http://www.youtube.com/watch?v=sbojr1A9Uhk A Fidesz és a KDNP leszavazta Schiffer András javaslatát, amely nyilvánosságra hozná az ügynöklistákat. Néha kellemesen csalódok az LMP-ben. A kormánypártok meg szégyelljék magukat! Lassan már komcsibbak az MSZP-nél. Sok takargatnivalójuk lehet. Vajon kiről derülne ki hogy ügynök volt? Orbán, Kövér, Áder, Semjén ...
Pintér Sándor reményei azonban szertefoszlani látszanak. A parlament a tervek szerint még kétszer ülésezik idén, az ügynökkérdés nincs a napirendi pontok között, a bizottság felállítását pedig a plenáris ülésnek kell jóváhagynia. Ez persze nem akadálya annak, hogy egyik napról a másikra felállítsák a bizottságot, azonban ennek eddig semmi jele.
Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, valamint a Belügyminisztériumot, hogy mi történt Pintér parlamenti válasza óta az ügynökkérdésben, összeáll-e a Lázár által bejelentett bizottság. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a korábbi fideszes nyilatkozatok alapján ha nem politikusok, akkor kik lesznek a bizottságban, milyen szempontok alapján fogják kiválasztani a tagokat. Azt is megkérdeztük, hogy Lázár vagy Zsiga útmutatásait követné-e a bizottság, azaz végül foglalkoznak-e a piti besúgóknak nevezett ügynökökkel, vagy nem.
Kérdéseinkre első körben az a reakció érkezett, hogy majd Rétvári Bence, a KIM államtitkára válaszol, majd a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez irányítottak. A Miniszterelnöki Hivataltól pár órával később az a válasz érkezett, hogy figyelmünkbe ajánlják Pintér Sándor november eleji parlamenti felszólalását, amely egyetlen konkrétumot sem tartalmazott. Ezek alapján nemcsak az ügynökmúlt feltárása, hanem a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítása is bizonytalan.
A tanácskozást végighallgatók nagyon sok értékes információval gazdagodhattak. Az egyik legérdekesebb előadást Baráth Magdolna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője tartotta. Ő azokról a magyar személyekről beszélt, akik az NKVD, majd a KGB, illetve más szovjet állambiztonsági szervek számára „dolgoztak”, természetesen itt, Magyarországon. Ilyen volt például az úgynevezett Szűcs-csoport is, amelynek létén és tevékenységén állítólag még Rákosi Mátyás is felháborodott. A Szűcs-csoport ügynöki munkáját az 1960-as évek elején vizsgálta a magyar vezetés, az anyagot azonban évtizedekre titkosították – csak 2043-tól lesz kutatható.
A kollaboráció és az ügynökkérdés címmel rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. A mai ügynökleleplező beszédmód a rendszerváltás deficitjéből fakad, a felmentő beszédmódhoz pedig az "ügynök mint celeb" hozzáállás jellemző - mondta Rainer M. János előadásában.
Volt, aki felfedte magát
Megemlítette Komlós Aladár író, költő, műfordító esetét, aki bár erősen kritizálta a pártállami rendszert, nem került börtönbe - emiatt feltételezni lehetne, hogy beszervezték, ám erre nem találni iratokat az ÁBTL-ben. Akadt olyan református lelkipásztor, aki úgy igyekezett kiszabadulni az ügynökségből, hogy felfedte kilétét, ami miatt viszont börtönre ítélték, mondván, hogy államtitkokat árult el.
A diktatúra arra törekszik, hogy mindenki titka az övé legyen, ezért küld ügynököket az emberek közé - fogalmazott Gyáni Gábor történész. A demokrácia hiánya teszi szükségessé az ügynökhálózat létezését, mert "a tömegek hallgatása potenciális ellenhatalmat feltételez" a diktatúra számára, ami félelmet válthat ki belőle.
