A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) sorra bocsájtja ki határozatait a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagból származó kukorica megsemmisítésére. Egyre nagyobb a bizonytalanság a termelők és a vetőmag forgalmazók körében. A már kiadott határozatok visszavonására, majd új határozatok kiadására tett intézkedések azt az érzetet keltik, hogy maguk a hatóságok is bizonytalanok. Az állami laboreredmények megbízhatóságát vitató hírek csak fokozzák a zavart.
"1987-ben az emberi vastagbélben normálisan is jelenlevő escherichia coli baktériumba beültetett emberi inzulin gén segítségével előállított "humán" inzulin került a gyógyszerpiacra. 1991-től közönséges sütőélesztőbe bejuttatott szintetikus DNS segítségével is gyártanak inzulint. Napjainkra a géntechnológiával előállított készítmények teljesen kiszorították az állati inzulinokat. Magyarországon 1996-ban fejeződött be a cukorbetegek átállítása humán inzulinokra."
Felháborító, hogy a magyar nemzet megbecsült tagjait, a gyanútlan magyar cukorbetegeket génpiszkált inzulinnal mérgezik! Azonnal fel kell számolni cukorbetegek GMO-mérgezését! Haladéktalanul vissza kell állítani Magyarország GMO-mentességét!
A génmódosított növények mezőgazdasági tiltása ütközik az EU-s joggal és az alaptörvénnyel. Kérdés, helyzetbe hozza a magyar gazdákat, vagy árt nekik. Tovább »
Egy, a cikk lényegét nem érintő szakmai hiba van csak benne:
"... az elterjedt módosítás a növény egészét érinti, holott a például a kukoricamoly ellen elég, ha csak a szár, a bogár ellen pedig, ha csak a gyökér génállománya módosul. "
Az élőlények minden sejtje megkapja a teljes genetikai állományt, értelemszerűen azt is ami génmódosítással belekerül.
Amit itt összekever a nyilatkozó professzor, hogy mi a van a genetikai állományban, illetve abból mi és hol működik!!!
Az olyan GM növények tényleg előnyösebbek, amikben a bevitt új gén csak ott működik (szárban, vagy gyökérben), ahol szükség van rá.
- A rovarokat 2009-ben találták meg, mostanra írták le a vizsgálati eredményeiket. Ez az első, ilyen típusú rezisztencia megjenése.
- Ezek a kukoricabogarak a Cry3Bb1 Bt-fehérjével szemben toleránsak, kb. 3-szor annyi a túlélő közöttük a YieldGard VT Triple és a Genuity VT Triple PRO típusú kukoricákban, mint a normális, érzékeny rovarokból. De ez még mindig csak kb. fele annak a túlélési aránynak, ami a szokásos, nem GMO kukoricán tapasztalható. Azaz ezek a kuoricabogarak nem teljesen rezisztensek (érzéketlenek) a Cry3Bb1-re, de sokkal jobban tolerálják azt, mint a szokványos kukoricabogarak.
- Ott jelentek meg, ahol legalább 3 éven át mindig ugyanolyan, Cry3Bb1-es kukoricát vetettek.
- Más típusú Bt-fehérjére (Cry34/35Ab1) ugyanolyan érzékenyek maradtak, mint a szokványos kukoricabogarak.
- Konklúziók: gondosabban be kell tartani a menekülőzónák kialakítását, váltogatni kell a kukoricafajtákat, illetve a védekezési módokat.
Egyébként ehhez hasonló eset fordult már elő Indiában, hernyórezisztens gyapottal. Ott sem vetettek elegendő menekülőzónát (hagyományos, nem Bt-s fajtával bevetett területet), és a vége az lett, hogy másik Bt fehérjeváltozatokat hordozó fajtákkal kellett leváltani azt, ami ellen a hernyók ellenállóak lettek.
