Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a gazdasági válságtól szenvedő görögöknek az adók befizetésével kellene segíteniük magukon.
Már várom mikor azt fogja mondani, hogy a zimbabwei nyugdíjas sokkal rosszabbul él mint a magyar ezért örüljön a szerencsétlen hogy csak 50%-os nyugdíjcsöki van és különben is szóljon az unokának hogy neki fizesse az adót ne a német államnak:)))))
A görögök még azt hiszik hogy elkerülhetik a megszorításokat. Csak időt nyernek, aztán jön a brutálinfláció ami többe fog kerülni és az sem fog tecceni nekik...
Igen, ez a mutató azt jelzi, hogy eu és export nélkül eléggé nehéz lenne a helyzetünk. Igaz, az import is magas, a kettő különbözete pedig a hozzáadott érték, amit tudunk prezentálni ténylegesen.
Egyébként jó hogy felhívtad rá a figyelmem, mert ez nagyn magas szám nemzetközi összevetésben. És még egyesek azt hírdetik hogy lépjünk ki az EU-ból, meg legyünk önellátóak...
"A nyitottsági mutatók egy nemzetgazdaság külkereskedelmi nyitottságát mutatják meg. Nyitottnak nevezünk egy gazdaságot, ha magas a külkereskedelem, azaz az áruexport és az áruimport bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya. A GDP-hez viszonyítva magas export és magas import azt mutatja, hogy egy nemzetgazdaság aktívan részt vesz a nemzetközi kereskedelemben, vannak olyan termékei, amelyek képesek versenyképesen megjelenni a világpiacon. A világpiaci aktív részvétel, a versenyképesség megtartása és javítása pedig a nemzetgazdaság növekedésének forrása."
Az egész témakör azért volt érdekes, mert baromira hozzá vagyunk kapcsolva a nemzetközi tőkemozgáshoz, ilyen körülmények között arra játszani, hogy a csökkentett szjaból keletkező extra jövedelem jelentős extra hazai belső termelésnövekedést fog generálni, hát, enyhén szólva is baromság. Az más kérdés, hogy jó lenne, ha lenne erős belső kereskedelem és termelés is, de ez nem így jön létre.
Csukottsági mutatót? Ha már az ellentéte. A világ ennél azért bonyolultabb, mert a nyitottsági mutató, nem csak az export/gdp. Persze tudod Te ezt. :-)))
"Az export esetében a nyitottsági mutató növekedése még szembetűnőbb. A 2001-ben mutatott 57%, 2010-re 73 %-ra nőtt. A 2009-es válság az import drasztikus csökkenéséhez vezetett, és növekedése 2010-től az exportéhoz képest kevésbé gyorsult fel."
"Viszont ha nincsen kereslet, nincsen igény munkaerőre sem"
a magyar gdp 70-80%-a az export rész - ezért volt eleve baromság, hogy az "alacsonyabb" (már akinek) szja majd felpörgeti a fogyasztást és ezen keresztül felpörög a termelés is - jelen pillanatban az ország egy baromi nagy beszállító és összeszerelő üzem - lehet véleményezni ezt, hogy ez nem jó, meg mittudomén, de ettől még ez a helyzet jelenleg, és ezt kell kihasználni, mert annyira kevés a mozgástér, hogy nem nagyon lehet itt az unortodox agyrémpróbálkozásokkal kisérletezgetni - 2 évet elpazaroltak már így is, a jövőbeni kilátásaink és a bizalom irántunk pedig rettenetesen negatív lett
Persze, munkaadóit akartam írni. Az SZJA csökkentés a dolgozóknak szólt. Viszont ha nincsen kereslet, nincsen igény munkaerőre sem, mindegy a bérköltség. Ha nincsen belföldi kereslet, akkor olyan munkaerő kell aki exportképes teljesítményt tud nyújtani, de azért ilyenből már kevesebb van. Pl. idegenforgalomban mostanában HR kihívások vannak, mert a németek felszívtak az elmúlt hónapokban egy csomó idegenforgalmi szakmájú németül beszélő dolgozót, itthon érezhetően kevesebb van belőlük.
