A legutolsó bankmentés amiről tudok a Gyurcsány kormány idején volt, tán 3 évvel ezelőtt.
Nem tudom kiket mentettünk.
Tudomásom szerint a egyes bankok kölcsönkeretet kaptak, amit kihelyeztek az ügyfeleiknél. Ez pénzszűke idején természetesen segítség a banknak, de nem "segély". Többé-kevésbé egy kölcsönös érdekeket szolkgáló üzlete transzakció. Ez szolgálta a hitelre vágyók, az ország és természetesen a bank érdekét is.
A bajom éppen az, hogy kezdem észrevenni. Extraprofit, profitmaxilmalizálás, ennek nagyon nem lesz jó vége. Szerintem valamilyen szinten ezt szabályozni kéne, mégpedig olyan módón, ha egy válalkozásnak x összegen felüli az éves jövedelme, az ezen felüli nyereség, mondjuk 25%-át munkahely teremtésre kelljen fordítania. Ha meg nem teszi a teljes nyereségétét, x-en felül persze, egy alapba kellene befizetnie, amely alalp például a fiatalok új munkához jutását, képzések szervezését tenné lehetővé.
Ezt én nem így látom.
Induljunk ki a jelenlegi hazai helyzetből.
Tegyük fel szabályoznák a munkahelyteremtést úgy,ahogy írod, így a jeleleg meglévő munkahelyek száma 1 éven belül 2%-kal bővülne.
Tehát egy 100 fős húsipari (akármilyen) cég már 102 fővel várná a megrendelést, az viszont csak nem akarna beindulni, mert az emberek nem fogyasztanak.
Azért nem fogyasztanak, mert nincs pénzük.
Azért nincs pénzük, mert egyrészt nálunk nem fizetik meg a munkát, másrészt el vannak adósodva.
Arról most ne is beszéljünk, hogy ma egy vállalkozónak annyi a nyeresége amennyit ki akar mutatni. (Nem véletlenül kötötte Orbán a bankadót forgalomhoz és nem nyereséghez:)))
Szóval a megoldás mindenképpen abban látom, hogy az emberek munkáját meg kell fizetni. Első körben a fizetéseket megduplázni.
Sőt, tovább megyek ennél, mert nem is a pénzt kellene megduplázni, hanem az étkezéési csekkeket, vásárlási utalványokat kellene adómentessé tenni, és a "második fizetést" ebben odaadni.
Ez ugye azt jelenti, hogy a második fizetésre nem rakódna semmilyen teher, ugyanakkot aköltségvetés a mai bevételeihez hozzájutna.
Mivel ezeket az étkezési csekkeket, vásárlási utalványokat másra nem tudják költeni az emberek mint fogyasztásra, beindulna egy fizetőképes kereslet, felélénkülne a belső piac. Rádásul nőne az áfa bevétel is.
Ekkor már nem kéne kötelezni senkit, hogy a nyeresége egy részét költse munkahelyteremtésre, mert a fent említett húsüzemnek nem 2, hanem 5 munkást kéne felvennie 1 éven belül, ha ki akarja elégíteni a keresletet.
(Na jó, nem ilyen egyszerű!:))) Nyilván 5 embert nem venne fel a vállalkozó, hanem zsigerelné tovább a meglévő 100-at. )
De mégtovább megyek:)
1 év múlva azt mondanám, hogy a kiadott étkezési jegyek, vásárlási utalványok 20%-a sárga színű, és ezen kizárólag csak magyar termékeket lehet venni.
Olyan interdiszciplináris kérdésről, amelyet tudományterületek (és a tetejébe nem egzakt tudományíterükletek) vizsgálnak, elemeznek, értékelnek, én - aki nem vagyok teoretikusa a témának, csak némi tanult ismerettel rendelkezem - nem kívánok cáfolhatatlan megállapításokat közölni. Mivelhogy ez lehetetlenség, mivel maga a teória sem egységes.
:))))
Látom filozófiai terminológiával interpretálod a diszciplinát, de miért lenne a kérdés interdiszciplináris?
Azzal a kérdéssel, hogy a társadalom van-é gazdaságért, vagy netán a gazdaság van a társadalomért a társadalomtudományok foglalkoznak.
Maga a társadalom mely egy szinergikus szervezetrendszer több alrendszerből tevődik össze, noha az alrendszerek önmagukban is szervezetrendszerek.
