Mint közismert, a nagytömegű csillagászati objektumokban elképesztő fizikai körülmények uralkodnak.
A neutroncsillagokban a gravitáció összezúzta a közönséges anyagot. Nemcsak hogy az elektronhéjak szakadnak be, de különleges magfizikai folyamatok során az atommagok is felmorzsolódnak, és rettenetes energiájú, hőmérsékletű, gravitációba zárt neutronlevessé válik. Ez az anyag, ahol még a neutronok is szinte egymáshoz préselődnek, iszonyú sűrűségű: egy kockacukor méretű mintája is sok tonnát nyomna.
Még ennél is elképesztőbbek a körülmények a fekete lyukak mélyén.
A fekete lyukakban minden ismert részecske felbomlik és tiszta energiává válik.
Feltehetően erre a sorsra jutnak a tömegért, gravitációért felelős, ma még csak feltételezett
részecskék is.
Higgs részecske, gravitron, és úgy tudom, más, rokontulajdonságú részecskéket is feltételeznek más elméletek.
De nyilván ezek is.
Ekkor viszont a fekete lyukak tömegének utánpótlás hiányában folyamatosan csökkennie kellene, ahogy megemészti, tiszta energiává alakítja a tömegért, gravitációért felelős részecskéket.
Vagy ez is történik, csak az a néhány miliszekundum, ami alatt ez bekövetkezik, innen, kívülről nézve
akár sok száz milliárd évig tart?
És ha igen, ilyesmi indította be az ősrobbanást is?
ha ugyanahoz a frekvenciához tartozik mind a kettő, akkor még nem hullámcsomag, hanem síkhullám. Mert eltérő frekvenciájú komponensek kellenek a csomagosódáshoz.
Valószínűleg nem pontszerűek, csak a jelenlegi legnagyobb felbontású mikroszkópok sem tudják a kiterjedésüket felbontani az elemi részecskék kiterjedését. Tudod, hogy jelenleg melyik a legnagyobb felbontóképességű mikroszkóp a világon?
Úgy, hogy igazából a Dirac-féle negatív energiás elektronok tengere csak a fantázia világa. Csak elektron van és pozitron. A Dirac képet úgy változtatták meg, hogy az elektronmező elektront, és antirészecskéjét, a pozitront tartalmazza. A pozitron a Dirac tengeres szemlélet szerint a negatív energiás elektronok hiánya. De valójában nincsenek negatív energiájú elektronok, mert nincs negatív energia.
De én azt szerettem volna kérdezni, hogyha az álló elektronnak van villamos tere, akkor stimmel-e, hogy az elektronhiánynak meg ugyanilyen van, csak ellentétes.
A mozgási polarizáció akkor jön létre, amikor a mozgás okozta téridő deformáció a térerősséget megváltoztatja a mozgó előtt és mögött. Azaz még hiány sem, többlet sem kell ahhoz, hogy hiánynak vagy többletnek érzékeljük.
"Egy kettes spinu reszecske, ha ket teridoben letezik, akkor az 1-es spinunek merheto.
Az pedig a foton. Nincs olyan, hogy graviton."
A foton spinje nem méréssel, hanem számítással kapott érték. A graviton egy elnevezés arra a teoretikus bozonra, amely a gravitáció kvantuma lehet. A húrelmélet szép elmélet. Hogy jó is lehetne? Majd a jövő eldönti.
Ez strucc-politika. Akkor ne foglalkozz fizikaval.
Ha felrajzolod a virtualis reszecskek kapcsolodasat az elektron worldsheet-jehez, akkor ugyan azt kapod, mint amit a fenykupon rezgo Dirac-buborek mozgasa kirajzol a teridoben.
A ketto nem megkulonboztetheto.
Akkor nem ertem, mi a problemad? Nem tetszik a valosag?
A valosag nem olyan, amilyennek te szeretned latni.
Ne te mondod meg Istennek, hogy milyen legyen a valosag.
A virtuális részecske egy instabil objektum, véges élettartammal. Az eletronból van valós, és virtuális részecske is(mint a Compton-szórásnál, mint közbenső állapot). A valós elektron tömege, szigorúan az elektrontömeg, és végtelenségig létezik A határozatlansági reláció megengedi, hogy a négyesimpulzusát 100% pontossággal lehet meghatározni, mert végtelenségig létezik, ezért az ennek négyzete, a részecske tömegnégyzete is pontosan meghatározott. A virtuális elektron tömege eltérhet az ismert elektrontömegtől, de véges ideig létezik, így a négyesimpulzusa bizonytalan, így a tömege is bizonytalan, az eredetitől eltérő lehet. Bár ez a virtuális részecskék változó tömegére egy kváziklasszikus szemlélettel belemagyarázott magyarázata, amit nem lehet komolyan venni, de a virtuális részecske fogalom is ilyen.
Ez igaz. Csak sok múlik azon, hogy hogyan akarják ezeknek a rezgésállapotoknak a kapcsolatát létrehozni. Én is elhiszem, hogy az eltérő részecskék, ugyanazan kiterjedt
rezonátornak, eltérő rezgési módusai, csak abban nem hiszek, hogy a részecskefizika jelenlegi ismereteivel ezeket ki lehessen bógozni. És, hogy jelenleg bármit is lehessen nyilatkozni a gravitáció és a többi kölcsönhatás viszonyáról.
Nulla tömegű, és kettes spinű. Vagy esély, hogy az a graviton. De semmi kísérlet eddig sem garantálja, hogy akár a SUSY, akár a húrelmélet a valóságban megvalósul.
Ez a szuperszimmetriából adódik. Amit a szuperszimmetrikus húrelméletek felhasználnak. Ezzel szeretnék egyesíteni a gravitációt a többi kölcsönhatással.
igen, de a négykomponens, nem a téridődimenzióval kapcsolatos, hanem az a spinortér dimenziója. 1.komponens: pozitív energiás, felfele spinű elektron hullámfüggvénye
2.komponens: pozitív energiájú, lefele spinű elektron hullámfüggvénye
3.komponens:negatív energiájú, felfele spinű elektron hullámfüggvénye
4.komponens: negatív energiájú, lefele spinű elektron hullámfüggvénye
negatív energiájú elektronnak nincs fizikai jelentése, hanem a negatív energiájú elektronok tengerében az elektronhiánynak van, ez a pozitron.