Keresés

Részletes keresés

vörösvári Creative Commons License 2020.02.28 0 0 144

biztos hogy legenda, minek ment volna pont Galliába

Előzmény: Törölt nick (139)
vörösvári Creative Commons License 2020.02.28 0 0 143

Ezen a területen nagyobb volt a folyamatosság Róma bukása után, mint északon, ahol sok germán telepedett le, ezért volt fejlettebb és gazdaságilag is kapcsolatban maradt a Földközi-tenger többi részével, így gazdaságilag ez volt a frank állam legfejlettebb része.

Előzmény: Törölt nick (140)
vörösvári Creative Commons License 2020.02.28 0 0 142

Igen, 1789 után a köztársaságok felszámolták a különböző autonómiákat és az egységes francia nyelven beszélő állam volt a céljuk, ezt el is érték, felszámolták szinte teljesen a többi nyelvet az országban.

Előzmény: Törölt nick (141)
Törölt nick Creative Commons License 2020.02.28 0 0 141

"A virágzó provanszál civilizációt később a fanatikus, műveletlen és barbár északfranciák, azaz frankok tették tönkre az albigensek elleni keresztes hadjáratok során."

 

Itt meg kívánom jegyezni, hogy a legsúlyosabb csapást az okcitán kultúrára és nyelvre egyrészt a francia forradalom alatti baloldali diktatúrák, illetve az 1870-től létező harmadik köztársaság mérte.

Az okcitán nyelv közéleti használatát gyakorlatilag betiltották, az elmaradottnak és vidékiesnek tartott okcitán kultúrát részben szintén.

Az okcitán nyelv kis híján kihalt, ma csupán néhány tízezer anyanyelvi szintű beszélője van.

Az okcitán identitást és kultúrát azonban a legutolsó pillanatban sikerült megmenteni, ma a magukat okcitán identitásúnak vallóak száma 15 millió körül van, de ebben benne vannak az amerikai kontinensre kivándorolt okcitánok is.

A Franciaországban élő okcitánok száma kb. 11- 12 millió, legnagyobb részük kettős identitású, mivel az okcitán mellett franciának is tartják magukat.

A második legnagyobb létszámú okcitán népesség (kb. 200 ezer fő) Olaszországban él, emellett néhány ezren élnek Spanyolország északkeleti részén is.

 

 

Előzmény: Törölt nick (140)
Törölt nick Creative Commons License 2020.02.28 0 0 140

"Mindettől függetlenül, akár igazak ezek a sztorik, akár nem, Dél-Franciaország történelme megér egy misét. :-)"

 

Az itteni, ún, okcitán vagy provanszál civilizáció a lovagkorban és a trubadúrköltészet virágkorában, a 11-12. században élte a fénykorát, meg még talán a 13. sz. elején, de a 13. sz. első fele már főként az albigensek elleni fanatikus keresztes háborúkról szólt.

 

A trubadúrköltészet virágkorában az okcitán civilizáció volt a legkifinomultabb, legműveltebb és a legfejlettebb az egész keresztény Európában.

 

Az itteni kultúra sokkal közelebb állt a katalán vagy az észak-itáliai régiók kultúrájához, mint az akkor még rideg, barbár, műveletlen észak-franciaországi kultúrához.

 

A virágzó provanszál civilizációt később a fanatikus, műveletlen és barbár északfranciák, azaz frankok tették tönkre az albigensek elleni keresztes hadjáratok során.

Előzmény: Törölt nick (138)
Törölt nick Creative Commons License 2020.02.27 0 0 139

A legenda úgy szól különben, hogy Mária Magdolna Dél-Galliában halt meg, tehát nem kellett a csontjait odavinni.

Jézus néhány követőjével hajóval mentek Galliába, ahol létrehozták az első keresztény gyülekezetet.

Persze ez valószínűleg csak legenda.

Előzmény: vörösvári (136)
Törölt nick Creative Commons License 2020.02.27 0 0 138

No meg ott van annak a bizonyos plébánosnak, Bérenger Sauniére-nek a rejtélyes története.

 

Mindettől függetlenül, akár igazak ezek a sztorik, akár nem, Dél-Franciaország történelme megér egy misét. :-)

Előzmény: vörösvári (136)
Törölt nick Creative Commons License 2020.02.27 0 0 137

Én a magam részéről azért nem zárnám ki.

Az egészen biztos, hogy a Dél-Franciaországban máig nagyon erős Mária Magdaléna kultusznak van valami alapja.

