Keresés

Részletes keresés

szőrinszálán Creative Commons License 2019.09.17 0 1 1469

„Éles elmék nincsenek: az élességet szigorúan tiltja a határozatlansági reláció.”

Nálad ez bizonyára így van, hisz határozottságot, csak a mások leszólásában tanúsítasz.

Előzmény: jogértelmező (1468)
jogértelmező Creative Commons License 2019.09.16 -1 0 1468

" az éles elmék megfogalmazásai "

 

Éles elmék nincsenek: az élességet szigorúan tiltja a határozatlansági reláció.

Előzmény: szőrinszálán (1467)
szőrinszálán Creative Commons License 2019.09.16 0 1 1467

Egy elméleti megközelítés szerint, a tér és az idő, nem valós létezők, csupán matematikai segédeszközei a tudománynak. A materializmus fundamentalista irányzata szerint, a tudat, a gondolat is az anyagnak egy megnyilvánulási formája. Minek köszönhető ez a tudatként történő megnyilvánulási forma? A lehetőségnek? Az anyag valóban csodákra képes, ha a végtelen lehetőség terméke, amely még az evolúció általunk használatos definíciójának is eleget tesz. Ami szerintem nem más, mint a végtelen lehetőségek folyamatos kiaknázása, megvalósítása, felhasználása, majd elvetése. Ez a gondolatmenet, minden megvalósult elé helyezi a végtelen lehetőséget, mint az a priori létet, az önvalót. Ezt követi a tér, idő, vagyis a megvalósult téridő, ami befogadója, háttere lesz az utánuk következőknek.

Amennyiben a végtelen, anyagmentes négydimenziós téridő minden pontja egyben egy esemény is, akkor ezeknek az eseményeknek kell, hogy legyen kiváltó oka. Ez a kiváltó ok, az események megvalósulási lehetőségének végtelensége, vagyis minden egyes téridőpontra jut egy. Ezt vehetjük úgy, hogy ebben az esetben a véletlen, az ok nélküli esemény ki van zárva. Egy téridőpontnak, úgymint eseménynek az értelmezése során, figyelembe kell venni, hogy a lehetőség, mint a kiváltó ok statikus, az okozat azonban már dinamikus létező. Tehát az „eseménypont”megnevezést, át kell értelmezni a dinamikát is figyelembe véve. Mivel a téridő kifejezés egyesíti a teret és az időt, egy dinamikus (téridő) eseményt a mozgás, a kiterjedtség, az időtartam kifejezések nélkül nehezen lehet értelmezni, ezek a kifelezések magukkal hozzák az adag, a kvantum kifejezést is. Ekkor viszont más értelmet kap a „téridőpont”, ami nem lesz azonos a matematikai ponttal. Nevezhetjük a végtelen téridő egy diszkrét elemének, a téridő egy kvantumának. Ezek a kvantumok hézagmentesen kitöltik azt a végtelen struktúrát, amelyet így kvázi folytonosnak is tekinthetünk, amit csak a szintén „pontszerű” anyag léte tesz majd megszakítottá. Ezek valós létezők, nem az emberi elme konstrukciói, de csak az éles elmék megfogalmazásai által válnak felfoghatóvá számunkra. :-)

Előzmény: sp1d3rman (1465)
Ménes Dénes Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1466

:)

Előzmény: szőrinszálán (1463)
sp1d3rman Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1465

ok. xD

Előzmény: szőrinszálán (1463)
szőrinszálán Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1464

„Ez nem lehetséges, de szükséges” 

Szerintem a szűkségben van a lehetőség, amit fel kell ismerni, majd felhasználni. :)

Előzmény: Törölt nick (1462)
szőrinszálán Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1463

Magam részéről, önjelölt filozófusként próbálok számomra érthető, nem képlethalmazból álló válaszokat kapni. Tudva azt, hogy a matek alkalmazása nélkülözhetetlen, de a határozatlansági tényező, a valószínűségi hányad, kihúzza lábunk alól a szilárd talajt. Ezért inkább, kényelmesen elringatózom a filozófia víz ágyán. :)

Előzmény: sp1d3rman (1459)
Törölt nick Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1462

"is it possible to rewrite a quantum field theory"

 

It is _not_ possible, but necessary. ;)

 

 

Veszel egy forgó vektort, és a hosszával határértékben nullához tartasz.

A pillanatnyi sebesség kiszámításánál is ezt teszik, csak ott elosztják az idővel.

Előzmény: sp1d3rman (1459)
sp1d3rman Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1461

Igazából nincs itt semmi meglepő. A Higgs mechanizmus is a szupravezetésből ered.

