Akit érdekel a galambtartás, sportgalambászás az itt felteheti kérdéseit! Lehet csevegni, érdeklődni, csereberélni és kérdezni! És megkérek minden kedves idelátogatót, hogy konkrét termék neveket ne írjon le! pl: gyógyszer neve helyett csak a hatóanyagot... stb
"kisragadozók nem jelentenek semmi veszélyt a házigalambra."
Azért a "semmi" szó itt igencsak szélsőséges megközelítés! Mint mindig és
mindenhol az élőlények (és nemcsak az élőlények) viselkedésében is törvényszerüen adódnak kivételes reakciók, eltorzult hajlamok, de attól ezek nem jellemzők a fajra! Ezekről ui. 99% ban utóbb bebizonyosodik, hogy vagy egy kórosan mutálódott példány, mely idejekorán kiszelektálódik, vagy az adott faj pl. az ember által tönkretett adott élőhelyén egy olyan képtelen és ideiglenesen kényszerpályás viselkedése, mely a nagyszámok törvénye értelmében alapból valószínűsíthetetlen! A médiák kedvenc szokása, hogy kiragadnak egy-két extrém esetet,(minél véresebb, minél abszurdabb annál jobb alapon): lám ezek milyen gyilkos-gonosz lények, s innentől kezdve erről megy a túllihegett áltudományos csámcsogás, mert abból ugye nehezen lehet szenzációt, meg eladási példányszámot kreálni, hogy ezek a madarak az egész év 99,9%-ban nélkülözhetetlenűl hasznos elemei a természetnek és a gazdaságoknak...Elég szánalmas! :( Nembeszélve arról a mocsokságról amit a tájékozatlan emberek tudatának
eltorzításával okoznak! Ezen felűl azt sem lehet teljesen kizárni, hogy ma a technikai média adottságai révén ez akár manipulált videó is lehet.(?) Láttam már én is olyan videókat ahol pl, sas 8-10 éves gyermeket rabol el, meg ahol a bárány farkast marcangol,
no meg a galamb fajtársát szedi szét...stb ;-) (ha megtalálom belinkelem) Mindenesetre köszönöm a videót, s világért sem szeretném szétoffolni e tényleg
hasznos topikot, valamint fentieket eddig sem tekintettem igazából vitának
(legfeljebb eszmecserének), csupán próbáltam más nézőpontokból szemlélni..
Küldök neked egy érdekes cikket arról, ami kételkedésem tárgyához kapcsolódik. Ugyebár a vitánk eredetileg azon indult, hogy elfogadható-e olyan ex-chatedra állítás, hogy kisragadozók nem jelentenek semmi veszélyt a házigalambra.
Ez nem ilyen egyszerü szerintem. Én sem szerettem soha a csak tekintélyalapokra való hivatkozásokat, viszont vannak nagy alapossággal hitelt érdemlően megalkotott a megismerésen alapúló tudományos művek, ezt azért kár lenne elvitatni! E művekben az utókorok által is megfigyelhető, bizonyítható állitások vannak, nem
véletlen, hogy madarász generációk ezen nevelkedtek! :) Persze vannak karrierizmusból előtörők, vagy mégtovább megyek, egy társadalmi nyomásra, melyek mögött akár sunyi politikai célok által kikényszerített látszat(vagy inkább ál-)kutatások is, melyeknek mindenáron egy irányba kell mutatni (de ezt most inkább ne). A természet nyilván változik, változhat, az urbanizáció a fajok egyes szokásait módosíthatja, de az élő szervezetek alapadottságai 50-100 évek alatt vajmi keveset változnak. Azt azért leszögezhetjük, hogy egy kutatás, egy tudományos mű, annak eredménye vagy egy leírás, pont azért hasznos az emberiség számára, mert nem kell minden egyes embernek ugyanazon a viszontagságos, fanatikusan áldozatos utakon, és hadd mondjam a zsenialitás útjain járni, hanem egyszerüen csak elsajátítani, átvenni a józan hitü gondolkodásával! Ha ez nem így működne nagy bajok lennének, ui. nem lehet minden tudás elfogadását csak a személyes megismerésre alapozni, hisz nem élünk annyi ideig, többségben nem vagyunk szuperaktívak és zsenik, nem tudunk egyszerre egyidőben több helyen lenni...Ilyen alapon ne higgyük el a Föld gömbölyűségét, bolygóit sem, csak ha előbbit messziről, utóbbikat meg szemtől szemben láttuk; vagy ne higgyük el hogy voltak dínók, Neandervölgyiek amíg nem láttuk őket; vagy ne higgyük el a II. világháborút sem, csak ha megtapasztaltuk!? :-) Azért furcsa, hogy mondjuk egy tudós leírásaiban azt a galambászok elhiszik, hogy ha Új-Guinea közepén egy 7 évig tartó megfigyelés eredményeként kiderűl, hogy egy XY paradicsom madár násztácakor nem jobbra, hanem balra rezgeti a szárnyát, de azt már nem akarják elfogadni, mikor ugyancsak Ő azt állítja, hogy pl.az egerészölyv szervezeti adottságai madárfogásra alkalmatlanok...érdekes! ;-)
Ezt úgy hívják a tudományban, hogy tekintélyre hivatkozás, megegyezéses latin neve is van, amit minden nációjú tudós megért, argumentatio ad verecundiam. :-)
Sajnos, nem ér. Egyetlen az érvényes, a megismerés.
"Az nem tudományos eljárás, ha a vizsgálatot különféle vélelmek alapján korlátozzuk..."
J. F. Naumann, A. Brehm, Herman Otto, Madarász Gyula, Schmitt Egon, nomeg Lelovich, Gilbert, Thaymur, Bástyai (akik "némileg" solymászathoz is értettek..).... a MME valamint a MSE regionális évtizedes munkásságai az nem elég tudományos, hanem majd itt a felmérés,,, aaaz igen!? :S
..mondjuk, én sem a tankönyvből szedem, némi (40-45 év) madármegfigyelés, valamint pár solymászismerős szavahihető tapasztalata! De végül is ez nem számít, majd akadnak szakemberek is e témában!
Tiszteletem! Teljesen véletlenűl tévedtem ide, de szeretném megkérdezni -s bár nem vagyok solymász-, de a ragacsok felsorolásánál a szerencsétlen kabasólyomnak mi a bánat köze van a galambokhoz, miután alapvetően rovarpusztító ill. esetenként fecske..veréb,,vagy netán max. a rigó méretekig hatékony!? ;-)
Tisztelendő és becsülendő tudásvágyad, de egy ilyen típusú kérdőívet az itteni szakgárdán túl elkerülhetetlenűl a másik tábor -pl. solymász szakkollektívával is egyeztetni illene, szerintem...
Az alábbi linken egy ragadozómadár kártételi felmérés található, mely kitölthető online is. Kérek mindenkit, hogy ezen keresztül ossza meg tapasztalatait, és köszösen róbáljunk meg megoldásokat keresni a problémára. Köszönöm előre is a segítséget!
