Helyes a megfejtésed! :-) Az elfoglaltságaim miatt csak most ismertetem mi is az elképzelésem. A T1 bázisára kerül a hálózatból egyenirányított pozitív feszültség. A másik egyenirányító pedig a töltést és a vezérlőelektronikát táplálja. A segédtáp feszültsége magasabb lesz az akkutöltőre jutó feszültségnél, mert alig lesz rajta terhelés. Csak a T1 bázisa és a testpont közötti ellenállás terheli. Emiatt a pozitívabb feszültség miatt a T1 E-B között nem tud kialakulni bázisáram. A T1-T2 kollektor körére így nem jut pozitív feszültség. Emiatt a T2 sem tudja vezérelni a Fetet. Ennek eredményeképpen a hálózati feszültség jelenlétekor a 12 voltos fűtés tiltva van. Áramszünetkor a T1 bázisa és a testpont közötti ellenállás kisüti a segédtáp pufferét. A T1 bázisa alacsony szintre kerül. A T1 E-B között az ellenálláson a testre záródva meginduló bázisáram nyitja a T1 tranzisztort. A T1, T2 kollektorain megjelenik a pozitív feszültség. Ha a hőfokszabályzó kimenete magas, "H" szintet vesz fel, nyitja mind a T2, mind a T3 tranzisztorokat. A T2 pedig a Fetet. Bekapcsolva a 12 voltos fűtést. A T3 most is vezérelni igyekszik az optón keresztül a 230 voltos fűtést, de az, a hálózati áram hiányában most nem működhet. A kontroll Led viszont továbbra is jelezni tudja a fűtés bekapcsolt állapotát. Az akkumulátor töltő itt is állandóan rá csatlakozik az akkura, de most csak az esetleges töltőáramot és a vezérlés + a ventilátorok, a párásítás valamicske áramfelvételét kell biztosítania. Tehát pl egy 55 Ah kapacitású akku esetén elég 6 - 7 amper kapacitású töltő. A forgatás idején a forgatómotor ugyan megnövelheti rövid időre a teljesítmény igényt, de az így elfogyasztott energiát a forgatások közötti szünetekben bőven ráér pótolni a töltő. Nem is baj, hogy kicsit "mozgatva" lesz az akku.
Végül is tetszik ez a tömbvázlat. Az olvasatom szerint a T1 figyeli a 230 meglétét, a T3 kapcsolgatja az triakot az opto-val, a T2 pedig (amit Te is javasoltál ) kapcsolgatja a FET-et.
És ha az ember már a tökéleteset szeretné megalkotni akkor még kiegészítené egy napi 1x negyedórás szellőztetéssel :) . És akkor tojás be- csibe ki- pénz a zsebbe..... :))
N csatornás Power MOSFET-ekkel a legcélszerűbb ilyen, viszonylag kis egyenfeszültséget, de nagy áramot kapcsolni.
Közös lehet mindkét üzemmódnál a hőfokszabályzó vezérlő része, csak a fűtés különbözne. A FET vezérlése párhuzamosan csatlakozhat a hőfokszabályzó kimenetére, ami pl. eddig egy optocsatolón keresztül egy triakot vezérelte 230 voltos üzem esetén. Viszont akkor a hőfokszabályzó tápfeszültségét mindenképpen a hálózatról leválasztva kell megoldani.
Nekem a "B" verzió tetszik. Ugyan is ha áramszünet van az nem szokott túl sokáig tartani, tehát ha pl. 60w-tal fűtök az ugye 12 voltnál 5 A és van hozzá egy 55 Ah aksi az 10 órát elketyeg még ha 100%-kal fűtene is... Az is tiszta, hogy méretezni kell egy másik fűtő egységet a 12 voltra, és ha maradunk a 60w-nál akkor U/I=12:5=2.4 Ohm -os fűtőellenállással helyettesíthetek.
A kérdés az, hogy az áramkör "kivezérlése" ami idáig egy triakot hajtott miként módosuljon átkapcsolásnál. Tehát ha a relé elejt és átkacsol a 12voltos aksis üzemre, akkor valami 5 vagy inkább 8 A teljesítményű kapcsoló tranzisztornak kellene átvenni a triak feladatát. Erről mi a véleményed, vagy a véleményetek. Remélem mások is olvassák! Minden gondolat építő jellegű lehet :)
- A legegyszerűbb, hogy mindent 12 voltosra méretezel, a táplálást egy akkutöltő végezné, amelyik képes feszültséggenerátoros, illetve áramgenerátoros üzemre is, a terhelhetősége meghaladja a keltető áramfelvételét.