 

Quantum Vortices and Superconductivity + Challenge Answers | Space Time | PBS Digital Studios

https://www.youtube.com/watch?v=ZY47bVu-0Bs

 

Előzmény: sp1d3rman (1460)
sp1d3rman Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1460

Persze ez nem ennyire bonyolult. Aki látta már a 4vektor potenciált az elektron körül az tudja azt, hogy az pont olyan, mint egy örvény.

Márpedig ami olyan, mint egy elefánt, az egy elefánt. ...

Előzmény: sp1d3rman (1459)
sp1d3rman Creative Commons License 2019.08.04 0 0 1459

Nem egészen. A matematikai 'pont' pl foroghat, ha mondjuk az egy örvény középpontja.

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Composite_fermion

https://en.wikipedia.org/wiki/Fermion#Skyrmions

https://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_vortex

 

 

 

https://www.stringwiki.org/wiki/Solitons

 

TASI Lectures on Solitons Instantons, Monopoles, Vortices and Kinks David Tong

3.8.2 Swapping Vortices and Electrons

https://arxiv.org/pdf/hep-th/0509216.pdf

"In three dimensions, vortices are particle like objects and one can ask the same question: is it possible to rewrite a quantum field theory, treating the vortices as fundamental degrees of freedom? 

The answer is yes."

 

ki az a David Tong?

" Professor of Theoretical Physics at the University of Cambridge."

 

Quantum Fields: The Real Building Blocks of the Universe - with David Tong

https://www.youtube.com/watch?v=zNVQfWC_evg

 

Előzmény: szőrinszálán (1451)
szőrinszálán Creative Commons License 2019.07.29 0 0 1458

„Jelenleg, a kísérleti adatokból nincs pontos válasz, a gravitáció és a kvantum tér összeegyeztetésére vonatkozóan. A részecske fizikusok többsége azt mondja, hogy a jelenleg folyó kísérletek eredményei - az új részecskék keresése a nagy részecskegyorsítókban és a sötét anyag utáni kutatás - szükségesek ahhoz, hogy további információt biztosítson a Mindenség Elméletéhez.”

 

Amennyiben a gravitáció is kvantumos „töltés” következménye, úgy kapcsolható a térelméleti mezőkhöz, az elektromágnességhez. A sötét anyag, és további egzotikus részecskék keresése csak pénzelvonás a vízfejűvé vált „elméleti fizikusok” számára.:(

kinaicselédeklesztek Creative Commons License 2019.07.15 0 0 1457

Nem annyi. Pi elmélet.

Előzmény: Elminster Aumar (1435)
kinaicselédeklesztek Creative Commons License 2019.07.15 0 0 1456

Mert? Mekkora a fény gyorsulása?

Előzmény: mmormota (1427)
mmormota Creative Commons License 2019.07.14 0 0 1455

Mit lehetne mondani? Az ilyen merengés népmese, amiben a mesehősöknek a fizikában használatos neveket adnak. A szerző szabadon szövi a mese szálait.

Köze nincs a fizikához. 

Előzmény: szőrinszálán (1454)
szőrinszálán Creative Commons License 2019.07.14 0 0 1454

Manapság senkinek nincs ideje, hogy erre a topikra ránézzen?

szőrinszálán Creative Commons License 2018.12.12 0 0 1453

Abszolút= feltétlen, korlátlan,(axiómát nélkülöző, végtelen szabadságfokú)

Relatív= valamihez viszonyított, (axiómához és tapasztaláshoz kötött)

Szingularitás= egyediség, különösség, (egy olyan axióma, amihez nem köthető fizikai, csak elméleti tapasztalás)

Az időt, Newton abszolútnak tekintette abban az értelemben, hogy feltétlenül múlik, nem áll meg és nem nyúlik, vagy zsugorodik.

A modern fizika szerint, az idő relatív, elméletben lehet két irányú, a gyakorlatban azonban, nem. Tapasztalatunk szerint, az entrópia növekedés irányába halad. A tapasztalható idő relatív, annak ellenére, hogy egyre pontosabb azonos értékű tartamait mérjük a kristályok, atomok rezonanciája alapján. A tapasztalhatóságra épülő gondolkodásunk, nehezen fogadja el a semmiből keletkezést. Ugyan akkor a transzcendens Isten számára megengedjük, hogy ezt megtegye. Gondolkodásunk, tehát elfogadja a számunkra nem érzékelhető valóságot, mert az egy alapot ad a létezésnek, a semmivel szemben.

