar növekedési prognózisok alakulását.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a háttérbeszélgetésen ennek kapcsán elmondta: nem magyarázható külpiaci fejleményekkel a leszakadás. A hivatalos magyar kormányzati prognózis szerint sincs 2010-15 között konvergencia, a KFIB kivetítése szerint pedig leszakadás várható. Ha ezt elhisszük, akkor máshol kell keresni a magyar gazdaság leszakadását - emelte ki Romhányi.
"A német és magyar növekedési pályákat összehasonlítva azt látjuk, hogy 2010 elején még 10 százalékkal magasabb kumulált növekedést várt az akkori magyar kormány. A 2010 őszén benyújtott költségvetési törvény ezt 14 százalékra emelte, majd a félévvel később készített konvergencia program már csak 8 százalékra számított, a 2012 tavaszi hivatalos tervekből pedig eltűnt a konvergencia (a 2010. évi indulóértéket mindkét országban 8,7-8,8 százalékkal sikerül meghaladni 2015-re). Saját alappályánk szerint az 5 év alatt közel 4 százalékos lemaradás várható" - olvasható a technikai kivetítésben.
Ebből folyamatos kiigazítási kényszer lesz
A most elkészített 2011-15-re vonatkozó technikai kivetítés a gazdaság hosszabb távú trendfolyamataiból indul ki, a 2012. május 31-ig kihirdetett jogszabályok változatlanságát feltételezve.
Romhányi Balázs a részleteket ismertetve kifejtette: a május végi állapotok szerint az idei évben 50 milliárd forintos elcsúszást volt a költségvetésben, míg 2013-ra 500 milliárdos lyuk van a konvergencia programhoz képest.
Oszkó Péter egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha a körülmények nem változnak, akkor évi 2-3 megszorító csomag kell ahhoz, hogy tartható legyen a konvergencia program és ne sérüljön az alaptörvényben szereplő adósságszabály.
A KFIB ügyvezetője szerint a belső tételeket idén a terveknek megfelelően hozni tudja a kormány. Jelentős kockázatként van viszont jelen az elektronikus útdíj esetében, amelytől a kormány komoly bevételre számít, a kiadás viszont nem szerepel egyelőre sehol sem - emelte ki Romhányi, aki megjegyezte: a mostani technikai kivetítés azzal a feltételezéssel készült, hogy a változatlan gazdaságpolitika finanszírozható lesz 2015-ig.
Egy nemzetközi garancia már nem elég
A Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői annak is utána számoltak, hogy mi az a kamatláb szint, ami még nem indít be egy adósságspirált és ehhez képest most hol tartanak a hosszú távú kamatlábak. Ennek kapcsán Romhányi Balázs a háttérbeszélgetésen felidézte, hogy Olaszország számára tavaly novemberben 7% volt a kritikus határ. A közgazdász szerint Magyarország jelenleg rosszabbul áll, mint Olaszország.
Az államadósság finanszírozásában az jelenti kockázatot, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai irány mellett a magyar állampapírok hozama tartósan beragadhat a veszélyzónába (olyan hozamsávba, ahol bármikor beindulhat a pénzügyi válságspirál), ahonnan már nem lehet egyszerű kiigazítással kimozdítani - figyelmeztet a KFIB.
Kizárólag annak tudható be a piacok mostani viszonylagos nyugalma, hogy folyamatosan jelen van a nemzetközi szervezetek implicit garanciája, vagyis "az IMF a spájzban van" - fejtette ki Romhányi, aki ismertette: a KFIB számításai szerint a magyar kamatszint már túlvan a biztonsági sávon.
A közgazdász elmondása szerint ha valóban 1%-os a közép távú növekedési ütemünk (szemben a kormány 2,5%-os számával) és az elsődleges egyenlegünk 0,8%-kal rosszabb, mint amivel a kormány számol, akkor a kritikus kamatlábszintünk valahol 6,5-7% körül van, de már most e felett vannak a hozamok úgy, hogy közben a piac bízik az IMF-megállapodásban. Ez implicit azt is jelenti, hogy egy garancia a nemzetközi szervezetektől nem elég, egy garancia még mindig nem tudja lenyomni a kamatszintünket a kritikus szint alá - figyelmeztetett Romhányi Balázs. Ahhoz, hogy a fenntarthatóság érdemben javuljon, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek egyszerre javítják a költségvetés egyensúlyát és nem rontják a növekedési kilátásokat - tette hozzá. Romhányi Balázs arról is beszélt, hogy ha összevetjük a német, az olasz és a magyar konvergencia programokban szereplő strukturális elsődleges egyenleg és potenciális növekedési adatok változását, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország teljesített a legrosszabbul. Vagyis a magyar költségvetési kiigazító csomagok jártak a legnagyobb növekedési áldozattal.