Persze azt nem tudjuk, hogy konkrétan mi.

Gallia déli részén már egészen korán megjelentek az első keresztény gyülekezetek, amelyeknek az alapító tagjai talán részben Izraelből származhattak.

Tény, hogy az egész sztorit át- meg áthatja az ezotéria és a misztérium, ami viszont könnyen elhomályosíthatja az igazságot kereső történész szemeit...

Előzmény: vörösvári (136)
vörösvári Creative Commons License 2020.02.27 0 0 136

szerintem nem

a korai keresztényeknek volt jobb dolguk is csontok őrzésénél

Előzmény: Törölt nick (135)
Törölt nick Creative Commons License 2020.02.27 0 0 135

Vajon tényleg a dél-franciaországi Rennes-le-Chateau környékén rejtőzhet Mária Magdolna sírja???

Törölt nick Creative Commons License 2020.02.09 0 0 134

A templomos lovagok történetének titkai.

Vajon mi lehet az igazság?

 

https://www.youtube.com/watch?v=93j56ebyPww

fakó bakó Creative Commons License 2019.08.30 0 0 133

Waterloonál az angol szerep jelentősen túl van hangsúlyozva. Az Angliából származó csapatok létszáma a felét sem érte el a csatát megvívó haderőnek. Wellingtonnak nagy szerencséje volt, az időjárás neki kedvezett. Több napos eső után a francia lövegeket csak több órai várakozás után tudták a kijelölt helyekre vontatni. Pedig az idő fontos tényező volt,mivel még a poroszok megérkezése előtt áttörést kellett volna elérni a francia seregnek. Nem csoda,hogy Napóleon az első  támadás megindításánál nem húzta az időt. Egy nagy tömbbe szervezték a francia gyalogságot és neki eresztették az angol vonalaknak. A poroszok már egyóra magasságában megjelentek a csatatéren,ami azt jelentette,hogy Napóleonnak  egyre több katonát kellet elvonnia az angol arcvonaltól. Az utolsó támadás már reménytelen volt,hiába a császári gárda,körülbelül 20.000 fővel ne tudtak áttörést elérni. Érdekes tény,hogy a császárt itt is nagyon rossz egészségi állapotba került,ugyanez történt Borogyínónál is, legalább egy órára teljesen kiesett a csaták irányításából.

M.Zoli Creative Commons License 2019.08.25 0 0 132

Most neztem meg David festmenyet, Napoleon a Szent Bernad hagon. Aztan megneztem megint. :) Ha valakinek van ideje utazas kozben, a Belvedere seta tavolsagra van a fopalyaudvartol.

vörösvári Creative Commons License 2019.03.23 0 0 131

Kihasználták az alkalmat, hogy nem tudtak utánpótlást küldeni a spanyolok az ottani csapatoknak.

Előzmény: Törölt nick (129)
vörösvári Creative Commons License 2019.03.23 0 0 130

Azért volt némi alapja a dolognak, olvastam hogy mit műveltek a hozzájuk csatolt Rajna-vidéken a nagyobb városokban, a legjobb esetben lóistállónak és ruharaktárnak használtak templomokat, de sok templomot egyszerűen lebontottak és eladtak építőanyagnak.

Előzmény: Törölt nick (128)
Törölt nick Creative Commons License 2019.03.23 0 0 129

A spanyol-amerikai gyarmatokon pont Spanyolország napóleoni megszállása idején törtek ki az első komolyabb spanyolellenes, elszakadáspárti fegyveres felkelések.

Előzmény: Törölt nick (128)
Törölt nick Creative Commons License 2019.03.23 0 0 128

Olvastam erről a korszakról egy novellát, spanyol írótól.

 

Abból az jött le, hogy minden valamirevaló spanyol hazafi gyűlölte a franciákat, azokat - nem kis részt a bigott spanyol papok usztítására - egyházellenes, istentagadó népségnek tartották, akik le akarják rombolni a templomokat és elpusztítani az egyházat.

Azt a spanyolt, aki kollaborált a franciákkal, a többi spanyol megölte vagy min. kiközösítette.

A novella szerint francia katonát megölni nem volt bűn, sőt...

A novellában volt egy spanyol, aki egy sor francia katonát megölt és azok testét egy elhagyott kútba dobta.

Egész Spanyolországban óriási népünnepélyeket - vulgo fiesta - tartottak, mikor a napoleonista csapatok végre kitakarodtak az országból.