Ezen alrendszerek ( a hangsúly az "al") közül kétségkívül a gazdasági alrendszer a meghatározója a társadalmi berendezkedésnek, ezen belül is a termelési mód, de ez véletlenül sem jelenti azt, hogy a legfontosabb alrendszer a szinergikus szervezetrendszer fölé kerekedve mintegy maga alá gyűrje azt.
Tanult ismeretek - ha nem kellően megalapozottak -maguk alá gyűrik a józan paraszti észjárást, amely minimális vagy némi empírikus tapasztalat alapján is képes választ adni arra a kérdésre:
Vajon azért élek-e hogy termeljek, vagy azért termelek, hogy éljek?
Én pedig azt vélem tudni, hogy minden rendszer megbukna azon a képzeletbeli vizsgán, mert hibátlan társadalmi rendszer nem létezett, nem létezik, és nem is fog létezni!
Az emberi társadalom annál differenciáltabb volt, és lesz, hogy társadalmi csoportok az aktuális bármely rendszerben ne találnának területeket, amelyek a "rendszerhibaként" értékelhetőek.
(Lehet, hogy az ősközösség hibátlan rendszer volt, de ezt szvsz elég nehéz lenne bizoyítani. A többi hibáiról pedig mindenkinek lehetnek, és gondolom vannak történelmi ismeretei.)
Szvsz: Rossz volt a témaválasztásod. Túl nagyot sikerült markolnod.
Írtam egy meglehetősen hosszú választ, de a fórumszoft lenyelte. Nekem meg eszem ágában sincs mégegyszer újraírni az egészet, ezért csak röviden válaszolok:
Az észrevételeidet tudomásul vettem.
A kérdésedre a válaszom: Nem!
Egyszer már leírtam az álláspontomat, a két szegmens között normál körülmények között nincs prioritás, és-és viszonyrendszer van.
Ezt Te nem fogadod el, ezt is tudomásul veszem.
Olyan interdiszciplináris kérdésről, amelyet tudományterületek (és a tetejébe nem egzakt tudományíterükletek) vizsgálnak, elemeznek, értékelnek, én - aki nem vagyok teoretikusa a témának, csak némi tanult ismerettel rendelkezem - nem kívánok cáfolhatatlan megállapításokat közölni. Mivelhogy ez lehetetlenség, mivel maga a teória sem egységes.
Következésképp, mindkettőnk marad a maga álláspontjánál.
Igen, az a bizonyos banktitokra való hivatkozs. Másnéven üzleti titok, legalábbis sokan így gondolják szerintem. Csak itt más emberek pénzével játszanak, így akik kapcsolatban vannak a bankokkal, lehet több infót KÉRHETNÉNEK, ha AKARNAK. Kiváncsi vagyok, hogy banktitkok meddig terjednek.
A bank nem hatóság, nem diktálhat senkinek.
Ha ebben az országban több pénz lenne szépen ki kéne alakítani egy normális hitelezési tevékenységet.
A külföldi vállalatok amúgy valóban azt hiszik, hogy ők diktálhatnak.
Egyszer egy telefonszolgáltatótól kaptam egy nagy számlát, amikor felhívtam őket kérve a kimutatást a saját hívásaimról azt mondták nem lehet, mert az a személyiségi jog megsértése lenne.
Vannak olyanok akik ezt elhiszik.
Változó árfolyamnál, változó kamat és kezelési költségnél melyet a bank egyoldalúan határozhat meg hogyan értelmezhető az erre vonatkozó banktitok?
Azt mondja a bank, hogy holnaptól 5 ezerrel többet fizess.Ha megkérded miért, a banktitokra hivatkozik.
Ugye ennél már az uzsorás példa is kedvezőbb, ott azt mondja az uzsorás, azért, mert ma esik az eső.
A bank még ezt sem mondja!
TITOK, hogy miért kell többet fizetned.
Valamilyen szinten az alapgondolat, talán az eddigi legjobb, a gond az, hogy egyszerüen nem vagyunk rá érettek.
Bocs, de ezt nem értem. Mire nem vagyunk elég érettek?
Magyarországon is volt ilyen mentőcsomag a bankok felé? Ha igen, mi tudjuk hová lett, került a pénz?
MO-on a rendszerváltás első pár éve az ún. bankkonszolidációval kezdődött.
Több száz milliárdot fordítottunk erre.
A legutolsó bankmentés amiről tudok a Gyurcsány kormány idején volt, tán 3 évvel ezelőtt.
Eszem ágában sincs itt a fórumon senkit meggyőzni!
Ha akar, elgondolkodik azon amit írtam, ha gondolkodás nélkül, pusztán zsigerből cáfolja, ám legyen... Az ő dolga!
