A .NET egy tipikus példa. Lényegében a Java koppintása szinte minden szinten(C# nyelv, API, framework), kivéve a fejlesztőkörnyezetet meg a C# olyan elemeit, amelyet nem a Java-ból vettek(pl. property), mert azok Borland (elsősorban Delphi) koppintások.
Ezzel szemben a 6501/6502/6510/stb meg úgy lett, hogy a Motorola nem akart konkurrenciát a saját 6800-as CPU-jának, ezért pár mérnök átment a tervekkel a MOS Techology-hoz.
A Mostek 1975-ben 25 dollárért hozta ki a 6502-t, miközben az Intel 8080 meg a Motorola 6800 jóval száz dollár fölött voltak.
Nem feltétlenül kevés a barátod, de éppen olyanok. Merthogy azért elég sokan vannak. Nem kevés helyen komplett cégek és irodák. Nem is beszélve az olyasmiről, hogy az Android, a Mac OS X (nem pontosan Linux, hanem FreeBSD, de a te szempontodból nézve gyakorlatilag ugyanaz), az iPhone, az iPad és még sok-sok egyéb dolog használója valójában azon dolgozik egyfolytában, még ha nem is tudsz róla.
Nem kifejezetten csak a MS lenne itt a téma, inkább mindenféle érdekességek az ámítastechnika múltjából, pl:
A Zilog-ot az Inteltől kivált mérnökök alapították, 1974-ben, mert a 8080-nál jobb nyolcbites CPU-t terveztek, amit az Intel nem akart gyártani, hogy ne legyen önmaga konkurrense; ebből lett a Z80 (1976).
'Szegénynek' már esélye sem volt. A Microsoftot 1975-ben alpították, addigra meg a legtöbb fundamentálisan újdonságnak tekinthető cuccot már kitalálták az informatikában.:)
Ilyen dátumok vannak többek között (fejből írom, tévedhetek), mint:
Fordított lengyel forma: 1920as évek
Lambda kalkulus, Turing gép: harmincas évek
Neumann architektúra: 40-es évek
Fortran: 1958
Lisp (benne többek között garbage collcetion): 1958
Unix, C: 1970 környéke
A Világ első komolyanvehető 3D animációja Edwin Catmull (későbbi Pixar alapító) kezéről: 1972
Mir akarhatott már az ember 1975 után? 1975 után már nem lehetett cél az eredetiség, csakis a pénz lehetett cél.:)))))
Mindenkinek. Nekem kevés barátom, ismerősöm lehet, az a baj. Én olyan élő emberrel még nem beszéltem, aki linuxon dolgozott volna. (Kivéve a programozókat.) Szóval senki az ismerősi körben nem ír zenét rajta, nem vág filmet, nem szerkeszt könyvet, s még ezer dolgot nem csinál. Vannak igen lelkes linuxosok. Ha kérdezem őket, arról lelkendeznek, milyen remek dolog. De arra nem tudnak válaszolni, mit csinálnak a számítógéppel, amikor nem a Linuxot babrálják.
Így is van. Amikor pl. a linuxban VGA drivert frissítettem, utána csak egy fekete képernyőm volt, egy semmire sem reagáló kis villogó vonallal... nem kellett filóznom, hogy most mit a franc van.
Főleg az, hogy az Ethernet 'típus' mezőjét avillamosmérnökök 'hossz'-szá alakították, ugyanis nem tudták elképzelni, hogy egy hálózaton többféle protokoll működhessen (pl IP (type=0x800), ARP (0x0806), IPX (0x8137), Appletalk (0x809B), DecNet(0x6003)).
Szerencsére a kiosztotott kódok 2048 fölött vannak, az Ethernet típusok meg az alatt. Mindenesetre szívből gratulálok az IEEE tudós mérnökeinek az előrelátásukhoz és együttműködési hajlandóságukhoz;)
Viasat History: Pénzprogram. Bill Gates - Hogyan változtatta meg egy különc a világot? Ma 18:00
Legyen Bill Gates vendége, és ismerje meg a történetet, hogy hogyan hozta létre a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalatát, és hogyan lett a világ leggazdagabb embere. Gates iskolatársai és első üzlettársa, Paul Allen, valamint a Microsoft eredeti, Albuquerque-i első csoportjának tagjai közreműködésével mutatja be a film, hogy Gates hogyan használt ki egy megállapodást az IBM-mel egy üzleti jelenség létrehozására. A film megvizsgálja a Bill Gates-éra végnapjait is, bemutatva azt is, hogy az olyan vállalatok, mint a Google, hogyan uralják napjainkban az internetet, és hogyan kényszerítik ezzel szokatlan helyzetbe a Microsoftot - amely most fut a versenytársak után.
Történetileg kevéssé vagyok képben, de elég jelentős hasonlóságot vélek felfedezni az IFF és markup formátumok között, a strukturált szerkezet erős hasonlóságot mutat.
Nem, nem feltétlenül. Csak az a komikus, hogy egyfolytában azt hajtogatják: ők az innováció motorja és példaképe. Ehhez képest valóban nem volt soha egyetlen saját ötletük sem.
Volt egy idő, amikor a kétgombos meg a háromgombos egér osztotta meg a világot, egyes egerek átkapcsolhatóak voltak a két üzemmód között; továbbá egyes szoftverek a bal és jobb gomb egyidejű megnyomását a középső gomb megnyomásának tekintették, sőt két diódával meg lehetett oldani, hogy a középső gomb megnyomása emulálja a saját emulációját. Na ez volt a számítástechnika egyik csúcspontja.
A Visual Studió-ban az IntelliSense talán MS találmány. Legalábbis úgy rémlik, hogy ők jöttek ki vele, aztán kezdték másolni mások is, amikor kiderült, hogy jó dolog.