. Itt az akku folyamatosan az áramkörbe van kapcsolva. Ha van hálózati feszültség, akkor a töltő tölti az akkut, - ha szükséges -, és ellátja energiával a keltetőgép fogyasztóit. Áramszünet esetén az akku veszi át a szerepet, majd amikor visszakapcsolódik a hálózatra az áram, újból a töltő táplálja a keltetőt és igyekszik visszatölteni az akkuból elfogyasztott energiát.
Emiatt kell az áramgenerátoros üzemmódot tudnia a töltőnek, mert különben ilyenkor a túlterhelés miatt tönkre menne.
A feszültséggenerátoros üzem pedig azért kell, mert állandóan rá van kapcsolva az akkura. A túl magas töltőfeszültségnél elbomlik az akkuban az elektrolit, tönkretéve az akkut. Ez az üzemmód hasonló egy gépkocsi elektromos hálózatához. Annyi a különbség, hogy a generátor helyét az akkutöltő veszi át. A nehézséget az akkutöltő jelenti. Nem egyszerű ilyen töltőt készíteni, de pl. PC tápot átalakítva megoldható.
- Egy másik megoldásnál egy jelfogót működtetünk a hálózatról. Ez lehet 230 voltos, akkor a relé működhet közvetlenül hálózatról. Vagy transzformátor + egyenirányító után egy tápegységről. A megoldás lényege, hogy amikor jelen van a hálózatban a feszültség, a relé meghúz. Zárja a hálózatról táplált áramköröket. A hálózat kimaradásakor a relé elejt, a nyugalmi érintkezője most a tartalékban lévő akkumulátort kapcsolja be az áramkörbe. Ennél a verziónál nem feltétlenül kell mindennek 12 voltról üzemelnie. Megoldható pl. hogy a fűtés hálózatról, 230 voltról üzemeljen, akku esetén 12 voltról. Ehhez persze értelemszerűen kétféle fűtést is be kell építeni. Ennél a megoldásnál előre, illetve utólag gondoskodni kell az akkumulátor külön töltéséről.
- Ha nem ragaszkodunk a teljes automatizáláshoz, akkor elképzelhető egy olyan megoldás, ahol szintén minden 12 voltról üzemel a keltetőben. A hálózatról a tápellátását egy 230 V/12 V tápegység végzi. A 12 voltos oldalon egy megfelelő pontot kivezetve, oda csak áramszünet esetén, "kézi vezérléssel" kapcsolnánk vész esetén egy akkut.
Igen, aztán már átgondoltam. Én is rá tudok tenni valami külső kínai hőmérőt erre a kimenetre és akkor nem az elemet eszi, na meg mutat valami viszonylagos hőmérsékletet. :)
Egyébként azon is gondolkodom, hogy a kapcsolást kiegészíteném egy olyan"s.o.s." kapcsolással ami a keltetősök rémálmát az áramszünetet lenne hivatott kivédeni és nem aggregátoros üzemre hanem akkumulátoros üzemre kapcsolna. Erre lenne esetleg valami ötleted?
Egy fototriakos optocsatoló beiktatásával le tudod választani a kapcsolás többi részét. Akkor nem 1.1 arányú leválasztó trafó kell, hanem megfelel egy 8-12 voltos kis tápegység is az LM393 táplálásához.
Az 1,5 voltos kimenet az a gombelemes hő- és páramérő tápellátás kiváltására lett kialakítva.
Jó munkát! Érdekessége a kapcsolásnak, hogy a szokványos megoldások helyett a hálózat áramát korlátozó ellenállásként, itt a 230 voltos ventilátor "munkaellenállását" használják fel. Valószínűleg létezik a kapcsolásnak egy ventilátor nélküli megoldása is. A fotón látszik is a helye egy "kapacitív korlátozós" változatnak, de ezek az elemek hiányoznak.
