Bizony, bizony, hónapokon át defenzívában voltak az Indiai-óceánon, mivel a bevetett hajóraj 100 % -os veszteséget szenvedett, beleértve a zászlós hajót is, az egyesével érkező egységeket meg levadászták a franciák. Persze aztán abszolút túlerőt küldtek oda, de ez nem írja felül a korábban történteket.
Kétszáz éve, 1821. május 5-én halt meg Szent Ilona-szigetén I. Napóleon francia császár, de a halálának a pontos okáról még mindig vitatkoznak a történészek.
A brit De Montfort Egyetem (DMU) orvosbiológus professzora, Parvez Haris szerint megvan a megoldás: Napóleon vesztét egyszerűen az okozta, hogy túlságosan szerette a kölnivizet. Haris szerint a császár által kedvelt kölnivíz gazdag volt illóolajokban, amelyeket más módon is magához vett, ezek pedig extrém mennyiség esetén hosszabb távon fekélyeket és rákos elváltozásokat okozhatnak. A fekély nem is lenne csoda: Napóleonról köztudott volt, hogy imádta a kölnit, naponta két-három üveggel is elhasznált, és nemcsak külsőleg alkalmazta, hanem olykor meg is itta. Ettől a császár azt remélte, hogy a hadjáratok során megóvja majd a betegségektől, amiben tulajdonképpen igaza is lett, csak épp rákot kapott tőle.
Csak azt ne feledjük el, hogy az Osztrák Császárság az orosz háború után kiszállt a csatározásból és fegyver semlegesség elvére állt ás és csak 1813 augusztusában üzent hadat a franciáknak. Addig Napoleonnak komoly győzelmi esélyei voltak (s osztrák belépés nélkül nem állnak át pl. szászok, akik utálták a poroszokat). A tavaszi hadjáratot elég jól le is hozta Napoleon, az oroszok már a visszavonulást fontolgatták, mikor fegyverszünetet ajánlott. Az osztrákok csak ezt követően szálltak be ellenük. S még így is komoly sansza volt, s talán meg is veri Blüchert, ha vele van a Drezdában hagyott 2 hadtest... S egészen másként alakul a háború. Lapoztam :)
Akkor, hogy ertsuk egymast, a mar ostromlott Zamosc es Danzigot kiveve, bar lehet valamit kihagytam, az esely megvolt arra, hogy ezekkel a seregreszekkel visszavonuljon a Rajnahoz. Lipcse utan mar ezek elvesztek. Meg kell neznem mikor keritettek be Davoutot Hamburgban.
Na de pont ez a lenyeg. Ha Napoleon Lipcsenel nyer, akkor is tovabb kellett volna vonulnia. De hova? A bajorok is epp atalltak, a szaszok ugye pont csata kozben, reszben. Hollandok, nemetek lazadtak.
Valahol mindegy, hogy 200 000 bevetheto katona, vagy 120 000 maradt vissza.
Lipcse nelkul 250-300 000 embert tudott volna a Rajna vonalan osszevonni, rovid utanpotlasi vonalakkal. Ez mindenfelekeppen elonyosebb kiindulo helyzet lett volna neki.
+ Zamosc, az 4000 katona, mint említettem egy komolyabb erőd megvédésére elég ekkora helyőrség. Nyolc hónapos ostromot követően, mikor értesültek Napoleon llipcsei vereségéről, november19-én kapituláltak.
S Davoult se volt elvágva a francia érdekeltségektől a hadjárat kezdetén, csupán az észak-német területek biztosítása volt a feladata. Lipcse előtt bármikor elvonulhatott volna nyugati irányba, ha parancsot kap Napoleontól rá (ekkor még lehet a dánok se vacakoltak volna, mivel nem dőlt el Napoleon sorsa).
Igazából csak a danzingi csapatok voltak elvágva a főhadszíntéri csapatoktól.
Tegnap este olvastam Bánlakyt is ő a nemzetközi szakirodalom alapján mikor az erőket felsorolta az elba-torkolatvidékére ( Davoult) 30.000 főt írt, te 42.000 - most kicsit utána néztem, a 42.000 úgy jött ki, hogy ebből 8.000 dán (akik vélhetően még a Rajna vidékre se vonultak volna el + 4.000 sebesült.