Hozzáteszem, hogy a francia forradalom eszméi azért a spanyol értelmiség és tisztikar egyes rétegeiben is visszahngra találtak, erre utal az 1820 évi ún. Riego-felkelés.

Előzmény: M.Zoli (126)
Tibb2 Creative Commons License 2019.03.22 0 0 127

Köszönöm a választ! Suchet emlékiaratait és a hétkötetest letöltöttem. 

Előzmény: M.Zoli (126)
M.Zoli Creative Commons License 2019.03.22 0 0 126

A franciak katonailag annyira nem szenvedtek a gerillaktol, mert az eleg csekely harcerteku gerillakbol allt rossz fegyverzettel. A regularis spanyol csapatokat rendszeresen toltottek fel, egeszitettek ki ilyen nepfelkelokkel, de a sorozatos spanyol veresegek is bizonyitottak, hogy ennek nagy hatasa nem volt.

 

De.

 

Egyedul, kissebb csoportban kint maszkalni, eletveszely volt. Ez vonatkozott a futarokra is.

 

Es akkor a lenyeg.

 

Spanyolorszag meglehetosen szegeny volt, mar ami a seregek ellatasara vonytkozo aruk termeleset, tarolasat, mozgatasat jelenti. Tehat elelem, labbeli, szovetek, orvosi anyagok. A gerillamozgalom miatt a francia seregek sokszor beszorultak varosokba, helyorsegekbe, a videket sok esetben nem ellenoriztek. A hadmuveletek, megtorloakciok, vagy egy jol sikerult gyoztes muvelet Utan a jelentos spanyol eloero vesztesegek azt jelentettek, hogy a spanyol termeles egyes videkeken megszunt. Ha a parasztot epp lemeszaroltak, vagy elmenekult a megtorlas elol, akkor nyilvan gazdalkodott. Ugyanekkor a megszallt varosok lakossagat is el kellett latni. Ehhez jott az, hogy rendkivul rossz es fejletlen volt az uthalozat, raadasul a felsziget tele van komoly hegysegekkel, es szaraz, termeketlen teruletekkel. Ehhez jott az, hogy a felsziget abban a korban alig, vagy sehogy nem volt felterkepezve, katonai terkepek nem igazan voltak, es foleg nem a franciaknak. Ezt persze idovel reszben a franciak megoldottak.

 

Szoval a katonai manover a terep es uthalozat miatt nagyon ki tudta meritani a csapatokat, foleg ha kulonfele osszeverodott bandakat kellett uldozniuk. Hirkozles, felderites iszonyat nehez, a helyiektol szinte felesleges volt barmit kerdezni, azok inkabb hazudtak, vagy ha nem, azt honnan tudhattak a franciak?

 

Napoleon erkezese elott Jozsef es a marsalok beszorultak Vitoria kornyekere, no nem azert, mert a spanyolok beszoritottak volna oket, hanem azert, mert az ossze-vissza vonulgato spanyol csapatreszekrol ( volt spanyol terv atkarolasra, csak eppen a vegrehajtast nem tudtak koordinalni, kozben sokaknak akadott sok egyebb jonak tuno otlete ) kapott kosza hirek alapjan felteteleztek, hogy tobb nagy seregcsoport operal a hadtap vonaljuk ellen, illetve a hadtesteik szarnyain, ezert inkabb oszpontositottak a hedtesteket anelkul, hogy csatat kockaztattak volna. Ezzel feladtak oriasi teruleteket.

 

Egyedul Suchet-nak sikerult pacifikalni egy tartomanyt jo eredmennyel, el kellenne olvasni az emlekiratait rola. Ezek letolthetok angolul.

Előzmény: Tibb2 (125)
Tibb2 Creative Commons License 2019.03.22 0 0 125

A kibontakozó gerilla mozgalommal mennyire tudtak elbánni a franciák? Súlyos fenyegetést jelent ez számukra, vagy katonailag nem volt jelentős?

Előzmény: M.Zoli (124)
M.Zoli Creative Commons License 2019.03.22 0 0 124

Valoszinuleg nem akarozott neki, es ez ertheto is, csaszarkent volt egyebb dolga is, meg a felsziget nem volt eppen kellemes hely akkoriban.

 

Nem biztos, hogy olyan egyszeru lett volna az a rendrakas.

Előzmény: Bazodi elv (122)
M.Zoli Creative Commons License 2019.03.22 0 0 123

De, koszonom a javitast, nem figyeltem. Jourdan ekkoriban Spanyolban volt ha jol emlekszem.