Decemberben programmal áll elő a Haza és Haladás
Oszkó Péter kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy a Haza és Haladás decemberben részletes programmal fog előállni. Ezt megelőzően kifejtette ugyanis, hogy a jelenlegi felállás szerint évente 2-3 megszorító csomagra lesz szükség a hiánypálya tartása érdekében. A kényszerű, kapkodó megszorítások pedig mindig rosszabbat tesznek a növekedési pályának és a potenciális növekedésnek - mutatott rá.
A volt pénzügyminiszter a jelenleg is zajló IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy kevésbé számítana már a nemzetközi szervezetek idő előtti távozására, inkább egy nehéz és hosszú tárgyalást valószínűsít. Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy addig lehet húzni a hitelkeretről szóló tárgyalásokat, amíg a piac hisz benne. Véleménye szerint a tárgyalásokon a költségvetési kiigazítás mérete lesz a középpontban, még ha nem is sikerül megállapodni a makrogazdasági pályáról
Londoni elemzők őszre várják az IMF/EU-megállapodást.
A számos továbbra is nyitott kérdés ellenére változatlanul az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a magyar kormány „az év vége felé” megállapodik az új finanszírozási programról az IMF és az EU képviselőivel – jósolták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének szakértői a héten kezdődött egyeztetések alkalmából befektetőknek összeállított prognózisukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar kormány „éppen annyi rugalmasságot” fog tanúsítani, amennyi elégséges lesz az új megállapodáshoz.
A GS elemzői közölték: változatlanul úgy gondolják, hogy IMF/EU-program nélkül a kormány nem tudná megújítani jelentős devizaadósságát – „ha nem az idén, akkor 2013-ban és utána” – és a 2014-es választások előtt nyilván nem akar megkockáztatni egy fizetésimérleg-válságot.
„Közös érdekek”
A Goldman Sachs londoni elemzői azt is feltételezik, hogy a nemzetközi hitelező szervezetek is elegendő rugalmasságot tanúsítanak majd a tárgyalások során, „főleg az EU, amely nem akar újabb válságot” egy uniós tagállamban. A GS elemzése szerint mindkét fél „igencsak tudatában van” ezeknek a tényezőknek, és „közös érdekeik végül hozzájárulnak a konszenzus kiépítéséhez”. A ház várakozása szerint a kormány megpróbálja majd „minimalizálni” az új programhoz kapcsolódó feltételrendszert.
A GS londoni szakértői úgy vélekedtek azonban, hogy ha Magyarország kizárólag a piaci finanszírozásra akarna támaszkodni, az növelné a teljes kamatköltséget, mivel az ország az „olcsó IMF-finanszírozás” helyett a drágább kötvénypiacot venné igénybe. A cég szerint a magyar gazdaságpolitika IMF/EU-felügyelete már 2013-ban jelentős megtakarításokat tenne lehetővé. A GS londoni elemzői úgy számolnak, hogy ha az új program révén a rövid és a hosszú lejárati idők esetében egyaránt 100 bázispontos hozamesés következik be, az önmagában 50 milliárd forint kamatmegtakarítást tenne lehetővé.
Kamatcsökkentés is jöhet
A cég szakértői mindent egybevetve október végét vagy novembert nevezték az IMF/EU-megállapodás valószínű időpontjának. A Goldman Sachs szerint ugyanakkor megvan a kockázata az ennél későbbi megállapodásnak, különösen abban az esetben, ha Magyarországnak időközben sikerülne devizakötvényt kibocsátania. A ház londoni elemzői szerint ez „alacsony valószínűségű, de nem lehetetlen forgatókönyv”. A GS elemzői azt jósolják, hogy megállapodás esetén az MNB az idén 0,50 százalékponttal, jövőre – fokozatosan – további 1,00 százalékponttal csökkentheti jelenleg 7,00 százalékos alapkamatát.
Más nagy londoni házak hasonló forgatókönyveket vázoltak fel a tárgyalások várható menetére és a valószínű jegybanki kamatpályára. A JP Morgan londoni elemzőinek jelenlegi előrejelzése az, hogy szeptemberre vagy októberre jön létre a megállapodás; a ház egy „szabvány feltételrendszerű”, 10-15 milliárd eurós készenléti csomagot valószínűsít. A cég fenntartotta azt az alapeseti előrejelzését, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2013 első negyedévének végéig összesen 1,00 százalékponttal csökkenti jelenleg 7,00 százalékos alapkamatát.
A minimálbért semmivel sem emelték, miután nettoban ugyanannyi maradt. Ne légy már ennyire együgyű :-)"
Még egy szót az összefüggésekről! :-)
A minimálbér növelése növeli a bruttó átlagkeresetet is, de ha eközben jól megnövelik az adóját, akkor a dolgozó semmivel többet nem visz haza.