Danzig 36-000 írsz, én 35.000 találtam, lényegtelen eltérés- de ebből 6.000 sebesült volt
Drezda! Az nem tartozik ebbe a körbe, a hadművelet indulásakor koalíciós kézen volt! A weissenfelsi és Gross-Görschennél aratott győzelmek után vette be Lipcsét, St. Cyrt (XIV. hadtest) pedig előre küldte Drezdába (mondjuk úgy felszabadítani az oroszok alól(. Ezt követően Drezdánál megverte az oroszokat és az osztrákokat, majd Blücher ellen fordult ÉNY-ra, úgy volt, hogy viszi a két hadtestet I. Lobau, XIV. St. Cyr), majd utolsó pillanatban meggondolta magát, s hátra hagyta helyőrségbe. Ez a két hadtest Lipcsénél nagyon hiányzott neki a mezei seregből (Bár blokírozásra ott maradt 20.000 orosz Benningsennel, s később még 10.000 osztrák csatlakozott egyébként nem hiszem, hogy 2 db. részben leharcolt hadtest 30.000 főt tett volna ki. Ráadásul ezek a csapatok Napoleon mozgó seregének a részei voltak, amelyet menet közben hagyott hátra, tehát kivonandó a 200.000-ből.
Az általad említett szerző az általam lecsekkolt valamennyi esetben beleszámolta a sebesülteket is, akiket az adott pillanatban nem tekinthetünk bevethető katonának és mint jeleztem Drezda eseetében tévedésről van szó.
Gouvon Saint-Cyr - Drezda, 30 000 fo, kapitulacio november 17
Jean Rapp - Danzig - X. Hadtest, 36 000 fo, kapitulacio december 29
Narbonne-Lara - Torgau - ? - ? - oktober 30
Barbanegre - Stettin -? - december 5
Daendels - Modlin - ? - december 25
Hauke - Zamosc - ? - november 22
Davout!!! - Hamburg - 42 000 - ?
Lemarois - Magdeburg - ? - ?
? - Glogau - ~12 000 ??? - ? - ? - Mortier allomasozott ott Lipcse elott kb. 25 000 fovel, de a Lipcsei csataban a hadteste csak 11 000 fo volt. lehettek atvezenylesek, stb. igy a 12 000 egy nagyon halk es bizonytalan becsles csupan reszemrol
Es akkor tovabbi helyorsegek reszletek nelkul: Kustrin, Wittenberg, Erfurt, Marienberg. A Rajnanal pedig Kehl es Wesel.
forras Jiri Kovarik, Nepek csataja
azt irja ez igy egyutt kb. 200 000 bevetheto katona Nemetorszag es Lengyelorszag teruleten.
Lipcsehez visszaterve, ott nem volt eleg utanpotlas, es azonkivul a csatat megelozo hetekben meglehetosen leeltek a hadak a kornyeket. Ez a francia loallomanyt kulonosen sulytotta, mind a hatas, mind az igavonokat. Ez egy fontos dominoja volt a katasztrofanak.
Voltak neki a Rajna mentén is, sőt logisztikai bázisai is, hadtörténészek meg is dicsérték, hogy mintaszerűen előkészítette a hadjáratot. Visszavonulás közben viszont csak minimális erőt tudott maga mellé vonni ezekből. Mint tudjuk egy-egy komolyabb erőd védelmére is elég volt 3-4 ezer fős helyőrség. Tegnap a drezdai csatáig elolvastam az 1813-as hadjáratát, sehol se említették, hogy kooperált volna a helyőrségekkel. Ebből vontam le ezt a következtetést. A sereg hadosztály szintű összeállítását is láttam, létszámmal együtt, de sajnos az erődök nem voltak összesítve, csak említve, hogy ez is volt. Amennyiben vannak konkrét adataid, azt érdeklődéssel várom.
Az erődökre nem láttam adatokat, de ezt a 200 ezret nagyságrendi szinten túlzottnak tartom.
Valójában nem volt választása Napoleonnak, mert Szászország stratégiailag annyira fontos hely volt számára. Nevezetesen földrajzi fekvéséből adódóan egyszerre lehetett innen fenyegetni Berlint, az osztrákokat cseh betöréssel , a poroszokat Sziléziában a és az oroszokat Varsó irányba. Ezen túlmenően Napoleon élőerő pótlást a szászokon kívül csak a lengyelektől remélhetett, különösen lovasság tekintetében állt gyengén, ezért is kellett nyitva tartania az utat Varsó felé.
Amenyiben Napoleon itáliai csapatai aktivizálják magukat a Cseh hadsereg (Schwarzenberg) valószínűleg Szászországot elhagyva visszavonul, a hágókban védelmet hagyva és szedi a lábát, hogy az Alpok szélén zárják a franciák elől a Grác - Bécs utat. Ebben az esetben pedig a porosz-orosz duó számára igen meleg lett volna a pite Napoleon főseregével szemben.