Igaz, hogy a fórumon beszélgetünk, de valójában sokan járhatnak ide akiket érdekel a téma.
Ha én tévedtem, neked viszont vannak elfogadható érveid azért is érdemes leírni, hogy az olvtársak lássák az eltérő nézeteket, esetleg mindenki levonja magának a végkövetkeztetést.
Szóval én azt mondtam, hogy a társadalmat kell szolgálnia a gzdaságnak és nem fordítva.
Te azt mondtad, ez a szoc rendszerben volt így.
Válaszom az volt, ez renszerfüggetlen, majd példákt is írtam.
Én a nélkül fejtettem ki a nézeteimet, hogy próbáltalak volna téged vagy a nézeteidet lekicsinyelni.
Tőled viszont semmnilyen kifejtés, érv nem olvasható.
Bocs, de szerintem az nem érv, hogy a másik gondolkodását, reagálását kritizálod.
Szóval szerinted a gazdaság az elsődleges, a társadalom pedig másodlagos?
Valamit kitalálnak. De akor mégis van ebben az egészben hibalehetőség, ha a dolognak ez lett a vége. Ezt kontrollálni kellene valamilyen szintem, egy jövedelemszint felett
A legtöbb ember azt véli igaznak, és véli valóban tudni, amit sokat, sokfelől hall. Mégha eltérő formában is, de a mondandók lényege ugyanaz. Amikor a kapitalizmus bevezetődött, valóban nem mellékeltek hozzá használati utasítást.
Gyakorlatilag egyből tudnunk kéne. Remélem 100 év nem kell hozzá, hogy megértsük. De ez a generáció, már jó esélyel megbukott a vizsgán.
A bajom éppen az, hogy kezdem észrevenni. Extraprofit, profitmaxilmalizálás, ennek nagyon nem lesz jó vége. Szerintem valamilyen szinten ezt szabályozni kéne, mégpedig olyan módón, ha egy válalkozásnak x összegen felüli az éves jövedelme, az ezen felüli nyereség, mondjuk 25%-át munkahely teremtésre kelljen fordítania. Ha meg nem teszi a teljes nyereségétét, x-en felül persze, egy alapba kellene befizetnie, amely alalp például a fiatalok új munkához jutását, képzések szervezését tenné lehetővé. Sőt sávosan lenne a dolog, mert ha rendesen fizet, lenne még egy y , vagy z határ is, 20, 15 %-al...
És ez persze a bankokra is érvényes lenne. Mert gyakorlatilag a bank egy üzleti vállalkozás..., vagy mifene...
Igen, da párizsiba értem a munkát. Az állatot felnevelni, takarmányozni, levágni feldolgozni, elszállítani. Ott amivel többet visszafizetek, a nyereségét a vállalkozónak, tudom hogy hová forog vissza. Legrosszabb esetben jól jár a kocsmáros.
De a bank "termékek" a kamatokkal, nem tudom elképzelni mégis mibe forog vissza? Miért lett volna akkora nagy baj, ha pár bank tönkremegy? Állítólag a bankok között van kommunkáció, megsegítik egymást ha baj van. Úgy olvastam akár még az ügyfeleket is képesek átvállalni, gondolom más feltételekkel.
Értem én, hogy a hitel egy termék. Mintahogy gyakorlatilag a pénz is az. De az mitől mozgatórugó a gazdaságnak, ha bank nem forgatja vissza a pénzt? Vagy kiviszi az adott országból? Javíts ki, de úgy gondolom megteheti. Amit kivisznek, az honnan potolódik?
Na EZ Összeesküvéselmélet! Hozzátéve persze, hogy szerintem még kicsit alá is becsülted a dolgokat. Azt hiszem erre illik a törvénye uzsora kifejezés...
Igen, az a bizonyos banktitokra való hivatkozs. Másnéven üzleti titok, legalábbis sokan így gondolják szerintem. Csak itt más emberek pénzével játszanak, így akik kapcsolatban vannak a bankokkal, lehet több infót KÉRHETNÉNEK, ha AKARNAK. Kiváncsi vagyok, hogy banktitkok meddig terjednek.
Moore, a filmjében a Citi bankot húzta le, akik nálunk is vannak. Viszont az tényleg érdekes, hogy az amcsik a közakarat ellenére akkora lovét szavaztak meg nekik, hogy abból a mi kis országunk minimum egy második Svájc-á nőhette volna ki magát. És állítólag, senkisem tudja, a pénz ponntosan hová is került.
