Az ókori Hellász a mükénéi kortól a római uralomig.
Történelem, gazdaság, életmód, kultúra, tudományok, filozófia.
Vajon valóban olyan kiemelkedő volt-e az ókori Hellász kultúrája vagy pedig csak a kései korok történetírói nagyították fel a jelentőségét tudatosan?
Egyértelmű, hogy az ógörögség is egy hibrid népesség volt, amelyben az indoeurópai eredetű elem számszakilag a kisebb részt alkotta, bár az ógörög nyelv IE szerkezetét és alapszókincsének jó részét yilván ők hozták ebbe a népesség-konglomerátumba.
A mükénéi görögök archeogenetikai vizsgálata szerint a genomjukban a sztyeppei eredetű komponens mindössze 20 % körül volt, 80 %-ot a korábbi népesség - minósziak és más keleti-mediterrán és anatóliai eredetű népcsoportok - genetikai anyaga tett ki.
No, még egy nagy pofon azoknak a kutatóknak, történészeknek, akik váltig állították még a legutóbbi időkig is, hogy a görögség egy nagy indoeurópai invázió déli szárnyaként az Al-Duna és az Észak-Balkán térségéből kerültek Hellász területére.
gyanus nekem ez a téma,~ mivelhogy Az aranygyapjú (argonauta sztori) hangoskönyv alakban fent volt a Youtubeon még, de nyom nélkül törölték - tévéfilm pótlék maradt csak.
Szóval főleg ezért linkelem ide is, ilyenek vannak - de különben egész "jó, főleg lapozgatva (minosziak stb) :
mj: még talán a szeleukida trónviszályok kal kapcsolatba olvastam hogy pld. argoszi pásztorokat telepitettek be középázsiába, de csak érdekes adalék, hamár szóbajöttek az argentynok.
+ a balkáni arnauta elnevezés is őket takarhatta (?)
Azt tudjuk, hogy az ógörögök nyelve indourópai volt - bár azon belül eléggé sajátos, elkülönült csoportot alkot, amely az IE-n belül leginkább még az örmény és az indoiráni nyelvekkel mutat ősi rokonságot -, de mi a helyzet az ógörögök népességgenetikai jellemzőivel?
Voltak kutatások ez ügyben?
Ha igen, tennétek be linkeket?
A mai görögség népességgenetikai összetétele nem mutatja ezt a nagy indoeuropizmust, helyette a görögök inkább Dél-Olaszország és Törökország népességével mutatnak genetikai rokonságot, ill. főleg az északgörögök esetében a környező közép-balkáni népességekkel.
Időben és térben még távolabb menve pedig az jön le, hogy a görögség a Levante, a Földközi-tenger keleti partvidéke (Szíria, Fönícia, Palesztína stb.) arabok előtti népességével áll genetikai rokonságban.
Nekem ebből az jön le, hogy az IE nyelvű bevándorlók, hódítók inkább csak egy szűk fegyveres és politkai elitet alkottak, akik fokoztosan elkeveredtek Hellász ősibb, keleti mediterrán és kisázsiai eredetű népességével, a pelaszgokkal, lelegekkel, káriaiakkal, minósziakkal stb.
Ebből a keveredésből alakult ki szvsz. a mükéné kori, ill. a klasszikus görögség.
A keveredés egyébként az ógörög nyelv nem IE (non-IE) eredetű szórétegén és az ógörög kultúrán is tetten érhető, legkésőbb már a mükénéi civiizáció korától kezdődőe.
"A felfedezés megváltoztathatja az Olaszországban és az Égei-tenger északi részén történt görög gyarmatosítás kezdetéről vagy a homéroszi eposzok mai formájukban történt megalkotásáról szóló feltevéseket."
A hatja a lényeg. Azért mert nem fogja. Oka: Itália gyarmatositásának kronológiája évre pontos és nem régészeti leleteken alapszik, hanem irásos feljegyzéseken. Ezekben található évszámokon a C14-es ujrahatározás nem változhat.
Oka: ha egy középkori pergamenre ráirom hogy 1314, majd egy mai papirra ráirom hogy 1314. Az mindkét esetben 1314-et jelent, függetlenül a papir radiokarbonos kormeghatározásától amire ráirtam.
Ez nyilván ujat jelenthet a tudományos imseretterjesztó cikk irójának.
Aki ennek a kronologiáját megirta, az egy görög földrajztudós és történész nevezetesen Strabo volt.
Na most ha strabo indikálja azt hogy teszem azt Syracusa megalapitása Kr. e. 734-ben volt. (Olympia időktől számolt vissza). Az akkor is annyi marad?
Elolvastam. Nem következik belőle, hogy minoszi hajók jártak volna az Indiai-óceánon.
Vagy áttételes érintkezésről van szó vagy pedig néhány minoszi közel-keleti kereskedőkaravánokkal eljuthatott Indiába, de szerintem inkább az előző valószínűbb.
Egyénileg elképzelhető hogy más országok hajóin eljutottak krétai kereskedők Indiába, Mezopotámia és India már a sumér kortól kereskedett tengeri úton.
