Nem a közép-angliai Nottinghamshire-ben, hanem Dél-Angliában élt Robin Hood egy angol történész szerint és a valódi neve William of Kensham vagy Willikin of the Weald volt.
Most olvasom az Ivanhoe-t, s érdeklődök, hogy a Scott által felvázolt társadalmi háttér, pl. a normannok - angolszászok viszonya, vagy az életmód bemutatása közelít-e a valósághoz, vagy romantikus kitaláció?
Mai szemmel tök mindegy hogy Jeanne d'Arc szűz volt-e vagy sem.
Saját korában egyáltalán neme volt mindegy. Gondoljunk csak a nőgyűlölő katolikus egyházra, amely szerint a nem szűz nő egyenlő az ördöggel! A népségnek, katonaságnak is sokat számított szüzessége.
Valószínűleg állt mögötte egy művelt pap, vagy katona, aki tudta, hogy ő maga nem tudja sem a király ajtónállóit átlépni, sem magát a királyt felrázni, sem az Orléans-t felmentő sereget felturbózni.
A máglyahalálát nem lehet csak az angolokra kenni, hiszen az akkori Franciaország televolt kétkulacsos szélkakas francia urakkal, mint a Mohács és Buda elfoglalása közti Magyarország.
Nem egészen... Addig volt szűz, amíg el nem fogták. Egy évig raboskodott, fogva tartása alatt többször megerőszakolták. Szerintem zseniális döntés volt XV. Benedek pápa részéről, hogy mártírhalálának napja lett egyben a Szent ünnepnapja.
Legenda ide, legenda oda - azért tudhatott valamit, ha mást nem, hát a lélektani hadviselést. Értett a szimbolizmushoz (fehér lovon harcolt), a fegyverforgatási tudását biztosan nem korabeli könyvekből sajátította el (mert analfabéta volt), és jó taktikai érzéke volt. Azt nem tudom, hogyan érte el, hogy végső elkeseredésében rábízta a francia katonai felső vezetés az Orléans környéki harcokat, de - az eredményt látva - jó húzás volt. Ha csak legenda lett volna mindaz, amit művelt, akkor a kivégzésekor nem ügyeltek volna annyira az angolok arra, hogy a franciák ne tudjanak ereklyét gyűjteni a Szűz csontjaiból (mivel egymás után háromszor égették el, először a testét, majd a csontját, és a visszamaradt nagyobb csontok maradékát, sőt még a hamuját is összesöpörték...:(.
Azt mondják, hogy a Patay-i csatában, ahol a franciák jól elverték végre a nagyképű angolokat, a Szűz egy csataménen száguldozott, teljes páncélzatban és előreszegezett kopjával az angolok állásai ellen.
Nem Anglia ugyan, hanem Franciaország, de az angol történelemhez is van köze:
Manda Scott brit írónő a Tisztítótűz c. regényében azt a lehetőséget veti fel, hogy Jeanne d'Arc a valóságban nem egyszerű parasztlány volt, mint azt a főáramú történelemírás tartja, hanem Őrült Károly francia király törvénytelen gyermeke.
Egyébként van egy-két elgondolkodtató érve is:
- egy 19 éves parasztlánynak, aki élete nagy részét egy Domrémy nevű kis faluban töltötte, hol tanult meg kiválóan lovagolni, ráadásul csataménen teljes lovagi páncélzatban? Továbbá egy nehéz, féktelen csataménen teljes páncélzatban rohamozni, mereven előre szegezett kopjával? Ezt állítólag a lovaggá avatás előtt a jelöltek is hosszú-hosszú évekig, néha évtizedekig gyakorolták, mire profik lettek benne.
- amellett honnan voltak ugyan egy középkori parasztlánynak ismeretei a hadviselésről, a katonaságról, honnan szerzett katonai taktikai, sőt stratégiai ismereteket?
Ez persze csak egy regény, nem kell komolyan venni :-)
A lepra történetéről pár érdekesség. Európában is viszonylag gyakori megbetegedés-okozó volt a XVI. századig, amikor hirtelen kiveszett. (Ma a népesség 95%-a immunis rá a kontinensünkön.)
A csontmaradványokból nyert dns minták alapján az öt mintegy 1000 évvel ezelőtti baktériumfajta közül az egyik gyakorlatilag megegyezik a manapság a Közel-Keleten előforduló fajtával. Ez szintén erősíteni látszik azt az elméletet, hogy a keresztes hadjáratok idején jelentős kapcsolat jött létre a betegség terjedését illetően, noha még nem tisztázott, hogy eredetileg honnan is származik a vész. A legidősebb minta egy indiai csontvázból származik, melyet 4000 évesnek gondolnak egyébként.
de urak, de urak, a hadicselről még senki se hallott? A normannok a hátrányukból előnyt csinálva lecsalták a dombról az angolszászokat - s így sikerült megbontani a sereget, ennyi. Bevált régi módszer, a magyarok is előszeretettel alkalmazták a színlelt megfutamodást.
A normann sereg profi volt, az ellenségé meg csak részben. Ha az egész az, akkor nem mozdulnak ki a pozíciójukból, hanem tartják a vonalat - nekik érkezhetett utánpótlás (az erőltetett menet miatt lemaradt katonák, pl. az emlegetett íjászok) a normannoknak meg nem. Lehet másnap már tönkreverik őket az erőviszonyok változása miatt, s a végén még örülhetett volna a maradék, hogy haza tudott hajózni
Tudnátok nekem ajánlani valamilyen színvonalas a rózsák háborújával foglalkozó könyvet. Jó lenne ha magyar volna, de angol is jöhet legalább szinten tartaná a tudásom.
Vs. 