Valamilyen szinten az alapgondolat, talán az eddigi legjobb, a gond az, hogy egyszerüen nem vagyunk rá érettek.
Magyarországon is volt ilyen mentőcsomag a bankok felé? Ha igen, mi tudjuk hová lett, került a pénz?
Hogy a középkori népességszoprulatot demográfiai robbanásnak nevezhetjük-e, nem tudom! Én inkább úgy érzem, hogy az egy újkori jelenség, és abban sem vagyok biztos, hogy a megjelenése az újkor melyik szakaszára tehető.
Csupa "tyúk-tojás" dilemma. Első megközelítésben nem is látom értelmét közöttük a fontossági sorrend felállításának. És még mennyi, amit nem említettél!
De ha már rendszert próbálunk elemzni: Az elemzéshez először a számbavételük, majd aztán a hatóerejük megállapítása biztos hogy szükséges.
Ez egy olyan ördögi kör dolog. Igen, a körülmények mások, jobbak, szerencsésebbek. Viszont ez a környezet van hatással az emberek személyiség fejlődésére és hozzáállására. És ha ez utóbbi pozitiv, akkor ez előnyösen alakitja megintcsak a "körülményeket". Könnyü pozitivnak, ambiciózusnak, lelkesnek és becsületesnek lenni, amikor a környezeted megbizható, kiszámitható, vagy rossz esetben megváltoztatható.
Milyen körülményekről beszélünk?
Jobb ott a levegő, vagy zöldebb a fű?
Esetleg az emberek jobb anyagi körülmények között ének?
No de hogy lehetne ez?
Amerika adóssága a GDP-hez viszonytva sokkal nagyobb mint a miénk!
Az emberi társadalom, és a gazdaság működésének relációit általában nem vagy-vagy, hanem inkább és-és (is-is) kapcsolatokkal lehet leírni.
(Egyébként minden mondatodra, amit leírtál, lehet konkrét példát felhozni, hogy volt az az előző rendszerben, és miért nem működött jól.)
Szerintem az a kitétel, hogy a gazdaság van a társadalomért rendszerfüggetlen.
Másként fogalmazva minden társadalomban a gazdaságnak kell szolgálnia a társadalmat.
A társadalom az ugye az emberek összessége.
A gazdaság meg a javak előállításának szintere.
Te,én, bárki egyszerre vagyunk a társadalom és a gazdasági élet szereplője.
Nem tudom, te hogy vagy vele, mert én nem azért dolgozom, hogy magasabb legyen a GDP hanem azért, hogy a gazdaságban termelt javakat igényem szerint fogyasztani tudjam.
Nem azért termelünk, hogy jó nagy legyen a gazdaság, hanem azért, hogy a termelést, a megtermelt javakat elfogyasszuk.
Fogyasztásnak értve itt a hidat, a villamost, a világítást.
Ha fordítva lenne azaz a társadalom lenne a gazdaságért, akkor elvileg ingyen kéne dolgoznunk, hogy jó nagy gazdaságunk legyen.
Mindenhonnan azt hallom, hogy a tartozások miatt a Görögök csődbe mennek, Amerika adósság állomány nőt(?) ezért leminősítette egy intézet, meg hogy úgy általában az országok államadóssága ekkorra meg akkora.
Kinek tartozik mindenki? Hogy a bánatba lehet az, hogy az összes ország eladósodik? Ki teszi zsebre ezeket a pénzeket?
No ez itten már összesküvés elmélet!
De előtte egy példa:
Tegyük fel nagyon sokat dolgoztam és most van 2 millió Ft-om.
Ebből elköltök 1 milliót 2 nap latt és rájövök, hogy ez az élet sokkal jobban jobban fekszik nekem mint mondjuk a CNC esztergálás.
Kezdjük ott, hoogy minden nap korán kellett kelnem, valójábana melőt sem szerettem, a főnököm naponta bacogatott, igyaz, hogy jó volt a fizum, de a jó élethet az kéne, hogy naponta 500 ezret költsek, ahogy ezt megtapasztaltam.
Kitalálom, hogy dolgozik a fene, majd beforgatom a pénzem jó kis üzletbe és napi 500 ezret keresek, mert az nekem jár.
Hallom is, hogy a szomszéd, a másik szomszéd meg a Mariska néni anyagi problémákkal küszködik így odamegyek és kölcsön adom nekik a pénzemet.
300 ezret adok fejenként, de 330 ezret kérek vissza 1 hónap műlva.
