Caesar politikai körültekintésére jellemző, hogy mielőtt egyeduralmát nyíltan, formális külsőségekben is kifejezésre juttatta volna, bevetett egy ilyen trükkös módszert a közhangulat feltérképezésére. Ezek közismert tények, bárhol szabadon idézhetők Plutarkhosztól.
Állítólag elhangzottak olyan vélemények is, miszerint csak egy király győzheti le a parthusokat.
Parthia meghódítása, melybe már Crassusnak is beletörött a bicskája, nemcsak hatalmas területi nyereségekkel - és kimeríthetetlen gazdagságával - kecsegtetett, de a nép szemében nagyon fontos volt a légiójelvények visszaszerzése is, ezt elvárták minden útnak induló seregtől, hogy azokat szerezze vissza. Feltehetően Caesar hívei terjesztették azt a hiedelmet, miszerint a Szibülla-könyvekben szerepelne a parthusok meghódítására vonatkozó szövegrész (Plutarkhosz i.h. 60).
Halála előtt egy hónappal (Kr.e. 44. febr. 15.) Caesar kis híján formálisan is felszámolta a köztársaságot, mint Plutarkhosz részletesen elbeszéli (Caesar 61). Eképpen tesztelte a közvéleményt:
"Sértődésekre adott okot az is, ahogyan Caesar a néptribunusokkal viselkedett. Történetesen ebben az időben tartották meg a Lupercalia ünnepét, mely több író szerint a régi időben a pásztorok ünnepe volt, és az arkadiai Lükeia ünnepekhez hasonlatos. Ilyenkor előkelő családokból való ifjak és több magas rangú tisztviselő, kezükben szíjkorbáccsal, mezítelenül futnak végig a város utcáin, és vidám tréfálkozás közben rávernek a szembejövőkre. Előkelő hölgyek gyakran szántszándékkal útjukat állják és várják, hogy rájuk üssenek, és kinyújtják mindkét tenyerüket, hogy miként gyermekeket a tanítók, megvesszőzzék őket. Azt tartják ugyanis, hogy így könnyebben szülik meg gyermeküket, ha terhesek, vagy könnyebben esnek teherbe, ha eddig gyermektelenek voltak.
Caesar a Rostrum felett ült aranyozott trónszéken, bíborköntösében, melyet diadalmeneteken szokott viselni, és nézte a szertartásokat; a szent futásban részt vett Antonius is, aki abban az évben consul volt. Mikor futva jött a forum felől, a tömeg utat engedett neki. Kezében babérágakból font diadémát tartott, és odanyújtotta Caesarnak. Erőltetett taps hangzott, majd midőn Caesar eltolta magától a diadémát, a tömeg hangosan megtapsolta. Antonius másodszor is odanyújtotta a diadémát, erre megint csak kevesen tapsoltak, de amikor Caesar másodszor is eltolta magától, újra felzúgott a taps. Caesar, látva, hogy ez a kísérlet nem járt sikerrel, felkelt székéből, és úgy rendelkezett, hogy vigyék a koszorút a Capitoliumra.
Közben szobrait a Capitoliumon mind feldíszítették királyi diadémákkal, de a két néptribunus, Flavius és Marullus, felment a dombra és mindegyikről letépte a királyi koszorút. Majd felkutatták, hogy kik üdvözölték Caesart első ízben királyként, és börtönbe záratták őket. A nép hangos helyesléssel járt a két tribunus nyomában, és Brutusoknak szólította őket; Brutus volt ugyanis, aki elűzte a királyokat Rómából, s a senatus és a nép kezébe adta a hatalmat, melyet addig egy ember birtokolt. Caesar feldühödött; Marullust és tribunustársát megfosztotta hivatalától, és mikor vádat emelt ellenük, megsértette a népet is, mert ismételten Brutusoknak és cumaeiaknak nevezte őket."
Ismerem, meg olvasom iis. Ráadásul ez még a kegyesebb halál, mert viszonylag gyorsan végzett az emberrel. Volt ennél egy sokkal szörnyúbb. Ezt azok szenvedték el, akik a vulkáni hamut belélegezték. Az apró túszrú kristályok szörnyű fájdalmak és vérzések közben roncsolták szét a tüdő szövetét. Ha nem lélegzik be megfulladnak, amikor belélegezték millionyi apro szilánk végzett a tüdövel.
A műalkotások kis része van a helyszínen, a legfontosabbakat Nápolyba szállították és beintegrálták a Farnese gyűjteménybe.
Szvsz. Itália legnagyobb római gyűjteménye, szerintem még a Vatikánit is meghaladja.
A pompeiben feltárt műalkotások leghirezebbje a Nagy Sándor mozaik. Nagy Sándor összecsapását ábrázolja Dareiosszal. Gaogamélánál kr. e. 331 október elsején.
Zenobiának egy másik olvasata és ezen a néven is ismert Xenia és Zenobia-Xenia királynő ihletett egy sorozatot, aminek a cimszereplője, Xena, a harcos királylány.
-------------
:-))
Nem ismerem.
Az 50-es években emlékeim szerint nem lelkesedett a töritanár a Tolnai lexikon íránt sem.
Zenobiának egy másik olvasata és ezen a néven is ismert Xenia és Zenobia-Xenia királynő ihletett egy sorozatot, aminek a cimszereplője, Xena, a harcos királylány.
Ugy látszik a harcos manager cicák akkoriban elterjedtek, Teuta kortársa volt Zenobia (vagy Xenia) Palmyrából vagy pont 300 évvel késöbb Boudica Angliából... Magyarországrol nem tudok ilyen harcias amazont abbol a korbol...
----------
A Római Birodalom válsága.
Kr.u. 270- 273.
Aurelianus (270- 275, 65 éves korában saját pretoriánus gárdája gyilkolja meg))katona császár visszafoglalta a Palmürai Birodalmat.
Tulajdonképpen leverte a lázadást a római birodalom ellen.
Az alakulat Sziria, Palesztina, Arábia Petraea,Egyiptom és Kis Ázsia egyes római területeit foglalta magában.
Három éven át önálló életet élt, mielőtt egy sor belső lázadás lehetőséget kínált Aurellianus császárnak, hogy Palmürát lerombolja, az elszakított területet visszafoglalja.
A Palmürai Birodalmat a sziriai királynő és családja irányította.
Safi
Valamikor 1956 körül sokat foglalkoztatott a római Birodalom, akkoriban kezdtem a gimnáziumi tanulmányaimat.
"Tisztelt, Felhasználónk! Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, lépjen be a jobb oldali űrlapon, ellenkező esetben olvassa el tájékoztatónkat értéknövelt szolgáltatásainkról."