Nem akarok idegen tollakkal ékeskedni. Az alábbi képet a HE valamelyik fórumára töltötte fel proli007. Ő rajzolta vissza egy panelről.
Ezzel vigyázz! A kapcsolás nincs leválasztva galvanikusan a hálózatról! Minden porcikáját kettős szigeteléssel kell ellátni, szigetelt dobozba tenni, vagy leválasztó trafón keresztül használni. Különben balesetveszélyes!
Sajnos kiment egy Cleo 5 (nem digitalis kijelzővel szerelt) keltetőgép hőérzékelője/dioda vagy szenzor (ami belóg a keltető belsejébe). Pontos megnevezését nem tudom sajnos, illetve nem lehet leolvasni róla higy milyen alkatrész lenne az.
Ehhez kellene segítség, hogy aki tudja milyen kell bele, akkor megköszönném ha meg tudná írni.
A kis méretű kondenzátorokat az ellenállások színkódjelöléséhez hasonló logika alapján jelölik. Az esetedben a 102 egy 1nF 20% vagy a fölötti tűrésű kondi. Az első két helyiértéken szereplő számjegyeket meg kell szorozni tíznek a harmadik helyiértéken feltüntetett számú hatványával. Így kapjuk meg a kapacitás értéket pikofarádban. Leegyszerűsítve a dolgot: annyi nulla kell az első két szám után, amennyi a harmadik szám.
Tehát a konkrét példában: 102 = 10 x 102= 1.000. (10 után két nulla) Ez 1000 pF= 1 nF.
A 102 mellett nincs más jelölés, vagy egyéb kód, (pl.színes pötty) így a "jelöletlenség" azt jelenti 30%, vagy nagyobb lehet az érték eltérése a névlegestől. A második esetben a kérdéses kondi ( 103Z ), 10 nF kapacitású, és - 20, + 80% tűrésű . A 10nF az előbb ismertetett módon számolható. 103 = 10x103 (10 után 3 nulla) = 10.000pF=10 nF
Igen így korrekt!" Zárójelbe "mondom,hogy a Dallas ds18b20, ha jól tudom gyárilag kalibrált és víz mentes tokozással vezetékkel kb 1600ft (magyar országon).Tudom ez nem a reklám helye,de sokunknak gond a megbízható beszerzési hely ,ezért felrakom az elérhetőségét http://shop.tavir.hu/index.php/szenzor-c-32
Én is használok 18B20 mérőszondát, de használok SHT11 és más digitális, és nem digitális szenzorokat is. A hiszterézis, és a mérési pontosság fogalmával is tisztában vagyok. Legalábbis remélem! :D
Nem vagyok bigott NTC és STC1000 hívő, de had szóljak pár szót a védelmükben!
Az NTC szenzorról:
Sokan idegenkednek tőle, mert nem lineáris a hőmérséklet-ellenállás értékeinek a görbéje. Tudom, hogy a szórása több lehet, mint 1-2 %. De lehetne kevesebb is! Csak válogatáskor a tűrés értékét kellene csökkenteni. A szórást a legyártott példányok között értem. Ez a gyakorlatban természetes. Viszont, ha egy példányt vizsgálsz, látni fogod, hogy pl. 37,8 C fokon mindig ugyan azt az ellenállás értéket veszi fel. Itt nem tapasztalható különösebb számottevő szórás, vagy időbeni értékváltozás.
Ha csak a keltetés szempontjait vesszük figyelembe, akkor itt nem is kell a -55..+125 fok közötti hőmérséklet tartományt átfogni! Így gyakorlatilag a nekünk bőven elégséges 4 - 5 C fokos tartományon belül, a karakterisztikáját lineárisnak tekinthetjük. Szélesebb tartományhoz valóban más típusú érzékelőt célszerű választani, vagy lehet valamilyen kompenzációval trükközni a minél lineárisabbá tételhez. Hátránya az NTC szenzorral készült hőmérőknek, szabályzóknak, hogy megkerülhetetlen feladat náluk a kalibrálás. Gyakorlatilag a szabályozás pontossága ennek a műveletnek a függvénye.
Ami viszont mellette szól, az az olcsósága, és hogy viszonylag egyszerű elektronikához illesztve megfelelően pontos szabályzót lehet építeni a segítségével. (Hangsúlyozom, relatíve keskeny hőmérsékleti tartományon belül, de nekünk most nem is kell széles tartomány!)