– Ön szerint mi a jobb, tudni vagy nem tudni, hogy készült-e rólunk jelentés? – Mindenki másképp vélekedik erről. Volt, aki rosszul lett, és kísérgetni kellett, amikor olvasta a róla készült jelentéseket, más pedig lendületet és tartást kapott a feljegyzésektől. Volt, aki az elején volt dühös és a végére higgadt le, más éppen ellenkezőleg. Mindenki tudta annak idején, hogy mi folyik, s mégis csak termelődött ez az irgalmatlan besúgótömeg. De senki nem járt, nem járhatott jól. Akivel ezt elkövettették vagy elkövette magától, annak ez önmagában egy pokoli büntetés. Akiről pedig jelentettek, annak egy egészen furcsa helyzet visszanézni a kútba, ami az ő múltját rejti. Megemészthetetlen a történet, hogy nem volt magánéletünk, magántitkunk, hogy teljesen ki voltak az emberek szolgáltatva. Amikor pedig a rendszerváltozáskor azt hittük, hogy meg fogjuk tudni a teljes valóságot, akkor ugyanúgy nem ismertük azt meg. Az ember azt gondolná, hogy az évtizedek alatt nő annyi gerinc az egyes emberekben, hogy bevallják, ez és ez volt a tettük oka, vagy éppen nem volt semmi különösebb oka.
Kevesen értik már azt, hogy mi az a belső kényszer, ami az értelmiséget arra kényszeríti, hogy kimondjon dolgokat. Különben belehal, kilyukad a gyomra, megpattan az agya vagy megáll a szíve. Legalábbis azt hiszi, hogy ez így is fog történni, és ennek megfelelően él. Amikor egy névazonosság miatt megpróbálták rám bizonyítani a besúgást, nem gondoltam, hogy ez egy személy bűne. Mindenestül pipa voltam az egész világra. Nem kimondottan a hajdani III/II-es tartótisztekre, hanem a mai politikára, amelyik bizonyos nevekre ráült, mint egy zsugára, azzal a céllal, hogy majd előveszi a talonból, és csal vele. Ha ne adj' Isten, valamilyen sandaságom lett volna a politika irányába, és félseggel beülök valamilyen pozícióba, rögtön előkapták volna a zsugát. Egyszer csak mégis előkeveredett a nevem egy listáról, pontosan tudom, honnan, természetesen utánanéztem. Vártam egy egészséges reakciót az ügyeletes kormánypárti vagy ellenzéki oldalról. Számomra mind sárosak, akik a 2008-as választásokig hatalmon voltak. Egyikük sem kért elnézést, egyikük sem tette fel a kérdést: „Gyurka, ez te vagy?” Mindez jó nagy galibát okozott bennem, infarktusközeli állapotot.
narancs.hu: Nem állt szándékában lebuktatni a vádlóját?
CSGY: Soha nem volt ilyen szándékom. Azt üzenem neki: „Barátom, ha eddig meg tudtál maradni, akkor megérdemled, hogy száz évig élj!” A politikai elitnek nem tudom megbocsátani, ha bárkit ilyen helyzetbe juttat. Elég mocskos figurák, semmiben nem különböznek azoktól, akik annak idején beszervezők voltak. Vélhetően sokan nem szeretik a derék költőt, aki azt mondja: „Vétkesek közt cinkos, aki néma.”
Az ÁVH helyére lépő elhárítás finomabb eszközökkel, de változatlan célt szolgált. Melegeket zsaroló, Bécsben agyonlőtt disszidens őrmester, négy évre ítélt röplapozó nyugdíjas - ötven éves a kommunista titkosszolgálat. Tovább »
Az ÁVH felszámolása nem volt teljes körű, a kirúgottakról gondoskodtak. Kádár lazított a kézivezérlésen, de azért szemmel tartotta a szolgálatokat. Ötven éve jött létre a III/III-as csoportfőnökség Tovább »
Orbán Viktor a policity.hu oldalon hétfőn megjelent interjúban úgy fogalmazott: "az ügynökkérdésben jól haladunk". Szerinte a problémát az okozza, hogy amikor az ember kikér egy dokumentumot, akkor ki vannak belőle húzva nevek és adatok. "Én azon az állásponton vagyok, hogy a szabadság mellett érdemes lándzsát törni, tehát mindenki, aki áldozata volt az előző rendszernek, például megfigyelték, az korlátozás nélkül hozzáférhessen az őrá vonatkozó összes információhoz" - mondta a kormányfő. Úgy értékelte, hogy a magyar ügynökügy rendezettsége jogi megoldások tekintetében figyelemre méltó Európában.
A korábbi ígéretek ellenére a Fidesz továbbra sem akarja rendezni az állambiztonsági akták ügyét, a kormánypártok egyszerűen a szőnyeg alá akarják söpörni a problémát, jelentette ki Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője.
