Keresés

Részletes keresés

Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 555

Szia!

 

Ilyen különleges ez a világ. Pont ez a hiány a pozitron, ami létező. Az a negatív energiás elektronhiány, vagy lyuk.

 

Előzmény: ZorróAszter (554)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.03.26 0 0 554

Szia!

 

Egy hiánynak hogyan lehetnek ilyen szerteágazó tulajdonságai?

 

Miért nem lehet a pozitron létező?

Előzmény: Aurora502 (549)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 553

A virtuális részecske egy instabil objektum, véges élettartammal. Az eletronból van valós, és virtuális részecske is(mint a Compton-szórásnál, mint közbenső állapot). A valós elektron tömege, szigorúan az elektrontömeg, és végtelenségig létezik A határozatlansági reláció megengedi, hogy a négyesimpulzusát 100% pontossággal lehet meghatározni, mert végtelenségig létezik, ezért az ennek négyzete, a részecske tömegnégyzete is pontosan meghatározott. A virtuális elektron tömege eltérhet az ismert elektrontömegtől, de véges ideig létezik, így a négyesimpulzusa bizonytalan, így a tömege is bizonytalan, az eredetitől eltérő lehet. Bár ez a virtuális részecskék változó tömegére egy kváziklasszikus szemlélettel belemagyarázott magyarázata, amit nem lehet komolyan venni, de a virtuális részecske fogalom is ilyen.

Előzmény: answ3r (530)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 552

Ez igaz. Csak sok múlik azon, hogy hogyan akarják ezeknek a rezgésállapotoknak a kapcsolatát létrehozni. Én is elhiszem, hogy az eltérő részecskék, ugyanazan kiterjedt

rezonátornak, eltérő rezgési módusai, csak abban nem hiszek, hogy a részecskefizika jelenlegi ismereteivel ezeket ki lehessen bógozni. És, hogy jelenleg bármit is lehessen nyilatkozni a gravitáció és a többi kölcsönhatás viszonyáról.

Előzmény: answ3r (529)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 551

Nulla tömegű, és kettes spinű. Vagy esély, hogy az a graviton. De semmi kísérlet eddig sem garantálja, hogy akár a SUSY, akár a húrelmélet a valóságban megvalósul.

Előzmény: Aurora502 (550)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 550

Ez a szuperszimmetriából adódik. Amit a szuperszimmetrikus húrelméletek felhasználnak. Ezzel szeretnék egyesíteni a gravitációt a többi kölcsönhatással.

Előzmény: answ3r (528)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 549

igen, de a négykomponens, nem a téridődimenzióval kapcsolatos, hanem az a spinortér dimenziója. 1.komponens: pozitív energiás, felfele spinű elektron hullámfüggvénye

2.komponens: pozitív energiájú, lefele spinű elektron hullámfüggvénye

3.komponens:negatív energiájú, felfele spinű elektron hullámfüggvénye

4.komponens: negatív energiájú, lefele spinű elektron hullámfüggvénye

 

negatív energiájú elektronnak nincs fizikai jelentése, hanem a negatív energiájú elektronok tengerében az elektronhiánynak van, ez a pozitron.

Előzmény: answ3r (527)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 548

tű-sugárzások?

Előzmény: answ3r (524)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 547

Sajnos a húrelmélet eredeti verzióját sem értem. És nem is akarom megérteni, remélem, hogy nem lesz igaz. :D

Előzmény: answ3r (523)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 546

de ez csak egy matematikai átalakítás, nincs fizikai értelme az imaginárius időnek.

Előzmény: Aurora502 (545)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 545

Imaginárius időt a Wick-forgatás kapcsán szokták bevezetni. Hogy a hatás általában oszcilláló függvényéből, egyértelműen lecsengő függvényt hozzanak létre, amit probléma nélkül lehet integrálni.

Előzmény: answ3r (522)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 544

Úgye a Dirac-egyenlet általános megoldása pozitív és negatív energiás síkhullámok, tetszőleges együtthatókkal vett lineárkombinációja. A Dirac-egyenlethez pedig hozzá kell venni a perem- és kezdeti-feltételeket. Ezek határozzák meg, hogy a síkhullámokból milyen hullámcsomagok jönnek létre.

Előzmény: answ3r (521)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 543

de te síkhullámokat nézel. Az ehez tartozó impulzus a síkhullám impulzusa (m*vf, ahol vf a fázissebesség). De a részecskék síkhullámokból kevert hullámcsomagok tartoznak, és azok m*vcs az impulzusuk, ahol vcs a hullámcsomag csoportsebessége, ami a részecske sebessége.

Előzmény: answ3r (520)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 542

Értem, te a pozitív és negatív energiás síkhullámokat nézed. És a negatív energiás megoldást is pozitív energiásnak veszed, csak az időirányt fordítod meg.

Előzmény: answ3r (519)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 541

Oké. :)

Előzmény: ZorróAszter (517)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 540

A jelenleg oszthatatlan részecskék a Standard Modell szerint pontszerűek.

