Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya júniusban 173,6 milliárd forint volt, az első félévben a deficit 517,7 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 90 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.
Évközi folyóban elszámolástechnikailag a MOL részvény kiadás (ez egészen deccemberig ottan lesz, de a januáriban már nem), ami ha olyan forrásból történik, ami előzetes, előző évi bevételből történik (IMF, fel nem használt, de évközben elfogyasztott valamiből), évvégén anullálódik, ugyanis nincs másik mérleg oldal. Azaz kiadás, de az már eleve rendelkezésre is állt. Így már közérhető a dolog? (TARTALÉK VOLT!!)
Tehát így nézd meg azt a girbe-gurba görbe-bögrét, és módosítsd kérlek azt a két eredményt. Júliusi, augusztusi adat. A hiánymérték tartható. A GDP-vel van gond, mert az kissebb lesz. És a hiány abszolút összege ezzel arányban mérendő. Ha az kissebb akkor az is kissebb lesz a betervezettnél. 100 milliárd az összeg. Kb. Azaz GDP-arányosan nem teljesülne.
Ha minden ilyen esetlegességet lehántunk az adatokról, akkor kiderül, hogy valójában a költségvetés hiánya eléri a bruttó hazai össztermék 6-7 százalékát - jelezte Török Zoltán. Nagyon nehéz feladvány lesz a kormánynak ezt jövőre 3 százalék alá szorítani. A válaszra alig néhány hete van, hiszen szeptember végére kell beterjesztenie a költségvetési a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé.
Július 7. én történt a részvényvásárlás tartalékokból. (ez roppant szokatlan beruházási dolog ugye, mert nem ehhez szoktunk ám hozzá ez elmúlt 10-20 év neoliberális tombolását követően) Az évközi folyóban az még kiadás. És kimutatandó. Év végén nekem zéró, mert az előzetes bevételből lett. Könyveléstechnikailag lezárt adóévre időbeni elhatárolás, azaz beruházási befektetés áthúzódó hatásai. Ez is az végsősoron. Ez a csúnya neve.
Na most ott az a két pötty. Július és augusztus. Ha azokat korrigálod, akkor kigyün. (gyühet)
Ha a szagértők görbéjét nézed, akkor vazze itt min 4-5%-os hiány lenne, de érdekes, hogy ilyet senki sem emleget. Szerinted az lesz? Majd meglátjuk. Egyébként a kissebb mint 3%-os is (2.94??)......
Holnap jön ki egy újabb KSH jelentés ki a GDP-ről (II. negyedév végleges) Attól is sok minden függhet. És hol van még a III. negyedéves? És a IV.?
Az egész évre tervezett költségvetési hiány 130,4 százaléka (1544,6 milliárd forint) teljesült augusztus végére - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) augusztusi államháztartási gyorsjelentéséből. A kormány tehát az első nyolc hónapban jelentősen túllőtte a tervezett deficitet, ráadásul már az év közben jelentősen megemelt hiányterven ment túl. Az NGM ugyanakkor bizakodóan megjegyzi: biztonságosan tartható az idei hiánycél, amit azzal magyaráz, hogy a pénztári megtakarítások államosításából, illetve a bankadóból és az ágazati különadókból később folynak be a bevételek. Pedig a költségvetési hiány egész évben nagyon csúnyán alakult.
Az alacsonyabban teljesülő költségvetési bevételek miatt az idei költségvetésben mintegy 100 milliárdos lyuk keletkezik, amit a kormánynak be kell tömnie, hogy tartani tudja az év végére kitűzött 2,94 százalékos hiánycélt. További, az eddigi becslések szerint 260 milliárd forintos kiesést fog jelenteni az is, hogy az államnak ki kell fizetnie a cégektől visszatartott áfát, az Európai Bíróság ugyanis elítélte Magyarországot az áfatörvénye miatt. Orbán Viktor kedden ismertette a kormány újabb 100 milliárdos csomagját. Az, hogy a csomag mennyiben jelent majd tényleges kiigazítást, egyelőre több pontonkétséges.
Döbbenetes méretűre hízott az államháztartási hiány - 08:24 Csaknem 1500 milliárd forint volt a magyar államháztartás hiánya júliusban, ez az éves hiánycél csaknem 220 százaléka - írja a Napi Gazdaság. Az adatot a Mol-ügylet dobta meg, azaz ki kellett fizetni a részvénypakett árát az orosz félnek. Bevételi többletet kizárólag a különadók hoztak, áfában, evában elmaradás van a várthoz képest – írja a lap.
Egy esetleges tőzsdekrach számos szálon érintené Magyarországot. A legfájdalmasabbnak az látszik, és a lakosság is ezt érezné meg a leggyorsabban, hogy a svájci frank árfolyama további rekord magasságokba szökhet. Ennek oka, hogy a tőke a megbízhatatlan államkötvényekből és a kockázatossá váló részvényekből, a nemesfém, az arany és az újabban nyugodt kikötőként funkcionáló, menekülési valutává előrelépett svájci frank felé fordulna. Ez nagy csapás lenne több százezer ember számára, akik már eddig is csődhelyzetben voltak, és hiába vártak a kormány támogatására.
A mások közvetlen hatása - még mindig a svájci frank nyomán - az lenne a közelgő válságnak, hogy az önkormányzatok alpesi valutában felvett hitelei is megdrágulnának, ami viszont nagyobb kiadásokat jelentene az egyébként is padlón lévő önkormányzatok számára, és megterhelné az államháztartást is, amelyben tavaly is 0,4 százalékos többletet tudtak produkálni az elszállt önkormányzati hitelek.