- Miközben az állam bevétele növekszik. (Ezt általában mindenki kiszokta hangsúlyozni.)
- Miközben tele lehet szemetelni a netet, az emelés által is generált, bruttónövekedésről szóló sikerpropagandával. (Ezt nem annyira, pedig ahol az ún. "kommunikáció" három nagyságrenddel fontosabb mint a valós teljesítmény, ez nem elhanyagolható.)
Egy legyet két csapásra.
Propagandakormányzás.
Annyit azonban a "való világban" tapasztalok, hogy egyre kevesebben nyelik be a folyamatosan rájuk zúdított bullshitet.
Tegnap az amúgy a politikával eddig mérsékelten foglakozó autószerelőm lepett meg azzal, hogy szóba hozta a Dunát, és nem a pecázással összefüggésben. :-)
Az utálat az egy érzelmi viszonyulás. Orbánnal szemben semmilyen érzelemre nem vagyok kötelezett. Még.
Ha Te kimész neki tapsikálni és puszilod a lába nyomát az a magánügyed. De az, hogy itt kötelezővé tedd, ahhoz roppant kevés vagy.
Amugy nem utálom. Egy tehetségtelen, erőszakos, aggressziv politikusnak tartom. Nem fogok rá szavazni, de nem azért mert utálom, hanem mert alkalmatlannak tartom. Ja, és a többieket sem szeretem. Az érzelmeimet megtartom a családtagjaimnak és barátaimnak. Orbán egyik kategóriába sem tartozik.
"A tények, makacs dolgok. A vörösfasiszta ellenpropaganda ittpofára esik.
A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 5,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát 2012. január-februárban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)"
Bizony-bizony, a tények makacs dolgok.
Nézzük mit mondhatnak ezek a tények egy legalább átlagos IQ-val rendelkező, összefüggésket átlátni képes ember számára:
1. 2,5%, tehát reálértékben csökkenő nettó fizetések. (És ezen az alacsony jövedelműek esetében pl. a gyermektámogatás sem sokat segít.)
2. 5,5%>2,5%. Csak nem növekedett az elvonás? Miközben a fogyasztást terhelő adók is növekedtek.
Az átlag önmagában csak parasztvakításra jó. Különösen egy olyan adóváltoztatásnál amely növeli a nettó jövedelmek közötti különbséget. (Gondolom "véletlenül" nem hozzák le pl. azt hogy az egyes jövedelmi decilisekben milyen változások történtek.) Ha a legjobban kereső mellé berakunk 500 átlag körül keresőt és átlagot számolunk, még akkor is reálnettó növekedés fog kijönni, pedig 500 embernek csökkent vagy nem változott a nettója reálértéken számolva, és csak egynek növekedett. ("Mindenki jóljár")
Szóval ez az egyes adatok elhallgatására épülő sikerpropaganda elég kontraproduktív, ettől kevés ember fog "megtérni":
1. Aki nem tartozik a jobban keresők közé, azok közül sokan valóban nem látják át miről van szó, viszont a zsebükön érzik az úgynevezett "sikert".
2. Aki meg a jobban keresők közé tartozik, és pl. a versenyszférában dolgozik, az általában tud logikusan gondolkodni, a tényadatokat összefüggéseiben értékelni, és az ettől az átlátszó sikerpropagandától nem fog "megtérni".
3. Aztán vannak persze pl. az államigazgatásba benyomott félhülye rokonok, akik jól keresnek, miközben nagy részük szellemi képességei valóban nem teszik lehetővé a legelemibb összefüggések átlátását sem. Tehát ebből a két szempontból nézve kiváló befogadók lennének. De őket meg minek megtéríteni? Hiszen fideszesek tűzön-vizen át.
(Első mondatodban te magad vallottad be, indirekt módon, hogy propagandát folytatsz, persze ez enélkül az önvallomás nélkül is jól látszik.)
-- szerintem az. mert az aki az IMF-tárgyalások alatt felelősségpánikot kap és elmegy akkut tölteni. az nem egy Széchenyi
piszlicsáré?
-- az aki a kocsma stilusát viszi be a politikába (ld. saller és koki, meg a hülye dakota közmondásai), az egy piszlicsáré, kicsinyes politikus.
Attól, hogy ez nem találkozik a Te izlésvilágoddal az nem érdekel.
Az, hogy valóban félreérthető és ezért nem túl kedves a Vezérre nézve igaz.
De emiatt nem fogom kérni, ahogy nem is kértem a moderálását.
A "mind ilyenek" kitételed sokkalpejoratívabb. Mert lehet rólam, a mondataimról bármilyen véleményed, az általánosításod Téged sorol be valahova igen mélyre.
