Az angol történelem érdekes epizódja a szoros kapcsolat Anglia és Franciaország közt a középkorban. Hódító Vilmos mellett francia lovagok harcoltak, az angol királyi udvar nyelve sokáig a francia volt, az angol királyok birtoka volt fél Franciaország és sok angol nemesnek volt birtoka Franciaországban, V. Henrik idején 1420 körül egy rövid időre egyesült a két ország. Az angolok csak 1453-ban szorultak ki Franciaországból.
Sokkal jobban örültem volna egy mindent elsöprő angolszász győzelemnek...
Már főskolás koromban (1987-1990) volt olyan számítógépes sratégiai játék, amelybenha elég ügyes voltál, a Csatornába lehetett szorítani a francos normannokat.
Persze mindjárt az elején választani kellett, hogy a szászokkal vagy a normanokkal akarsz lenni, elvileg a normanokkal is lehetett lenni és a Kelta-tengerbe szorítani a szászokat:-)
Nem gondolnám. A hastingsi csata órákon át tartott változó sikerrel. Az angolok legalább egyszer jól megkergették az angolokat és Hódító Vilmos alól is kivágták a lovát. Igazából ez lett az angolok veszte. Annyira belelkesedtek a bretonok és flamandok kergetésébe hogy az arcvonaluk felbomlott és ez lehetőséget adott a nehézlovasságnak.
Mondjuk ha a prenormann Angliát nézzük, ahol igazából szerintem (javítsatok ki, ha tévedek) legfeljebb valamiféle proto-feudális társadalomról beszélhetünk, ugyanarra gondolhattok, csak kérdés, hogy honnan közelítitek meg az adott társadalmi réteget.
Szent Lászlónak van is egy fennmaradt levele a Sankt Galleni apoáthoz, ahol többek között Moesia uralkodójaként aposztrofálja magát, ez egyetlen más levélben sem fordul elő (ha jól tudom, úgy egészében a magyar királyok, de lehet, hogy csak Szent László nem használta máskor a címet). Ez lenne elvileg az a bizánci tartomány, amit megkaptak (feltételezések szerint a Duna torkolatvidéke).
De erről az egészről csak két forrásunk van, valami francia kódex és egy óizlandi eposz, szóval elég homályos az egész.
Az angolszász ellenállás nem omlott teljesen össze a hastings-i vereséggel, bár október végén az angolszász earl-ök túlnyomó része hűségesküt tett a Fattyúnak.
Népi szinten azonban még hol itt, hol ott robbant ki felkelés.
1070-re sikerült a normanoknak végleg pacifikálni Angliát, bár egyesek szerint Cumberland és Westmoorland Isten háta mögötti erdőségeiben és mocsaraiban csak névleges volt az uralmuk.
Sok angolszász inkább kivándorolt, minthogy a gyűlölt norman bárók uralma alatt éljen.
A legtöbben észak és nyugat, Wales, Westmoorland és Skócia felé igyekeztek, de volt egy réteg, főleg a nemesi származású, szakképzett harcosok, akik inkább testőrnek, katonának álltak a kontinensen.
Érdekes, hogy 1070 körül egy sor angolszász harcos ment Bizáncba, ahol felvételt nyertek a bizánci császár híres varég testőrségébe.
Korábban a varég testőrségben főleg skandinávok szolgáltak.
Ez érdekes, mármint a kétszáz év. Szerintem ez túlzás. Ami forradalmi volt abban az időben a normannoknál, az a nehézlovasság és az őáltaluk képviselt harcmodor... Egyébként ez a harcmodor a keresztes háborúkban is bevállt. Legalábbis eleinte...:)
Az angolszászok Hastingsnál haditechnikában, harcmodorban 200 évvel el voltak maradva a normannok mögött. Nem "készültek" fel belőlük, igaz nem is tudtak, hiszen akkor találkoztak először a seregeik. A kérdés számomra az, hogy Harold seregében miért nem voltak íjászok?
A normann hódítás talán legnagyobb vesztese a birtokos angolszász szabadparasztság volt, akik a normann rendszerben túlnyomórészt jobbágysorba süllyedtek.
Aztán ott voltak a normannok gyűlöletes erdőtörvényei, amelyek a vadászat ősi jogától fosztották meg az angol parasztságot.
Október 14-én került sor a csatára Vilmos ellen Hastingsnél. Harold szeptember 25-én még a norvég inváziót verte vissza, miután erőltetett menetben érkezett meg Londonból. Amint vége a Stamford Bridge-i csatának már ismét London felé menetel, hogy délen megütközzön a másik behatolóval. A behajózás miatt Vilmos erejét jobban meg lehet becsülni, mint Haroldét, aki az ide-oda menetelésben folyamatosan veszített és nyert embereket az úton, nem számítva az előző csata sérültjeit, áldozatait. A csatában mindkét oldalon 7-8 ezer ember vehetett részt.
A normannoknál a lovasok, míg a mások oldalon az elit testőrség volt a sereg krémje, kb. 1500-2000 fő. A maradék egyik oldalon a képzett íjászok és gyalogosok, míg a túloldalon a gyalogos felkelők, a földművesek. Harold oldalán a felkelőknél keveredhettek az előző csata "veteránjaival", azokkal akik a Londonból tartó úton csatlakoztak hozzájuk bár ez utóbbiak lehettek döntő többségben.
Ezek szerint a normannok győzelme tkp. csak a szerencsén múlott, hajszál híján szétverték őket az angolszászok?