Feltehetően nem lenne ez másképpen az idén sem. Mindezek a tényezők együttesen is, a lakossági és a közösségi fogyasztás visszaesését jelzik előre. A belső fogyasztás tehát nem fogja húzni a gazdaságot, nem ösztönöz új munkahelyek teremtésére, beruházásra. A vállalkozások helyzete romlana, ami munkahelyek elvesztését, csődöket jelent, és tovább csökkenti a fogyasztást, a gazdaság növekedését.
Az eddig vázolt hatásokhoz járulhat még, hogy a krízis helyzet, és a romló magyar növekedési mutatók, az erősödő lakossági és önkormányzati eladósodás miatt, emelkedne a magyar államkötvények kockázati felára, ami megdrágítaná az állam finanszírozását, újabb milliárdokat véve ki abból, miközben a lassuló gazdaság miatt a költségvetés bevételi oldala is zsugorodni fog. A külgazdasági hatások nem kevésbé lennének tragikusak, a főleg exportra épülő magyar gazdaság számára.
Jelenleg az USA növekedés helyett inkább stagnálást mutat, ami egy tőzsdei összeomolás esetén tartóssá válhat. Az európai növekedés már most lassulást mutat, de nyilván ez immár kiterjedne az eddig jó eredményekkel büszkélkedő Németországra is. Nagy-Britannia nagyon rossz gazdasági növekedéssel büszkélkedhet, Franciaországban is lassulás tapasztalható, míg az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, az olasz az államcsőd felé araszol. Tehát a magyar export beszűkülésével lehet számolni, ami magyarra lefordítva a hazai növekedés további gyengülésével egyenlő, két százalék körüli növekedést jelent, ami messze van a kormány 3 százalék fölötti tervétől.
A gazdaság lassulásával, a fogyasztás stagnálásával, az export visszaesésével együtt jár, hogy veszélybe kerül a Matolcsy György által felvázolt gazdasági pálya. Eddig attól lehetett tartani, hogy a nagyon komoly kiadáscsökkentéseket előirányzó Széll Kálmán tervet a kormány nem tudja végrehajtani, ma már az a probléma, hogy már 2012-ben a tervezett 550 milliárdnak a kétszeresét is meg kéne takarítani, hogy a 2,5 százalékos GDP arányos hiány teljesíthető legyen. Egy komoly recesszió, vagy pénzügyi összeomlás ennél az összegnél is nagyobb vágást tenne szükségessé.
Ez már elviselhetetlen terheket róna a gazdaságra és a lakosságra. Érthető, ha egyre gyakrabban merül fel: a kormány sürgősen vizsgálja felül a prioritásait, mindenek előtt, a jelenleg 77 százalékosnak mondott államadósság gyors és drasztikus csökkentésének szükségességét. Ennek nyoma sincs, a kormány tagjai szabadságukat töltik a meleg vizek és hűvös hegyek között, semmi jele az egész világot átható izgalomnak, és a kapkodó megoldáskeresésnek.
Nézd, azért nem vagyunk teljesen ostobák. Az egészet össze lehet foglalni öt mondatban.
Az eladósodás a kilencvenes évek óta folyamatosan nő, ráadásul nagyjából egyenlő mértékben. Az utolsó két szocialista komány alatt az ütem valóban meredekebb lett, de szó sincs nagyságrendi gyorsulásról. Két éve, a válság környékén Orbán a további eladósodás híve volt (lásd saját nyilatkozatait, az önkormányzatok meglendülő hiteleit, satöbbi). Amikor kormányra került, ezzel ment házalni Brüsszelbe, ahonnan hazazavarták. Abban a pillanatban átfordult csökkentésbe (ez önmagában jó lenne), és ezt egyrészt a manyup felélésével (ez a jövőre nézve katasztrofális), másrészt megszorításokkal (ez viszont elkerülhetetlen) lehet csak elérnie. Az utóbbi miatt viszont nem lesznek túl boldogok a zemberek, tehát kell nekik egy kis cirkusz koncepciós perek formájában.
"Svájc erős költségvetési egyenleggel vészelte át eddig a gazdasági krízist. A központi költségvetés egyenlege 2010-ben 0,5%-os többletet produkált (összehasonlításképp: 2007-ben 0,8%-os szufficitet mutatott az egyenleg). A svájci adósságráta eközben szintén csökkenést mutatott: tavaly 55%-os GDP-arányos államadóssággal büszkélkedhetett az alpesi gazdaság, míg 2007-en 57%-on tartózkodott a mutató."
bizom benne, hogy a második orbán kormány alatt a növekedés üteme nem éri majd el az 50%-ot, sőt, az előző 4 éves ciklusban produkált 41% alá tudunk menni
"svájcban 400% a gdp arányos államadósság, aztán mégis mindenki frankba menekül"
Majd szólj a Jókai utcában, hogy átb...tak! :)
"A svájci adósságráta eközben szintén csökkenést mutatott: tavaly 55%-os GDP-arányos államadóssággal büszkélkedhetett az alpesi gazdaság, míg 2007-en 57%-on tartózkodott a mutató."
Ez ugyanaz a játék fordított formában, mint mikor zabszemeket teszel a sakktábla kockáira, mindig a dupláját.
Az első háromnak együtt nem kell annyit teljesíteni, mint pl a huszadiknak. Ezen az alapon mondhatjuk, hogy a huszadik a töredékét nem tudta teljesíteni százalékosan.
Még egyszer, ne kábíts, ezzel anno Szabó G. is bepróbálkozott, de neki legalább volt rá annyi mentsége, hogy választási kampányban tette:)