Keresés

Részletes keresés

Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 549

igen, de a négykomponens, nem a téridődimenzióval kapcsolatos, hanem az a spinortér dimenziója. 1.komponens: pozitív energiás, felfele spinű elektron hullámfüggvénye

2.komponens: pozitív energiájú, lefele spinű elektron hullámfüggvénye

3.komponens:negatív energiájú, felfele spinű elektron hullámfüggvénye

4.komponens: negatív energiájú, lefele spinű elektron hullámfüggvénye

 

negatív energiájú elektronnak nincs fizikai jelentése, hanem a negatív energiájú elektronok tengerében az elektronhiánynak van, ez a pozitron.

Előzmény: answ3r (527)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 548

tű-sugárzások?

Előzmény: answ3r (524)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 547

Sajnos a húrelmélet eredeti verzióját sem értem. És nem is akarom megérteni, remélem, hogy nem lesz igaz. :D

Előzmény: answ3r (523)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 546

de ez csak egy matematikai átalakítás, nincs fizikai értelme az imaginárius időnek.

Előzmény: Aurora502 (545)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 545

Imaginárius időt a Wick-forgatás kapcsán szokták bevezetni. Hogy a hatás általában oszcilláló függvényéből, egyértelműen lecsengő függvényt hozzanak létre, amit probléma nélkül lehet integrálni.

Előzmény: answ3r (522)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 544

Úgye a Dirac-egyenlet általános megoldása pozitív és negatív energiás síkhullámok, tetszőleges együtthatókkal vett lineárkombinációja. A Dirac-egyenlethez pedig hozzá kell venni a perem- és kezdeti-feltételeket. Ezek határozzák meg, hogy a síkhullámokból milyen hullámcsomagok jönnek létre.

Előzmény: answ3r (521)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 543

de te síkhullámokat nézel. Az ehez tartozó impulzus a síkhullám impulzusa (m*vf, ahol vf a fázissebesség). De a részecskék síkhullámokból kevert hullámcsomagok tartoznak, és azok m*vcs az impulzusuk, ahol vcs a hullámcsomag csoportsebessége, ami a részecske sebessége.

Előzmény: answ3r (520)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 542

Értem, te a pozitív és negatív energiás síkhullámokat nézed. És a negatív energiás megoldást is pozitív energiásnak veszed, csak az időirányt fordítod meg.

Előzmény: answ3r (519)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 541

Oké. :)

Előzmény: ZorróAszter (517)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 540

A jelenleg oszthatatlan részecskék a Standard Modell szerint pontszerűek.

Előzmény: Aurora502 (539)
Aurora502 Creative Commons License 2012.03.26 0 0 539

Szia!

 

A töltéssel bíró részecske elektromos erőtere határtalan kiterjedésű.

Előzmény: Törölt nick (518)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 538

Rosszul saccoltam, legalabb 80 eloadasrol van szo.

 

a temak:

specialis relativitas

altalanos

kozmologia

ket sorozat a reszecske fizikabol, az egyik a standard modellrol szol.

kvantum-osszefonodas /alap kvantummechanika/

hur-elmelet

m-elmelet

 

 

Mindegyik egyenkent 8-10 eloadas.

Előzmény: answ3r (537)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 537

/elkepeszto, mennyi informaciot ad at Susskind,. Van a youtube-on kb 50x1.5 ora eloadas, ha nem tobb/ /

Előzmény: answ3r (532)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 536

Az elektron spinje egy nagyon erdekes valami.

Susskind egy kerdesre valaszolva probalta roviden osszefoglalni, de kis gondolkozas utan feladta. Rajott, hogy laikusoknak egyenletek nelkul ugyan el lehet mondani, de a lenyeget nem fogjak latni.

 

Van a neten QFT eloadas, asszem Cambridge. Na ott tomeny keplet megy, nincs sok szemleletes kep.

Nagyon erdekes, hogy az eloado ott is azt hangsulyozza, hogy csak reszecskek vannak. Ennek ellenere hamonikus oszcillatorok sokasagakent irhato le az elektron terjedese.

 

Szoval a spin. Susskind annyit mondott, hogy igazabol nincs ertelme beszelni konkret spin-iranyrol, amig az elektron nyugalomban van. Ha boostoljuk /kozel fenysebessegre gyorsitjuk/ az elektront, akkor a spin vetulete /a helicitas/ egyre hatarozottabban a mozgas iranyaba fog mutatni.

 

Ez a viselkedes az altalam felvazolt keppel megertheto. A nyugvo elektron spinjet a korulotte levo virtualis reszecskek osszspinje adja ki. Mivel a fenykupon ezek mindenfele nyulnak a teridoben, ezert nincs hatarozott terbeli spin-vetulet /helicatas/.

 

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.26 0 0 535

Akkor marad.

Előzmény: ZorróAszter (534)
ZorróAszter Creative Commons License 2012.03.25 0 0 534

Csak semmi bocs. Engem nem zavar.

 

 

>at lehet mozgatni az egeszet a ...

 

Ahogy gondolod. Rád bízom.

 

 

Előzmény: answ3r (532)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 533

Persze az utkozesi hataskeresztmetszetet nem a ket vegtelenul megnyult elektron adja meg.

Az egyik membrant nyugalmi allapottal kell szamolni.