Végső soron az angolszász ellenállás is akkor omlott össze, amikor a király elesett. A testvérei az első "ellentámadás" során vesztették életüket, amikor először bomlott meg a hadrend. Ez volt az a pillanat, amikor Vilmos is leesett lováról ---> a normannok sorait nagyon hamar felszámolták volna, de Harold és a testőrség nem mozdult el a magaslatról az első ellentámadás során. Vilmos végül "magához tért" rendezte a sorokat, még egyszer visszaverték, a felkelők megint utána mentek, ők is ráfaragtak. Ezek után az íjászok és lovasok összehangolt támadása felmorzsolta a maradék testőrséget, vélhetően komolyabb létszámfölényben.
A normann győzelem egyik legfontosabb következménye az ún "elite replacement" volt:
Vilmos saját normann főembereit helyezte az angolszász eorl-ok helyébe.
Bár újabb kutatások szerint azért sok angolszász eorl (főúr) is megtarthatta birtokait, ha behódolt és elfogadta Vilmost királynak.
De a legmagasabb arisztokrácia a normann bárók soraiból került ki.
Meg az óangol nyelv is kiszorult a krónikákból és a hivatalos iratokból. Hivatalos nyelv az egyházi latin lett, a királyi és főúri udvarok nyelve meg a normann-francia. Jó száz éven át az angolt csak az alacsonyabb néposztályok használták.
Az biztos, hogy röpke néhány évtized alatt Angliában minden teljesen megváltozott.
Dehát a törikönyvek általában azt állítják, hogy az angolszászok voltak jelentős, akár két-háromszoros létszámfölényben.
Egy Anglia történetével foglalkozó könyvben pl. azt olvastam, hogy a Fattyú seregét kb. hatezer harcos alkotta, igaz, hogy azok túlnyomórészt jól kiképzett és válogatott lovagok és íjászok voltak.
Velük szemben Harold Godwinsson király seregét jobbára olyan gyalogos parasztkatonák alkották, akiknek a főfoglalkozásuk a földművelés volt és csak a király hívó szavára, időnként vonultak hadba.
Hmmm, talán az igazság valahol a két megközelítés között lehet?
Ezek szerint a normannok győzelme tkp. csak a szerencsén múlott, hajszál híján szétverték őket az angolszászok?
Lényeg a lényeg, az angolszászok döntő vereséget szenvedtek és ezzel Anglia történelmének egy korszaka, az ún. angolszász kor véget ért, míg a normann kor vagy más megközelítésben a virágzó középkor elkezdődött.
A hős Harold Godwinsson király pedig hősi halált halt az övéi élén, de áldott emléke fönnmaradt a hősénekekben és a legendákban...
A délőtt kezdődött csata közel napnyugtáig tartott. Harold testőrségét a kor elit, zsoldos gyalogosainak tartották. A létszámhátrány miatt védekezőállást foglaltak el egy jól védhető magaslaton, melyet csak egy oldalról lehetett támadni. Az ő falukat voltak képtelenek áttörni Vilmosék. A pajzsokon nem fogtak ki az íjak, a gyalogos majd lovasrohamot meg a rettegett harci szekercével verték vissza, nagy károkat okozva. A probléma akkor kezdőött, amikor ez a fegyelem a második vonalban állást foglaló felkelők miatt megbomlott (Regan két ilyen nagy "rohamot" említ), akik a testőrök által megfutamított csapatok után eredtek. Kis túlzással aki lejött a magaslatról, oda többet nem ment vissza. A testőrök így egyre inkább elszigetelődtek, és felmorzsolták őket.
Tegnap este volt a Viasat History-n az 1066 c. film befejező része.
Az igaz, hogy a hastingsi csatában elesett kb. ötezer angolszász harcost a normannok öt évig nem engedték eltemetni, temetetlenül hevertek azon a dombon, Hastingstől északra?
Vagy ez csak aféle történelmi legenda?
A film szerint Hastings azért nem volt olyan nagyon fölényes, elsöprő normann győzelem, mint ahogy azt általában a törikönyvek írják.
A film szerint az angolszászok nagyon keményen és hősiesen védekeztek, ún. pajzsfalat alkottak, amit a normannok csak többszörös nyílzáporral tudtak megbontani.
Ez tényleg így volt vagy igazából senki sem tudja pontosan, hogy hogyan is zajlott le a hastingsi csata?
I.Fulop volt a francia kiraly Hodito Vilmos alatt. Ha par utanaezunk megtudhatjuk,hogy a francia kiralyok minden alkalmat megragadtak arra,hogy megbuktassak az angol kiralyokat.Emlekezzunk csak:
1.Oroszlnaszivu Richard es II.Fulop viszalya miatt fulladt kudarcba a 3.keresztes hadjarat.
2.Foldnelkuli Janos tronfosztasaban is szerepe volt II.Fulopnek.A nemeseket o tamogatta.
3.A 100 eves haboru is a franciak askalodasanak koszonheto,hiszen a franciak mindenfele uruggyel probaltak kicsipegetni az angolok Aqitaniai birtokaibol.Erre III.Edward bejelentette tronigenyet.
Vilmos azonabn teljes Nagy-Britanniat nem hoditotta meg,csak az angol reszt,es azt sem teljesen.Ertheto,hogy a skotok is igyekeztek megnyirbalni az angolok birtokait,Normandiat meg a franciak nem neztek jo szemmel.Vilmos nem volt nagy politikus,amolyan jo atlagos volt az allamizgazgatasa.Voros Vilmos leverte a lazadasokat,de egy igazi nagy uralkodora II.Henrik szemelyeben ismerhetunk ra,aki helyre pofozta az orszagot.
