Legenda ide, legenda oda - azért tudhatott valamit, ha mást nem, hát a lélektani hadviselést. Értett a szimbolizmushoz (fehér lovon harcolt), a fegyverforgatási tudását biztosan nem korabeli könyvekből sajátította el (mert analfabéta volt), és jó taktikai érzéke volt. Azt nem tudom, hogyan érte el, hogy végső elkeseredésében rábízta a francia katonai felső vezetés az Orléans környéki harcokat, de - az eredményt látva - jó húzás volt. Ha csak legenda lett volna mindaz, amit művelt, akkor a kivégzésekor nem ügyeltek volna annyira az angolok arra, hogy a franciák ne tudjanak ereklyét gyűjteni a Szűz csontjaiból (mivel egymás után háromszor égették el, először a testét, majd a csontját, és a visszamaradt nagyobb csontok maradékát, sőt még a hamuját is összesöpörték...:(.
Azt mondják, hogy a Patay-i csatában, ahol a franciák jól elverték végre a nagyképű angolokat, a Szűz egy csataménen száguldozott, teljes páncélzatban és előreszegezett kopjával az angolok állásai ellen.
Nem Anglia ugyan, hanem Franciaország, de az angol történelemhez is van köze:
Manda Scott brit írónő a Tisztítótűz c. regényében azt a lehetőséget veti fel, hogy Jeanne d'Arc a valóságban nem egyszerű parasztlány volt, mint azt a főáramú történelemírás tartja, hanem Őrült Károly francia király törvénytelen gyermeke.
Egyébként van egy-két elgondolkodtató érve is:
- egy 19 éves parasztlánynak, aki élete nagy részét egy Domrémy nevű kis faluban töltötte, hol tanult meg kiválóan lovagolni, ráadásul csataménen teljes lovagi páncélzatban? Továbbá egy nehéz, féktelen csataménen teljes páncélzatban rohamozni, mereven előre szegezett kopjával? Ezt állítólag a lovaggá avatás előtt a jelöltek is hosszú-hosszú évekig, néha évtizedekig gyakorolták, mire profik lettek benne.
- amellett honnan voltak ugyan egy középkori parasztlánynak ismeretei a hadviselésről, a katonaságról, honnan szerzett katonai taktikai, sőt stratégiai ismereteket?
Ez persze csak egy regény, nem kell komolyan venni :-)
A lepra történetéről pár érdekesség. Európában is viszonylag gyakori megbetegedés-okozó volt a XVI. századig, amikor hirtelen kiveszett. (Ma a népesség 95%-a immunis rá a kontinensünkön.)
A csontmaradványokból nyert dns minták alapján az öt mintegy 1000 évvel ezelőtti baktériumfajta közül az egyik gyakorlatilag megegyezik a manapság a Közel-Keleten előforduló fajtával. Ez szintén erősíteni látszik azt az elméletet, hogy a keresztes hadjáratok idején jelentős kapcsolat jött létre a betegség terjedését illetően, noha még nem tisztázott, hogy eredetileg honnan is származik a vész. A legidősebb minta egy indiai csontvázból származik, melyet 4000 évesnek gondolnak egyébként.
de urak, de urak, a hadicselről még senki se hallott? A normannok a hátrányukból előnyt csinálva lecsalták a dombról az angolszászokat - s így sikerült megbontani a sereget, ennyi. Bevált régi módszer, a magyarok is előszeretettel alkalmazták a színlelt megfutamodást.
A normann sereg profi volt, az ellenségé meg csak részben. Ha az egész az, akkor nem mozdulnak ki a pozíciójukból, hanem tartják a vonalat - nekik érkezhetett utánpótlás (az erőltetett menet miatt lemaradt katonák, pl. az emlegetett íjászok) a normannoknak meg nem. Lehet másnap már tönkreverik őket az erőviszonyok változása miatt, s a végén még örülhetett volna a maradék, hogy haza tudott hajózni
Tudnátok nekem ajánlani valamilyen színvonalas a rózsák háborújával foglalkozó könyvet. Jó lenne ha magyar volna, de angol is jöhet legalább szinten tartaná a tudásom.