Előzmény: answ3r (524)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 532

..es ezeregy bocs a topik inditojahoz, de valahogy idekerult a hurelmelet.

at lehet mozgatni az egeszet a "Mi az a húrelmélet? " topikba, ha gondolod.

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9037567&la=117060181

answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 531
Előzmény: answ3r (526)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 530

Igy szemlelve, az elektron is csak egy virtualis reszecske.

Egy nagy energiaju foton kepes letrehozni elektron-pozitron part.

 

A ket reszecske ugyanannak a rezgo rendszernek a ket vege.

Előzmény: answ3r (529)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 529

Nagyon erdekes, hogy igazabol most ertettem meg, mit ertenek a hurosok azon, hogy az eltero reszecskek ugyanazon valaminek az eltero rezgesallapotai.

 

Tegyuk fel, hogy az "elektron-boborek", ami mostantol helyesebb egy elemi hurnak nevezni, olyan utemben rezeg a teridoben, hogy a vege, ami egy virtualis reszecske, egy folytonos terbeli palya menten jelenik meg .Ez azt a latszatot kelti, mintha ez egy fuggetlen reszecske lenne, de valojaban egy tomegkozepponti rezgo rendszer egyik vege.

Előzmény: Aurora502 (515)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 528

A hurosok mindig arrol panaszkodnak, hogy mindenhol a 2 spinu gravitonok ugranak elo az elmeletbol.

 

Nos, szerintem az nem a graviton,,,

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 527

Az elektron a Dirac-egyenlet szerint rezeg.

Az pedig negy-komponensu.

 

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 526

Ez meg mindig keves a sotet helyek magyarazatahoz.

Igy meg mindig nem ertheto, hogyan lehetnek sotet helyek a foton-interferencia kepben.

 

A megnyulasok mindig meszik a masik elektron vilagvonalat. Nem lehetnenek sotet helyek a kepen.

 

 

Nos, most jon a kepbe a rejtett, masik dimenzio. Az elektron az elete felet ott tolti.

Ezert kell 720 fok a korbeforgatasahoz.

 

 

Nincsenek extra dimenziok?

Nos, ez inkabb csak koltoi kerdes volt. lol

 

Előzmény: answ3r (524)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 525

Ezek fenyeben en nem mondanam, hogy a hurelmelet egy legbolkapott valami.

 

Inkabb a QM egy gyenge kozelites.

Előzmény: answ3r (524)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 524

Lassuk, hogyan jon ki ebbol a foton valoszinuseg eloszlasa.

 

Az meg mindig csak kozelites, hogy az egyik elektron megnyulik, es utkozik a masikkal.

Miert?

Mert a masik is megnyulik.

A ket "nuddle-radiation" sokasag terido eloszlasa adja meg a foton-eloszlast, avagy az utkozesek eloszlasat.

 

Amikor ket elektron energiat cserel, akkor a frekvenciajuk eltero.

Tegyuk fel, hogy az egyik all az adott KR-ben, a masik mozog. Az allo elektron tu-sugarzas eloszlasa /a megnyulasok periodusa/ a teridoben szimmetrikus. Ennek a frekvenciaja a Compton frekvencia. f=mcc/h.

 

A mozgo elektron frekvenciaja az allo elektron KR-eben az energiajaval aranyos, E=mccgamma f=E/h egyenletek adjak meg.

A foton-eloszlas leirhato ugy, mint ezen terido tu-sugarzasok utkozesi valoszinusegei. A ket eltero frekvencia miatt egy egy modulacio szerint oszlik el, aminek a frekvenciaja f=E(foton)/h ahol az E(foton)=E(elektron 2) - E(elektron 1), a ket elektron frekvenciajanak a kulonbsege.

 

 

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 523

Igy van, es nyugodtan elkepzelheted igy is, amiket mondok.

 

De lassuk be, az en nezopontombol az egesz sokkal jobban osszeall.

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 522

Nemtom mi az, de csak igy van ertelme az egesznek.

Előzmény: Aurora502 (514)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 521

Regebben arrol vitaztunk, hogy az elektron hullamcsomag, vagy nem.

En azt mondtam, az nem maga hullamcsomag. Igazam is volt meg nem is.

 

Az elektron az egesz fenykupon kepes "szetkenodni". De ez a hasononlat ketlabbal santit.

Ugyanis a Dirac delta szerint kenodik szet, ez pedig annyit tesz, hogy nem tolti be a fenykupot, hanem tu-szeruen tolti ki a teridot.

Masodsorban ter-metszetekben nezve a fenykupot az egy szem elektron vitrualis reszecskeknek latszik.

 

Egy adott pillanathoz egy fenykup tartozik. De az ido telik, igy az elektron kepes az egesz teridot kitolteni, mikozben virtualis reszecskek tengerenek tunik.

 

Sot, az elektron oda van szogezve a tomegkozepponti helyzetebe, a vilagvonalara. Nem teleportalhat az egesz elektron el a vegtelenbe, mivel a masik fele ugyanugy egy masik vegtelenbe nyult meg. De mindket vegen kepes energiat leadni.

Előzmény: Aurora502 (516)
answ3r Creative Commons License 2012.03.25 0 0 520

Meg sem mozdul, ha P=0. Igy ertettem.

Előzmény: Aurora502 (513)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!