Tegyük fel, hogy a szingularitás, nem egyediség, hanem van olyan „típusa”, amiből végtelen sok van. Ez a fizikai szingularitás, egy fizikai pont, ami egy egység energiát, nem érzékelhető „kiterjedtségben”, potencia erőben táról. Most jön a kérdés, hogy meddig? Ha csak a létező legrövidebb ideig, ami egy (nem érzékelhető) téridő kvantum felmutatásával azonos, akkor ez abszolút időben értendő. Ha ennél hosszabb ideig, akkor az abszolút időt meghaladó rész, már relatív időnek számít, mert az abszolúthoz viszonyítható. Mivel az abszolút idő közvetlenül nem tapasztalható, a relatív időt egy olyan tapasztalható eseményhez lehet csak viszonyítani, ami közvetett módon regresszió útján történik. Ez az időbeli visszavezetés a kozmológiai elméletek alapja, amelynek határa a t=0 (relatív) időpont.

Azonban a számunkra nem tapasztalható fizikai pontok és abszolút időben és térben való megnyilvánulásuk, a téridő kvantumok képezik a tapasztalható világ hátterét, a végtelen téridőt. Ha nincs teremtő Isten, akkor ez az feltevés, a semminél azért több.

Előzmény: jogértelmező (1452)
jogértelmező Creative Commons License 2018.12.11 0 0 1452

Ebből se lesz tananyag, mert bár hangzatos, de rettenetesen gyanús!

Előzmény: szőrinszálán (1451)
szőrinszálán Creative Commons License 2018.12.11 0 0 1451

Létezik-e az idő? Mi az hogy! Méghozzá két verzióban.:)))

És ehhez mit szólsz?

      A matematikai pont szigorúan kiterjedés nélküli, így csak a végtelen és a nulla fogalmai köthetők hozzá. A fizikai pont, azonban egy statikus potencia, ami véges energiamennyiséget, tartalmaz olyan formában, aminek a „kiterjedtsége” nem érzékelhető. Más szóval a mérete és az értéke, semmilyen módon nem mérhető meg.

      Ez a fizikai pont, amikor aktivizálódik, akkor meg jelenik az idő kvantuma, ami egy fizikai pont kiterjedésének és összezsugorodásának eseményeit, mozgási periódusait, olyan formában mutatja fel, ami az „Ő”esetben két eseményt egy időben, vagyis egy kivételes pillanatban, az abszolút időben teljesít. Az a véges energiamennyiség, ami egy tér kvantumot az „abszolút időben” felmutat, az lesz a téridőnek egy kvantuma. A végtelen tér axiómája azt erőlteti ránk, hogy végtelen sok fizikai pont, és egyben felmutatott téridő kvantum létezik, egy időben, az abszolút időben. Ha ezt a téridő kvantum felmutatást, egy lokális eseménynek fogadjuk el, akkor ennek az eseménynek a megismétlődése között, nulla és Max, közötti véges időtartamok telnek el, az az egy intervallum.

      Felmerül a kérdés, hogy mekkora értékű ez az időintervallum? Amennyiben megegyezik az „abszolút idővel”, akkor a fizikai pontok és a felmutatott téridő kvantumok energiasűrűségének eloszlása egyenletes, homogén, és minimális a fluktuációja. Ha ezt a homogén primer kvantált közeget képzeletben egységnyi távolságon berácsozzuk Eukleidészi egyenesekkel, akkor két dimenzióban a tér-ületet (területet), három dimenzióban a tér-fogatot kapjuk, amit a hely, névvel is jelölünk. Mivel a helyet (a képzett térfogatokat) hézag mentesen kitöltik a téridő-kvantumok, és a potenciapontok, ebben az állapotban a végtelen halmaz megfelel az érzékelésen túli valóságnak, amit más néven transzcendensnek nevezünk.

      Viszont, ha a feltételezett intervallum hosszabb az abszolút időnél, akkor átlépünk egy bűvös határon a relatív idő tartományába, aminek szintén lesz egy alsó és felső határértéke, ami egy újabb, relatív időintervallumot képez. Ez a határátlépés azt is jelenti, hogy a homogenitásból, az ín homogenitás és a relativitás területére léptünk. Mivel a potenciapontok egy relatív időintervallumon belül tovább maradnak potensek, vagyis helyről- helyre, lokálisan nem mutatnak fel téridő kvantumokat, ott az energiasűrűség megnövekszik, amitől nagyobb lesz a lokális gerjesztés, a fluktuáció. Mivel ennek is van felsőhatára, ez azt jelenti, hogy a gerjesztési szint a felsőhatárt elérve, egy második kvantálás következik be. Ekkor jönnek létre a potenciapontok energiáiból az elektromos töltések kvantumai, külön-külön felmutatva a vonzást és a taszítást. Ezek hatása szferikusan szétterjed a még „túlgerjesztett” téridő halmazon. A globális egyensúlyi helyzet felé irányulva, létrejönnek a taszító vonzó gravitációs töltések is a maradék, elektromosság által hagyott, túlgerjesztett energiából. Ezért a gravitáció töltéseinek 42 nagyságrenddel kisebb a hatásuk. A második megmaradó kvantálással, kialakul egy globális erőegyensúly, a téridő és a töltések, vagyis az anyag elemi részecskéi között. Azonban a töltések közötti aszimmetria, lokálisan továbbgerjeszti, ín homogénné teszi az energiasűrűséget, amivel létrehozza az összetett anyagot, az érzékelhető valóságot.