Mindenkitől visszakapom a pénzem, kivéve Mariska nénit, mert ő nem tudta összeszedni a rávalót. Persze megértem és aranyos vagyok vele, de a következő hónapra már 20%-os felárral adom neki a pénz, így tőle majd 390 ezret kapok vissza.
Persze nem tudja visszafizetni, így a következő hóban már 30% lesz neki a felár.
Rájövök, hogy ez jó bolt és titokban az egyik szomszédom autójának a szélvédójét betöröm. Ő munkához használja a kocsit, tőlem fog kölcsönkérni.
És bejön.
A másik szomszédom házát kicsit felgyujtom, a harmadiknak ellopatom az autóját, lényeg, hogy minél több ember kérjen tőlem kölcsön.
Amikor már az egész falu nekem tartozik ( egymáson sem tudnak segíteni) akkor kitalálom, hogy ha a tartozás lejártakor süt a nap akkor 10 ezerrel többet kell visszafizetni, ha meg esik az eső, akkor 20 ezerrel.
Közben felbérelem Jóskát, mondja el, hogy a szomszéd faluban "dolgozó" uzsorás nem ám havonta kér 10% felárat, hanem az bíz 25%-ot kér. Ez persze nem igaz, de biztosítja, hogy a falu népe ne nézzen más kölcsönadó után.
Tehát mindenki nekem tartozik és amiért tartozik az ő helyzete bizonytalan mert innentől kezdve bármit kitalálhatok a magam hasznára.
Ez a kis példa mutatja, hogy csak egyszer kell eladósítani a szomszédaimat utána nekem tejelnek.
Ja, azt hiszed a világ pénzrendszere, a világ hitelezői nem ilyen szemetek?
A nagy kérdések: Fog-e alkalmazkodni az emberiség, tud-e alkalmazkodni az emberiség? És az emberiség melyik része fog, és tud alkalmazkodni? És aki nem tud, vagy nem akar, azzal mi lesz?
A bankrendszer aktuális állapotának problémája csak olyan, mint egy influenzával járó lázas állapot kezelése.
Nincs kedvem most hosszú hsz-t írni, ezért csak általánosággal válaszolok, vagy esetleg kérdezek:
Az emberi társadalom, és a gazdaság működésének relációit általában nem vagy-vagy, hanem inkább és-és (is-is) kapcsolatokkal lehet leírni.
(Egyébként minden mondatodra, amit leírtál, lehet konkrét példát felhozni, hogy volt az az előző rendszerben, és miért nem működött jól.)
Tehát az utolsó kérdésed számomra egészen egyszerűen értelmezhetetlen.
Eszmélő emberként éltél már abban a korban?
Kerültél-e már kapcsolatba valamilyen rendszerszemléleti, rendszerelméleti ismeretekkel? (Ha nem, ajánlom szíves figyelmedbe ilyen írásművek olvasgatását is, ha már a társadalom alapvető problémáinak megoldásához keresed a receptet.)
Sokadszorra olvasom ezt a hülyeséget itt a fórumon. Egyszerűen döbbenet, hogy tanult emberek hogy nem képesek felfogni, hogy a hitel egy termék amit megveszel és kifezeted az árát. (ár=kamat) Amikor bemész a boltba és veszel 15 deka párizsit akkor nem jut eszed be, hogy több pénzt kell kifizetned mint ami forog..nem! na látod, itt se kéne.
Csak ugye a párizsit nem tudják többször is eladni, a hitelt meg igen:)))
Nem emlékszel rá, hogy ezt már egyszer kipróbálta az emberiség? Ezt neveztük szocializmusnak.
Nem működött!
.......................
Végiggondoltad te ezt?
Tegyük fel te vagy a társadaom én meg az állam:)))
Megtehetem, hogy olyan adót szabok ki, hogy nálad csak a fizetésed 2%-a marad ami kenyérre és vízre sem elég.
A befolyt pénzt meg odaadom a politikusaimnak.
Magam is jó elvagyok, mert milliárdos fizetést szavaztam meg magamnak a te adódból.
Miután a gazdaságnak nem kell a társadalmat szolgálnia (hiszen az acucilizmus maga) nem lesz közvilágítás, nem biztosítom az ivóvizet, oskola nuku a gyerekeknek és úgy mindenre magasról teszek.
Az általad termelt terméket exportálom, mert te úgysem tudod megvenni, persze előtte kiválogatom, nekem meg a többi barátomnak mi kell.
A lakásodat elveszem, mert még azt hiszed, hogy az eddig megtermelt jövedelmedből a társadalmat kell szolgálni, pedig egy frászt.
A társadalom összes elvett lakásából törlesztem az államadósságot.