bérköltség kizárólag a munkaadó szemszögéből értelmezhető - a munkavállalói teher csökkenés az szja változást jelentheti szerintem, ami a munkaadó szemszögéből kizárólag akkor tudja csökkenteni a bérköltséget, hogyha lecsökkenti a bruttót annyira, hogy semmivel se legyen több nettója a munkavállalónak
kizárólag ebben az esetben hat a bérköltségekre az szja változás - de ehhez egyfelől megfelelően magas bérre és adókedvezményre jogosító gyermekekre van szükség - meg a munkavállalók se biztos hogy örülnének, hogy ami elvileg nekik jár, abból nem látnak semmit, viszont csökken a bérköltségük a munkaadó oldaláról
Mikor reálbérekről megy a cikkezés, szerintem a bérköltségről van szó, legalűbbis ha valaki elég mazochista elolvasni egy-egy ilyen anyagot (mint én tettem már párszor) akkor valahogy ilyen benyomásom van. Persze lehet, ez téves, de a bérköltség relatív leértékeléséről van szó, a munkaerőkínálat versenyképességének ilyen formán eléréséről.
Az másik kérdés, hogy a bérköltség szerkezetében vannak még tartalékok, egyes komponensek - pl. munkavállalói terhek - csökkentése önmagában a bérköltség csökkenéséhez vezet...
Egyébként minden politikus nagyon elfogulatlan, míg ellenzékben van, de kormányon úgyis a vállalkozásokat terheli.
nem a reálbéreket kellene csökkenteni, meg szja adókulcsokkal játszani, hanem első pillanattól kezdve a munkára rakódó terheket kellett volna csökkenteni, hogy versenyképesek legyünk a tőke számára, illetve a hazai kkv szektor zsebbefizetési rendszerére is elég erős nyomás nehezedett volna
de nem, beleszartak inkább a ventillátorba, és újabb hashajtóadaggal igyekeznek orvosolni a problémákat
Magyarország helyzete sokat javult 2009 óta, a fizetési mérlegben komoly többlet van, gyakorlatilag az ország hitelezi a külföldet. Persze ennek ára is van, de ami most történik az leginkább arról szól, hogy az a vásárlóerő ami mögött nincsen, nem volt reálteljesítmény, az eltűnt. Nincsen hitelezés, fogyasztási hitelezés, csak olyan rétegeknek akik tulajdonképpen nem is szorulnak rá. Bármilyen megdöbbentő elsőre, de tény, hogy triplabóvli besorolásunk "elnyerése" óta csúcsokat dönt a külföldiek kezén lévő állampapír állomán - nem csak arányában, volumenben is - holott ez a kamatszint már középtávon sem tartható a jelenlegi feltételekkel. Vagyis további megszorítások, az elsődleges egyenleg további javítása nélkül nem kitermelhető.
Viszont a szociális béke nem valósulhat meg a gazdasági, pénzügyi szempontok kárára, mert abból az lesz mint a görögöknél. Éppen ezért nem lesz olyan sem, hogy leírjuk az adósságot oszt' jónapot. Stabilizáció lesz, ami azt jelenti hogy egyes társadalmi rétegek fogyasztása (életszínvonala) csökkenni fog; a GDP visszaeshet, ami növeli a GDP arányos adósságot, de ebből a kiút az export lesz, mert a szegényedő rétegeken olyan alkalmazkodási kényszerek lesznek, ami versenyképessé fogja tenni őket mint munkaerőt. Aki meg ezen az alkalmazkodási folyamaton nem fog tudni átmenni, az leszakad.
Ez a legvalószínűbb, a kormányzati stratégia is ezzel számol, talán emlékszel hogy pár hete volt itt a hüledezés hogya kormány reálbér csökkenéssel számol, és fel sem merül senkiben a hitelezés beindulása mint a gazdasági növekedés egyik lehetséges forrása. Ebből azért elég nyilvánvaló az irány.
