Mint az bizonyára köztudott, már évek óta szerb börtönben sínylődnek azok a délvidéki magyar fiatalok, akiken példát statuálva több évtizedre ítéltek el - v.ö. a magyarverő rácok vagy teljesen vagy jelképes büntetéssel ússzák meg gaztetteiket.
Sorsukról legutóbb az MR1 Kossuth rádió "Határok nélkül" című műsorának 2012. június 28-i adásában hallhattunk.
Mi a véleményetek az ő szomorú sorsukról; hogyan segíthetne rajtuk a magyar anyaország; lehetne-e Szerbia EU-csatlakozásának feltételéül szabni a temeríni fiúk szabadon bocsájtását és kárpótlását?
Nem vagyok hadvezér, de Horthy sem volt az. Csak a saját népe sanyargatásához, gyilkolásához értett. A megszállókra egyetlen puskalövést sem adtak le a csapatai.
Horthyra gondoltam. 1920 őszére a Nemzeti Hadsereg létszáma már meghaladta a 100 ezer főt (7541 hivatásos tiszt, 4702 nem hivatásos tiszt, 6811 altiszt és 96 393 katona, összesen 115 447 fő). Horthy viszont a trianoni szerződés alapján inkább leszerelte a hadserege háromnegyed részét, s egyetlen puskalövéssel sem próbálta felszabadítani az elfoglalt területeket.
...attól a vésztől, amit ők maguk hoztak a nyakunkra, ugyanis a ránk támadó területéhes szomszédok immár a bolsevik veszély Európa szívéből való kivágására hivatkozva is folytathatták a hullarablást.
Aztán meg milyen Magyarországot is képzelnek el azok, akik csak úgy feladják egy jelentős részét (Felvidék)?
"míg a gyáva Horthy a megszállt Szegeden üdült a francia Antant-csapatok védelmében."
Látod, ilyenek ezek az Antant-országok, Galvingokám, pedig voltak más kormányok is, akiket elfogadhattak volna, dehát nekik Horthy kellett - aki számottevő erő híján persze sokmindent nem tudott tenni, viszont ő is tudta, érezte, hogy a magyarnyomorító trianoni mocskot meg lehet és kell is változtatni, ezért volt revizionista a két világháború közti magyar vezetés, amivel teljes egyetértésben volt az egész társadalom.
Ezért becsülendő és követendő ez a revizionista politika napjainkban is.
Aki meg mindennek folyományaként világháborút meg holokausztot lát, az ne csak müzlisdobozról "tanuljon" történelmet. Persze csökkent agykapacitású embereknek ez megfelelhet, de az olyan inkább ne vitafórumozzon.
De visszatérve Antantékra, te hogyan viszonyulsz ezek után a nyugati hatalmakhoz? Elismered-e, hogy mennyit ártottak hazánknak? Akarod-e, hogy igenis tegyék jóvá a trianoni bűntettet?
"A magyarok által elkövetett tömeggyilkosság volt a korábbi esemény."
És a korábbi események talán felmentést adnak mások későbbi gaztetteire? Ezesetben utánanézhetnél, hogy a szerbek milyen magyarellenes cselekményeket követtek el, mikor területszerző céllal ránk támadtak 1918-ban, vagy hogy hogyan ölték a magyarokat 1848-ban.
Igen, ez gyakran előfordul, ha te és a hozzád hasonló gondolkodásúak látogatják az ilyen fórumtémákat (Trianon, elrabolt országrészeink és azokon élő honfitárasaink sorsa, stb.), mert nektek okvetlenül elő kell jönnötök a világháborús és hasonló riogatásotokkal, csak hogy megpróbáljátok eltántorítani az embereket a hazafias érzésektől, gondolatoktól, ugye?
És a sztálini Szovjetunió (amely szintén rátámadt Lengyelországra is) talán nem volt olyan, ha nem gonoszabb és embertelenebb, mint a fasiszta országok?
"Csehszlovákia fejlett, ipari ország volt, míg Magyarország egy szegény, elmaradott agrárország. A bevonuló katonák rongyos egyenruhában voltak, a fegyvereik elavult 1. világháborús fegyverek voltak, szállítóeszközeik között a legfontosabb a lovasszekér, elitalakulataik kerékpáron utaztak."
Csehszlovákiát nem sújtották különféle hadi korlátozások, mint hazánkat, melynek rohammunkában kellett fejlesztenie hadseregét, mikor lehulltak a trianoni bilincsek különböző formái, pl. a hadseregkorlátozásban. És így is születtek olyan kiváló hadi járművek, mint a Botond csapatszállító.
A lovasszekér és a kerékpár pedig más országok hadseregeiben is jellemző volt, még a németeknél is, különösen a háború kezdeti szakaszában.
"A 2. világháborút Horthy fasiszta barátai kezdték, nem a többi nagyhatalom."
Köztük a sztálini vörös fasiszták és a Churchill vezette brit háborúpártiak.
"A meg nem kérdezett kisebbségek számára a rendszer – különböző mértékben –, de az első pillanattól kezdve elfogadhatatlannak bizonyult. Az országban élő nem szláv kisebbségekhez való viszony különböző volt ugyan, a végső cél azonban mindvégig a beolvasztás/megsemmisítés volt. Helyzetüket az eltérő mértékű, de általános diszkrimináció jellemezte." (epa.oszk.hu)
"Eddigi jelentések szerint a lakosság hangulata még mindig bizakodó, bár ezek a jelentések a békeszerződést megelőző időkből keltek, nem tudni, hogy a szerződés aláírása milyen hangulatot fog kiváltani az ottani lakosság körében. A szerbek tömegesen telepítenek oroszokat a megszállott területre, akik állítólag a bolsevizmus elõl menekültek Oroszországból. Sok ezek között az arisztokrata, orvos stb. Az embereknek négy kategóriája van a megszállott területen:
1. Akik, a szerb uralommal meg vannak elégedve, ezek száma napról napra fogy, ma már csak olyanok, akik a szerb uralomból közvetlen hasznot húznak. A magyar, német, tót és bunyevác lakosság – főleg a tehetősebb réteg vagy sohasem volt híve a rendszernek, vagy régen kiábrándult abból. Általános volt a zúgolódás a pénz lebélyegzése miatt. 2. Akik egyik irányban sem exponálják magukat, hanem úsznak az áradattal, az esküt letették, nem ellenszegülnek a szerbek intézkedéseinek. Túlnyomóan megbízható elemei voltak a magyar államnak is, de meg akarják óvni családjukat. 3. Azok, akikről köztudomású, hogy magyar érzelműek, de nem köztisztviselők, hogy őket az eskü megtagadása miatt kiutasítással lehetett volna sújtani, és más okot sem szolgáltatnak a szerbeknek arra, hogy őket ártalmatlanná tegyék. Ennek ellenére állandó kellemetlenségnek vannak kitéve, figyelik őket, a legkisebb gyanú esetén házkutatást tartanak náluk. 4. A legszerencsétlenebb áldozatai a megszállásnak a köztisztviselők, akik hűek maradtak magyarságukhoz, és megtagadták az eskü letételét, amivel állásukról is lemondtak. A szerbek a kiutasításokat a legnagyobb brutalitással foganatosították. Hetenként átlagosan két vonat érkezik.” (epa.oszk.hu)