Ez a variáció még Lipcse után is nyitva maradt volna, mert kis veszteséggel lehozta, a szövetségesek jelentősével szemben -, de belerongyolt a korai hídrobbantás, ami miatt oda lett a teljes utóvéde és a málha, tüzérség egy része. Az élőerőveszteséget pedig nem tudta pótolni (ez is arra utal, hogy az erődökben nem lehetett olyan nagy létszámú helyőrség, tartalék alakulat). Amit magához tudott vonni, az csak arra volt elég, hogy ne gázolják le.
Mivel ott volt a link, elolvastam a lipcsei csatarol irt cikkedet is.
Nagyon tetszett, par eszrevetel csak.
Napoleon reszben azert vallalta be a lipcsei csatat, hogy megtartsa Szaszorszagot, mint szovetsegest, reszben azert, hogy a nemet, porosz erodokben levo 200 000 katonanatol ne vagjak el teljesen.
Irtad, hogy megcsillogtatta a zsenialitasat a sikeres visszavonulasaval, de ennek az volt az ara tobbek kozt, hogy elveszitette a fennt emlitett 200 000 katonat is. Meg Szaszorszagot is.
Szoval Va Banquet jatszott, es vesztett.
Kozben a masik alternativa az volt, hogy nyaron elkezdi kivonni a csapatait az erodokbol, es kb. 500 000 katonaval vedi tovabb Franciorszag, nemetalfold, Svajc teruletet, esetleg eszak italiat, es a pireneusi atkelokhoz vezeto teruleteket.
A vegen pedig egy pattal megtartja a koronat. Erre volt eselye, es ha jol emlekszem volt is hajlandosag a szovetsegesek reszerol egy ilyen szcenariora.
Ezen a területen nagyobb volt a folyamatosság Róma bukása után, mint északon, ahol sok germán telepedett le, ezért volt fejlettebb és gazdaságilag is kapcsolatban maradt a Földközi-tenger többi részével, így gazdaságilag ez volt a frank állam legfejlettebb része.
Igen, 1789 után a köztársaságok felszámolták a különböző autonómiákat és az egységes francia nyelven beszélő állam volt a céljuk, ezt el is érték, felszámolták szinte teljesen a többi nyelvet az országban.
"A virágzó provanszál civilizációt később a fanatikus, műveletlen és barbár északfranciák, azaz frankok tették tönkre az albigensek elleni keresztes hadjáratok során."
Itt meg kívánom jegyezni, hogy a legsúlyosabb csapást az okcitán kultúrára és nyelvre egyrészt a francia forradalom alatti baloldali diktatúrák, illetve az 1870-től létező harmadik köztársaság mérte.
Az okcitán nyelv közéleti használatát gyakorlatilag betiltották, az elmaradottnak és vidékiesnek tartott okcitán kultúrát részben szintén.
Az okcitán nyelv kis híján kihalt, ma csupán néhány tízezer anyanyelvi szintű beszélője van.
Az okcitán identitást és kultúrát azonban a legutolsó pillanatban sikerült megmenteni, ma a magukat okcitán identitásúnak vallóak száma 15 millió körül van, de ebben benne vannak az amerikai kontinensre kivándorolt okcitánok is.
A Franciaországban élő okcitánok száma kb. 11- 12 millió, legnagyobb részük kettős identitású, mivel az okcitán mellett franciának is tartják magukat.
A második legnagyobb létszámú okcitán népesség (kb. 200 ezer fő) Olaszországban él, emellett néhány ezren élnek Spanyolország északkeleti részén is.
"Mindettől függetlenül, akár igazak ezek a sztorik, akár nem, Dél-Franciaország történelme megér egy misét. :-)"
Az itteni, ún, okcitán vagy provanszál civilizáció a lovagkorban és a trubadúrköltészet virágkorában, a 11-12. században élte a fénykorát, meg még talán a 13. sz. elején, de a 13. sz. első fele már főként az albigensek elleni fanatikus keresztes háborúkról szólt.
A trubadúrköltészet virágkorában az okcitán civilizáció volt a legkifinomultabb, legműveltebb és a legfejlettebb az egész keresztény Európában.
Az itteni kultúra sokkal közelebb állt a katalán vagy az észak-itáliai régiók kultúrájához, mint az akkor még rideg, barbár, műveletlen észak-franciaországi kultúrához.
A virágzó provanszál civilizációt később a fanatikus, műveletlen és barbár északfranciák, azaz frankok tették tönkre az albigensek elleni keresztes hadjáratok során.