Kérek minden kedves történelemmel szívesen foglalkozó fórumozót, hogy lájkolja, ossza meg, adjon tanácsot az alábbi facebook-oldallal kapcsolatban. Egy 10.-es kecskeméti csapatot képviselek, akikkel továbbjutottunk egy országos történelmi műveltségi vetélkedő regionális fordulójára, ahol azt az előzetes feladatot kaptuk, hogy készítsük el egy középkori témájú fesztivál programtervét és facebook-oldalát. Tényleg minden véleményt köszönettel fogadunk!
Az angol történelem érdekes epizódja a szoros kapcsolat Anglia és Franciaország közt a középkorban. Hódító Vilmos mellett francia lovagok harcoltak, az angol királyi udvar nyelve sokáig a francia volt, az angol királyok birtoka volt fél Franciaország és sok angol nemesnek volt birtoka Franciaországban, V. Henrik idején 1420 körül egy rövid időre egyesült a két ország. Az angolok csak 1453-ban szorultak ki Franciaországból.
Sokkal jobban örültem volna egy mindent elsöprő angolszász győzelemnek...
Már főskolás koromban (1987-1990) volt olyan számítógépes sratégiai játék, amelybenha elég ügyes voltál, a Csatornába lehetett szorítani a francos normannokat.
Persze mindjárt az elején választani kellett, hogy a szászokkal vagy a normanokkal akarsz lenni, elvileg a normanokkal is lehetett lenni és a Kelta-tengerbe szorítani a szászokat:-)
Nem gondolnám. A hastingsi csata órákon át tartott változó sikerrel. Az angolok legalább egyszer jól megkergették az angolokat és Hódító Vilmos alól is kivágták a lovát. Igazából ez lett az angolok veszte. Annyira belelkesedtek a bretonok és flamandok kergetésébe hogy az arcvonaluk felbomlott és ez lehetőséget adott a nehézlovasságnak.
Mondjuk ha a prenormann Angliát nézzük, ahol igazából szerintem (javítsatok ki, ha tévedek) legfeljebb valamiféle proto-feudális társadalomról beszélhetünk, ugyanarra gondolhattok, csak kérdés, hogy honnan közelítitek meg az adott társadalmi réteget.
Szent Lászlónak van is egy fennmaradt levele a Sankt Galleni apoáthoz, ahol többek között Moesia uralkodójaként aposztrofálja magát, ez egyetlen más levélben sem fordul elő (ha jól tudom, úgy egészében a magyar királyok, de lehet, hogy csak Szent László nem használta máskor a címet). Ez lenne elvileg az a bizánci tartomány, amit megkaptak (feltételezések szerint a Duna torkolatvidéke).
De erről az egészről csak két forrásunk van, valami francia kódex és egy óizlandi eposz, szóval elég homályos az egész.
Az angolszász ellenállás nem omlott teljesen össze a hastings-i vereséggel, bár október végén az angolszász earl-ök túlnyomó része hűségesküt tett a Fattyúnak.
Népi szinten azonban még hol itt, hol ott robbant ki felkelés.
1070-re sikerült a normanoknak végleg pacifikálni Angliát, bár egyesek szerint Cumberland és Westmoorland Isten háta mögötti erdőségeiben és mocsaraiban csak névleges volt az uralmuk.
Sok angolszász inkább kivándorolt, minthogy a gyűlölt norman bárók uralma alatt éljen.
A legtöbben észak és nyugat, Wales, Westmoorland és Skócia felé igyekeztek, de volt egy réteg, főleg a nemesi származású, szakképzett harcosok, akik inkább testőrnek, katonának álltak a kontinensen.
Érdekes, hogy 1070 körül egy sor angolszász harcos ment Bizáncba, ahol felvételt nyertek a bizánci császár híres varég testőrségébe.
Korábban a varég testőrségben főleg skandinávok szolgáltak.
Ez érdekes, mármint a kétszáz év. Szerintem ez túlzás. Ami forradalmi volt abban az időben a normannoknál, az a nehézlovasság és az őáltaluk képviselt harcmodor... Egyébként ez a harcmodor a keresztes háborúkban is bevállt. Legalábbis eleinte...:)
Vs. 