Az STC1000 is NTC szenzoros. Magán is viseli ennek minden hátrányát. A pontosságnál a technikai paramétereknél + - 1 C fokot adnak meg. Viszont a készülék, - professzorunk kijelentésével ellentétben - kalibrálható. (A kínaiakat ismerve legtöbbször szükség is van rá!) Mivel a keltetéshez használva nem kell a teljes átfogási tartomány, elég, ha egy kalibrálási pont, (célszerűen 37-38 C közelében) kellően pontos. A ki- és bekapcsolási küszöbértékek közötti különbséget, (szép magyar szóval: hiszterézist) szintén be lehet állítani a menüjében. Ennek legkisebb értéke 0,3 C lehet. Lehetne jobb is, de ez az érték még bőven elfogadható. Összefoglalva: a kalibrálás és a hiszterézis beállítása után szerintem ez a készülék minden további nélkül alkalmazható egy keltetőgép hőfokszabályzójaként. A relé helyett jobb lenne szilárdtest-relé szerintem, de van, aki a klasszikus relét preferálja. Szíve joga, ha az tetszik, akkor használjon olyat! Minden bizonnyal lehet jobbat, pontosabbat is készíteni, vagy vásárolni, de az alkalmasságát vitatni botorság. Ezt nem reklám céllal írom. Nekem nincs, nem is volt, és valószínűleg nem is lesz ilyen kütyüm.
Hiszterézis a termosztát ki és bekapcsolási különbség ! Hőmérés pontossága a szonda tulajdonsága !
Az ntc és ptc hőmérséklet hatására változó ellenállás alapú szonda /viszonylag pontatlan...kb+-/1-2c'
Szerintem ami használható:
A Maxim-Dallas 18B20 hőmérő-áramköre -55..+125 fok közt képes mérni. Azonban a hozzávezetések illetve a tokozása nem megoldott, így nedves, agresszív környezetben a hőmérő kábelezése könnyen korrodálódik. Erre kínál megoldást a vízmentesítéssel és védőtokkal ellátott kivitelű mérőszonda. A hőmérőszenzor legjobb mérési pontossága: 1/16-od fok! Mivel minden hőmérő egyedi beégetett 64-bites azonosítóval ellátott, így egyetlen buszrendszerre rengeteg hőmérő felfűzhető. Az adatgyűjtő-rendszerek, nap- illetve sörkollektor-megvalósítások elengedhetetlen mérő-tartoztéka.
A telefontöltők teljesítménye is, és általában a feszültségük is kevés szokott ide lenni. (Esetleg 5 voltos ventilátornál tudnám elképzelni, de ott is csak 1 db. esetén.) A PC táp pedig, ha csak a ventilátorokat működtetnéd róla, luxus ide. Mostanában már kaphatók nem is túl drágán ún. kapcsolóüzemű dugasztápok. Pl. ilyen: http://www.hestore.hu/prod_10030862.html
Szerintem valami ilyesmivel lenne a legjobb megoldani. A kapcsoló üzem miatt, mivel kevés a veszteségük, gyakorlatilag szinte csak a ténylegesen elfogyasztott áramot veszik fel. Érdemes ilyet venni, mert a hosszas üzemeltetésnél a kevesebb villanyszámla miatt hamar visszatérül az áruk. A legtöbbször feltüntetik a ventilátorokon is a felvett áramerősséget. Ha többet használsz fel, add össze ezek áramfelvételét és ügyelj arra, hogy a táp által leadott áramerősség ezt mindig meghaladja! Jó munkát!
Már megint okoskodsz? Legalább alapfokon ismerned kellene az elektronikát, mielőtt beleugatsz, de még az Ohm törvény is feladja a leckét! F..god nincs mi a PWM, de megint azt szajkózod! A keltető szabályzók 99%-a nem PWM rendszerű! Az STC1000 legkisebb hiszterézise 0,3 C fokra beállítható. Ez miért nem felel meg egy keltetőbe? Mert nem te árulod? Akkor biztosan űberf@sza lenne! Ennek ellenére sokan sikerrel keltetnek vele! A relé beéghet, de ki lehet védeni ezt a problémát is! Lásd az előző hsz.-t.