Előzmény: Tibb2 (120)
Bazodi elv Creative Commons License 2019.03.21 0 0 122

Nem ismerem olyan mélységében a Peninsular Wart, hogy érdemben véleményt tudjak alkotnil. A helyzet már csak azért is érdekes volt, mert a spanyol hadsereg fabatkát sem ért, a franciák mindig szana-széjjel verték őket. Aztán mégis csak mindig újratermelődtek. A franciák legnagyobb problémája pedig az egységes fővezérlet hiánya volt. Amikor Napóleon tiszteletét tette a félszigetetn, hamar rendet tudott rakni, mert neki engedelmeskedett mindenki. A testvérének nem. De egyik marsallnak sem. Mindezektől függetlenül számomra az az érthetetlen, hogy 1810-ben Napóleon miért nem ment el még egyszer a félszigetre. Még túl sok csapat sem kellett volna feltétlenül, csak összefogni a meglévő erőt és bevenni a Tordes Vedras-i vonalakat. Az angolokat kifüstölve, portugálokat megszállva egy alkalmas, nem francia (báb)királyt találni, aztán szevasz.

Előzmény: M.Zoli (118)
Tibb2 Creative Commons License 2019.03.21 0 0 121

Dalrymple ezek szerint egyszerűen nem volt alkalmas támadó hadműveleket vezénylő hadvezérnek. Van ilyen. Hiányzik belőlük az a fajta morális bátorság, ami ahhoz szükségeltetik, hogy alkalomadtán könyörtelenül szétverjék az ellenséget, vagy éppen a saját katonáikat küldjék halálos veszedelembe, ha kell. Csak hezitálnak, hezitálnak. Alkudozó, mindig újabb és újabb kompromisszumokat kötő politikusnak biztos jobban bevált volna. A britek nem is kínálták meg többet hadvezérséggel.

Előzmény: Tibb2 (120)
Tibb2 Creative Commons License 2019.03.21 0 0 120

"felajanlja Jourdannak"

 

Nem Junot-nak?

Előzmény: M.Zoli (118)
M.Zoli Creative Commons License 2019.03.21 0 0 119
Előzmény: M.Zoli (118)
M.Zoli Creative Commons License 2019.03.21 0 0 118

Iberiai felsziget.

 

Most epp errol olvasgatok.

 

Erdekes Pontok:

 

Hew Dalrymple gyakorlatilag felajanlja Jourdannak, hogy az angol flotta hazaszallitja oket Franciaorszagba, ha mar Portugaliaban gyakorlatilag csak megsemmisultek volna par heten belul. ( esz megall ).

 

Lannes engedi elmasirozni Castanost Tudelatol, miutan rovid ido alatt megverte. Pedig ott jo esellyel teljesen szetverhettet volna 3 spanyol hadosztalyt. Ez a mulasztas kesobb Zaragozanal is ereztethette a hatasat.

 

Velemeny?

Előzmény: Bazodi elv (115)
vörösvári Creative Commons License 2018.07.28 0 0 117

A bouvines-i csata volt a francia egységes királyság létrejöttének megalapozója.

 

https://mult-kor.hu/egy-elfeledett-csata-inditotta-el-franciaorszagot-a-nemzette-valas-utjan-20180727

Bazodi elv Creative Commons License 2018.07.27 0 0 115

Pontosan az a problémám, hogy egy rossz ezred volt ott. Ha van egy vértesezred, azt nem osztják szét és nem verik meg részenként, hanem együtt tartják. Egyébként éppen az üldözés fázisára nem maradt lovasságuk Melaséknak. A 9. kdre-t is éppen azelőtt szedték össze, de Kellermann lovasai is voltak korábban tűzben. De ha van nehézlovsság tartalékban, akkor kivédhették volna a francia ellentámadást. Desaix katonái fáradtak voltak, egy vértesezred megállította volna a támadásukat, amíg rendezik a gyalogságot.

Előzmény: M.Zoli (113)
Bazodi elv Creative Commons License 2018.07.27 0 0 114

Kifejezetten jók a szerzőpáros munkái. Kicsit kockásan hadtörténetiek, de jól tapintanak rá fontos dolgokra. Tájékozottak a külföldi szakirodalomban és megbízgatóak a megállapításaik is. Általában átfogó jellegű munkákat láttam tőlük, szinte kizárólg szakirodalomból táplálkozva. Nekem azért szimpatikusak, mert túllépnek a megcsontosodott, bevett toposzokon és meglátják ezek hibáit. A módszertanuk nekem különösen tetszik.

Előzmény: Törölt nick (111)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!