Az idő mibenléte mindig is foglalkoztatta, és zavarba is hozta az embereket.
De viszonylag korán megjelent az az elképzelés is, hogy nem is létezik.
Lehetséges-e, hogy csak a tér, az anyag, és energia létezik?
Az energia hatására létrejövő változások, mozgások összehasonlíthatók, számszerűsíthetők. Ezt nevezzük sebességnek.
A tér, a térben helyet foglaló anyag geometriai tulajdonságai szintúgy összehasonlíthatók, számszerűsíthetők.
Az energia hatására létrejövő mozgások, változások egyetemessége és pontossága kelti az emberi elmében azt az automatikusan kialakuló képzetet, mintha az idő létezne.
Idő = Távolság / Sebesség
Az idő nem létezik, csak egy automatikusan kialakuló képzet, amiből
hasznos segédfogalmat képeztünk? Vagy ez maga a létezés?
Lehet-e, szabad-e rangsorolni az anyag tulajdonságai között, és
azt mondani, hogy a tömeg/energia az elsődleges és ehhez képest az idő csak általunk bevezetett segédfogalom,
amihez lélektanilag közelebb állunk, mint mondjuk különféle sebességek érzékeléséhez?
Ellenmondana-e mindez a téridő elméletnek, vagy ez a segédfogalom dimezió könnyedén kicserélhető "valósra", vagy "elsődlegesre"?
Vagy erre nincs is szükség? Semmi gondot sem okozhat, hogy valójában egy nem létező, önmagán kívüli okból is relatív fogalommal dolgozunk axiomaközeli szinten is?
Sterintem azért, mert a öntudatunk erre van alapozva. Mindig az indián varázsló szavai csengenek a fülembe: a jövő a hátunk mögül érkezik felénk, amit előtünk látunk, az a múlt. Mi vagyunk a jelen.;-)
Ideje lenne kérvényezni a modiknál, hogy a "Tudomány" alfórumot nevezzék át; az új név lehetne mondjuk "Felhugyozó és aláálló szerény eszelős önjelölt zsenik homokozója".
Aki nem tudományos módszer alapján, csupán gondolatai rendszerezésével, logikailag helytállóan filozofál, az nem áltudomány. (lehet akár mese is) Egy tudományos elmélet is lehet olyan, ami kísérletileg nem igazolható. (húrelmélet) :)
„Veszteségmentesen csatolt oszcillátoroknál unalmasan folyik a hintázás.
Elvileg itt megállt az idő.”
Amennyiben egy darab téridő-kvantum létezését veszem alapul, vagy szemléltető mintának, akkor az idő és a tér véges. A téridő-kvantumok keletkeznek és elenyésznek.
Azonban végtelen sok keletkezik és elenyészik egy végtelen folyamatban, aminek egy fluktuációja, alaprezgése van. A kvantumugrásokat, vagy kvantum állapotváltásokat jelentő, de-koherencia is egy fluktuációnak tekinthető az anyag elemi részecskéinek világában. A koherens, összetartott állapotban lévő detektálható, tapasztalható, a de-koherens állapotban csak valószínűsíthető.
A végtelen téridő struktúrában de-koherens állapotban rejtőznek az anyag elemi részecskéi. Egy bizonyos számú téridő-kvantum szinergiája, egyidejű koherenciája jeleníti meg az elemi részecskét. Ezek időben és térben való (tartós) fennmaradása, az első kötő erő, ami anyagként egyben tartja őket. ;-)
Amennyiben nem volt ősrobbanás, úgy a kozmikus háttérsugárzás nem annak maradványa, hanem a kisugárzott kötési energiákból áll. Gyula bácsi tagadta az ősrobbanást, hisz folyamatosan vannak elég nagy robbanások az univerzumban.:)
A néhai Gyula bácsi nem véletlenül négy ismert elemi részecskét tartott örökkévalónak. Ezekből a misztikus erőkkel atomizált egységekből gyúrja össze a valóságot az Új fizika, ami ettől „atomisztikus”.
Szerénytem, a legkisebb energiaadag a téridő kvantuma. Ezekből áll a legsűrűbb közeg, a 4D téridő, ami a legnagyobb energiaformátum, hiszen a végtelen nullponti energiát jelenti. Az anyagi formát öltő energia, legkisebb egységei az elemi részecskék. Ezekből tevődnek össze az atomos, molekuláris, és korpuszkuláris anyagi rendszerek. Ezek egyben maradása különböző multiplikátoroknak, (kötési erő sokszorozóknak) köszönhető, de azok a kötési erők, felbomlanak az idő folyamában. Ez a folyamat, a kisebb energiaállapotra „törekvés”. ;-)
Ezeket a második deriváltakat ki tudom számolni és értem is,
de képtelen vagyok ezt a táblázatot megjegyezni.
(Ez volt a másik tétel pszichológiából. Az ember a hasonló dolgokat könnyen összekeverheti. Ezért ezeket térben vagy időben el kell különíteni tanulásnál.)
Érdekes, hogy a német kollégák fejből tudtak nagy táblázatokat. Mert szerintük azt mindenki tudja, nem kell menmonik sem.
(Aztán a Vodafon odaszólt, hogy ami kell az kell. Nem mindenki jegyzi meg fejből a németek számára nyilvánvaló listát.)
Vegyünk példának egy mérőműszert, mert most mérőműszerekkel foglalkozok.
A gagyi mérőműszeren vannak számok. Fejből kellene tudni, hogy az 1-es menüpont micsoda.
Ezt még meg lehetne jegyezni, ha összesen egy változat lenne. De amikor több van...
Nem véletlenül terjedtek el a beszédesebb menüpont nevek az újabb kijelzőkön,
vagy legalább a piktogrammok. De sajnos még mindig vannak őskövületek. Az agyamra mennek.