Előzmény: Aurora502 (539)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 539

Szia!

 

A töltéssel bíró részecske elektromos erőtere határtalan kiterjedésű.

Előzmény: Törölt nick (518)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 538

Rosszul saccoltam, legalabb 80 eloadasrol van szo.

 

a temak:

specialis relativitas

altalanos

kozmologia

ket sorozat a reszecske fizikabol, az egyik a standard modellrol szol.

kvantum-osszefonodas /alap kvantummechanika/

hur-elmelet

m-elmelet

 

 

Mindegyik egyenkent 8-10 eloadas.

Előzmény: answ3r (537)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 537

/elkepeszto, mennyi informaciot ad at Susskind,. Van a youtube-on kb 50x1.5 ora eloadas, ha nem tobb/ /

Előzmény: answ3r (532)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 536

Az elektron spinje egy nagyon erdekes valami.

Susskind egy kerdesre valaszolva probalta roviden osszefoglalni, de kis gondolkozas utan feladta. Rajott, hogy laikusoknak egyenletek nelkul ugyan el lehet mondani, de a lenyeget nem fogjak latni.

 

Van a neten QFT eloadas, asszem Cambridge. Na ott tomeny keplet megy, nincs sok szemleletes kep.

Nagyon erdekes, hogy az eloado ott is azt hangsulyozza, hogy csak reszecskek vannak. Ennek ellenere hamonikus oszcillatorok sokasagakent irhato le az elektron terjedese.

 

Szoval a spin. Susskind annyit mondott, hogy igazabol nincs ertelme beszelni konkret spin-iranyrol, amig az elektron nyugalomban van. Ha boostoljuk /kozel fenysebessegre gyorsitjuk/ az elektront, akkor a spin vetulete /a helicitas/ egyre hatarozottabban a mozgas iranyaba fog mutatni.

 

Ez a viselkedes az altalam felvazolt keppel megertheto. A nyugvo elektron spinjet a korulotte levo virtualis reszecskek osszspinje adja ki. Mivel a fenykupon ezek mindenfele nyulnak a teridoben, ezert nincs hatarozott terbeli spin-vetulet /helicatas/.

 

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 535

Akkor marad.

Előzmény: ZorróAszter (534)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.03.25 0 0 534

Csak semmi bocs. Engem nem zavar.

 

 

>at lehet mozgatni az egeszet a ...

 

Ahogy gondolod. Rád bízom.

 

 

Előzmény: answ3r (532)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 533

Persze az utkozesi hataskeresztmetszetet nem a ket vegtelenul megnyult elektron adja meg.

Az egyik membrant nyugalmi allapottal kell szamolni.

Előzmény: answ3r (524)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 532

..es ezeregy bocs a topik inditojahoz, de valahogy idekerult a hurelmelet.

at lehet mozgatni az egeszet a "Mi az a húrelmélet? " topikba, ha gondolod.

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9037567&la=117060181

answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 531
Előzmény: answ3r (526)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 530

Igy szemlelve, az elektron is csak egy virtualis reszecske.

Egy nagy energiaju foton kepes letrehozni elektron-pozitron part.

 

A ket reszecske ugyanannak a rezgo rendszernek a ket vege.

Előzmény: answ3r (529)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 529

Nagyon erdekes, hogy igazabol most ertettem meg, mit ertenek a hurosok azon, hogy az eltero reszecskek ugyanazon valaminek az eltero rezgesallapotai.

 

Tegyuk fel, hogy az "elektron-boborek", ami mostantol helyesebb egy elemi hurnak nevezni, olyan utemben rezeg a teridoben, hogy a vege, ami egy virtualis reszecske, egy folytonos terbeli palya menten jelenik meg .Ez azt a latszatot kelti, mintha ez egy fuggetlen reszecske lenne, de valojaban egy tomegkozepponti rezgo rendszer egyik vege.

Előzmény: Aurora502 (515)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 528

A hurosok mindig arrol panaszkodnak, hogy mindenhol a 2 spinu gravitonok ugranak elo az elmeletbol.

 

Nos, szerintem az nem a graviton,,,

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 527

Az elektron a Dirac-egyenlet szerint rezeg.

Az pedig negy-komponensu.

 

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 526

Ez meg mindig keves a sotet helyek magyarazatahoz.

Igy meg mindig nem ertheto, hogyan lehetnek sotet helyek a foton-interferencia kepben.

 

A megnyulasok mindig meszik a masik elektron vilagvonalat. Nem lehetnenek sotet helyek a kepen.

 

 

Nos, most jon a kepbe a rejtett, masik dimenzio. Az elektron az elete felet ott tolti.

Ezert kell 720 fok a korbeforgatasahoz.

 

 

Nincsenek extra dimenziok?

Nos, ez inkabb csak koltoi kerdes volt. lol

 

Előzmény: answ3r (524)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!