őszszakál Creative Commons License 2018.01.19 0 0 1450

Akkor általánosítanák, ha sokan mások és a te életműved ismeretében teszem. Az illetőre reflektáltam, csak szólok.

Előzmény: jogértelmező (1449)
jogértelmező Creative Commons License 2018.01.19 0 0 1449

Egyedi esetről - precedensről tárgyaltatok. Ilyenből ne általánosíts!

Előzmény: őszszakál (1448)
őszszakál Creative Commons License 2018.01.19 0 0 1448

Úgy látszik, hogy az öregedés nem csak szellemi leépüléssel, hanem az életmű makacs védelmezésével jár együtt. Kérdés, melyik következik be előbb? :))

Előzmény: construct (1446)
őszszakál Creative Commons License 2018.01.19 0 0 1447

Ebben teljesen igazad van. 

Előzmény: mmormota (1445)
construct Creative Commons License 2018.01.19 0 0 1446

Én egyáltalán nem akartam lesajnálni. Miután beleolvastam a blogjába, érdekesnek találtam, megvettem a könyvét, és megpróbáltam befogadóan olvasni. Nagyon örültem volna, ha találok benne valami értékes meglátást. De sajnos egyre csak a kételyeim gyűltek. Az a "fénysebességű forgás" is puszta szóvirág maradt.

Előzmény: őszszakál (1443)
mmormota Creative Commons License 2018.01.18 0 0 1445

Egy tudományos életmű csúcsa, a Nobel díj elérése 50 éves kor alatt kivételnek számít.

 

Ez azonban nem a díjazottak miatt van így. Sokkal előbb, fiatal éveikben érik el azokat az eredményeket, amikért a díjat kapják. Azért kapják olyan későn a díjat, mert a díj odaítélésénél szeretnek biztosra menni, megvárják, hogy az adott eredmény tényleg nagy jelentőségű, az adott területen széles körben használható, hasznos tudományos eredmény-e. 

Előzmény: őszszakál (1443)
jogértelmező Creative Commons License 2018.01.18 0 0 1444

"Miért kell lesajnálni egy nyugdíjas tanárt, azért a munkájáért, amit már nem öncenzúrázott a karrierféltés miatt?"

 

Mert letért a kitaposott útról, ami így néz ki:

- Modell-alkotás,

- Prognózis készítés,

- Mecénás toborzás,

- Szakértő bevonás,

- Kísérlet-tervezés,

- Kivitelezés,

- Eredményhirdetés,

- Köszönetnyilvánítás.

Előzmény: őszszakál (1443)
őszszakál Creative Commons License 2018.01.18 0 0 1443

Amikor az emberiség átlagéletkora 45 év volt, az az ember, aki 21 éves koráig nem használta ki az adottságait és képességeit, lekésett mindent, ami magas pozícióba juttatta volna. Ma Amerikában 21 év az alkoholtilalom határa. A világon átlagosan 25-30 éves korban jutnak diplomához az emberek. Ez után következik a karrier és a család. A karrier csúcsát jelentő vezető pozíciókat 45-50 éves korban érik el. Egy tudományos életmű csúcsa, a Nobel díj elérése 50 éves kor alatt kivételnek számít. Miért kell lesajnálni egy nyugdíjas tanárt, azért a munkájáért, amit már nem öncenzúrázott a karrierféltés miatt?

Előzmény: construct (1440)
jogértelmező Creative Commons License 2018.01.16 0 0 1442

Amiképp a tömeg a tehetetlenség mértéke, azonképp az idő a múlás mértéke.

:)

Mungo Creative Commons License 2018.01.15 0 0 1441

Így már érthető...

Előzmény: construct (1440)
construct Creative Commons License 2018.01.15 0 0 1440

A blogról (és a szerző nemrég megjelent könyvéről) egy ismert fizikus véleménye:

"számítsuk be R.A. időskori irodalmi munkásságába...
Sajnos a kollégái rosszul értelmezett udvariasságból és szeretetből nem állították le idejében a dolgot.:(
Remélem, nem mindenki jut el idáig, ha megöregszik."

Előzmény: Mungo (1438)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!