Egyébként ugyanazok az Obersturmbannführerek a németek, akik voltak, csak most több a négerük, arabjuk, lengyeljük, és rózsaszín csíkos mezben játszanak. De a stílus nem változott.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ahogy én figyelem a híreket, a német játékosok között páran elég ellenszenves megnyilvánulásokat tesznek a nagy ünneplés közepette.
Persze, önmagához képest - leginkább a korábbi barcás teljesítményhez képest - visszafogottabb volt, ennek ellenére a torna első mérkőzésein a hátán vitte a csapatot. Az elég jól látszott, hogy minden válogatott külön készül rá, ha más-más módszerrel is, de komoly erőket mozgattak meg a semlegesítése érdekében. És igen, épp emiatt lehetett az egyre erősödő ellenfelekkel szemben taktika, hogy mélyebbre húzódva jóval több teret kapnak az olyan világklasszis támadók, mint Agüero, Lavezzi, Higuain vagy éppen Di Maria, Palacio. Ha igazán nagy formában van, akkor valószínűleg még a külön őrizet mellett is talál módot a hatékonyabb támadójátékra, ennek ellenére a németek ellen - különösen az első félidőben - volt pár olyan kulcspassza, amit illett volna gólra váltani. A statisztikák szerint ő alakította ki a legtöbb gólhelyzetet az egész VB-mezőnyből, csak szerzett 4 gólt, a passzaiból egyet gólra tudtak váltani dollártízmilliókat érő társai. Igen, önmagához képest nem csillogott, a korábbi hype-hoz képest pedig különösen nem, de ha tárgyilagosan nézzük, akkor nagyon nehéz azt mondani rá, hogy szarul játszott.
Mondjon bárki bármit, nincs az rendjén, hogy például a Real Madrid mindenféle obskúrus pénzekből ilyenkor lerabolja a VB legjobbjait (dél-amerikaiaknak spanyol útlevelet ad, hogy beférjenek az amúgy sem rendben lévő Bosman-keretbe), aztán mint spanyol második, tavaszig garantáltan a "Bajnokok" Ligájában villog, miközben más, igazi bajnokcsapatok elő-előselejtezőkkel basszák el az egész szezonjukat már júliusban, amikor a madridiak még nyaralnak.
A sport 1. törvényének az esélyegyenlőségnek kellene lennie, és ebbe nem férnek bele ekkora szakadékok, akkor sem, ha az elmúlt évtizedekben megdolgoztak érte egyes csapatok. Nincs jól, ha a status quo évtizedekre be van betonozva. Az USA-ban ezt tudják! Pedig ott is a jobb csapat győz, nem aki kevesebb gólt, pontot ér el.
Oké, ne a jól futballozottra tegyük a hangsúlyt, hanem a többire. Szerintem speciel nem futballozott túl jól, főleg a kieséses szakaszban, ahol erőltetnem kéne magam, hogy öt fontos, meccsdöntő, de legalábbis klasszisához méltó mozzanatot felidézzek (könyörgöm, Messiről beszélünk). Viszont tényleg nem tudhatom, nem azt kérték-e tőle, amit láttunk. Még ez is lehet, hiszen ez az argentin válogatott nagyon gondosan lett úgy felépítve, nehogy véletlenül is világklasszis támadóin múljon az eredménye. Konkrétan semmi elképzelés nem volt az előre játékukban.
Egyszerűen ott van az egész pályafutása összehasonlítási alapként, és még azt sem gondolom, hogy már túl van a zeniten.
Eddig kétségeim voltak, hogy értek-e a futballhoz, de mivel szerintem összességében - bár messze nem ő volt a torna legjobb játékosa - jól futballozott, ezért immár nyilvánvaló, hogy közöm nincs ehhez a nemes játékhoz.
Ha argentin lennék el is várnám, hogy minél szerencsétlenebb és szánalmasabb képet vágjanak az elveszett döntő után, hogy aztán teljesen őszintén ünnepelhessem az ezüstöt. És azt a Messit, aki nélkül alighanem még a négy közé sem kerültek volna.
Mourinho nyilván ért hozzá (bár nála azért sosem tudni, mit milyen szándékkal mond, vagy nagyon is), és bizonyára lehetett volna Messinek más szerepkört is találni, de összességében aki azt állítja, hogy nem volt formán kívül (főleg csúcskorszakához képest), jól futballozott, pláne a vb legjobb játékosa volt, az egész egyszerűen nem ért a futballhoz.
Mindenki pontosan látja, hogy Messi az egész szezonban nem idézte korábbi önmagát, nemcsak a vébén is, csak mintha kellemetlen lenne kimondani, hogy a világ legjobb játékosa jelenleg nem olyan jó, mint több, nála szerényebb képességű, de nagyszerűen futballozó másik. Pedig semmi különös nincs ebben.
És ebben mi a poén? Inkább vigyorgott volna? Kurva jó, ahogy itthonról röhögünk egy vébéezüstös szomorúságán. Szerencsére megtehetjük, mert abszolút kibicnek számítunk, ha VB-ről van szó Dzsudzsákostul, Szalaistul, Devecseristül.
Most már semmi kétség: Angela Merkel kancellár igazi futballőrültté vált, miután Németország világbajnok lett. Legutóbbi programján egy nemzeti színekben pompázó, labda formájú táskával jelent meg, nem kis sikert aratva a kiegészítővel.
Annyi tanulságot mindenesetre levonhatunk, hogy edzőként nagy hiba egyetlen irányító köré építeni csapatunkat, s nem árt némi pszichológiai érzék sem, hogy feldolgozzuk a csapatunkat érő váratlan sokkot.