Ez itt is azt jelenti, hogy nincs "végleges" megoldás, a rezisztenciakérdéssel folyamatosan törődni kell. A különböző Bt változatokat hordozó fajtákat variálni sokkal környezetkímélőbb és olcsóbb megoldás, mint visszatérni a brutális rovarirtó, talajfertőtlenítő vegyszerezéshez, amit a bogárrezisztens GMO kukoricák bevezetése előtt használtak.
Ami az MTI-s hírt illeti:
- Már eleve a cím félrevezetés. Nem igaz, hogy meg se kottyan a bogárnak, és nem általánosságban "GMO"-ról van szó, ami egy baromság, hanem csak a Cry3Bb1-ről.
- Semmiféle "szuperbogár" kialakulásáról szó sincs.
2011. szeptember 10., szombat, 11:06 • Utolsó frissítés: 5 órája Szerző: MTI
Az Amerikai Egyesült Államok GMO-s kukoricatábláiban megjelent egy „szuperbogár”, amely károsodás nélkül képes megenni a génmódosított (GMO) kukoricát - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája szombaton az MTI-vel, egy helyi tudományos publikációra hivatkozva.
Oké, hogy én nyitottam a topikot, de nem tudom, hogy tulajdonképpen mi a baj a GMO-val. Ill. egyes tudós körök azt mondják, hogy ártalmas lehet az emberre ill. az élő környzetre, mások meg éppen az ellenkezőjét. Mennyiben hasonlít ez a rezisztens növénynemesítésre, amely kísérletek Mo.-on is folytak, amíg volt rá pénz? Vajon nem csak a pénz mozgatja ezt a vitát?
Sehová nem vezetnek, ha nincs gmo, a sok milliárd kis nigga és latino éhenhal és lehet live aid-ezni ezerrel
Ez az egész egy fölösleges izmozás, nem bozgorföldön dől el a dolog, hanem dél-amerikában vagy más olcsón termelő körzetekben
Gyuri bá egyébként nemcsak nyugdíjba megy, egykori befolyásos eurobalos támogatói se tudnak már jó tippeket adni mejjik állomot kell megfektetni spekizéssel
Soros György cége egyébként korábbi legnagyobb befektetésében, a Monsantóban is jelentősen csökkentette kitettségét, 2,6 millió részvény eladása után már "csak" 5,8 millió dollárt ért részesedése ebben a cégben. Emellett a Google piacáról teljesen kivonult a befektetési guru, korábban birtokolt 116 208 részvényét és további 22 500 opcióját is eladta a második negyedévben.
Amúgy, nem tök mindegy,Mo.-on GM kukoricát lehet importálni, lehet az állatoknak adni, egy dolgot nem lehet termelni.
Amúgy meg van egy megsemmisitési mód:az emésztés.
Úgye a marhának van szarva, ezért a marha génjei a felelősek, én szoktam marhát (bélszínt, tatárbeefsteak) enni. Megyek megkérdezem az asszonyt, hogy vannak-e szarvaim.
vagy lehet hogy bekéne vezetni a kannibalizmust? Akkor csak emberi géneket vinnék be a gyomroba (a baci, gomba, virus stb.. től tekintsük el az grátisz)
A cirkuszt azért nem értem, mert ennek az egész betárcsázásnak virágzás előtt lett volna értelme. Mostanra az a néhány GMO-s tő rég szétszórta a virágport. Tök elég lett volna azt mondani, hogy az adott területről és megadott méretű környezetéből származó kukoricát csak ipari célra lehet használni ... oszt jónapot!
Harsányi MiklósKaposvár | Hétfőtől nem működik a kaposvári akkreditált laboratórium. Harmincnyolc év után lakat kerül az intézményre, a somogyi zöldség- és gyümölcsmintákat ezután Hódmezővásárhelyen vizsgálják. A gazdák értetlenkednek, egyes szakértők a miniszternél tiltakoznak.
Ez igaz, de az elvette volna az energiát a tákolmányozástól ...
Mellesleg az egyik érintett gazda távoli rokonom, pontosabban a férjemé, a maradék vetőmagot kivitette egy független és akkreditált francia laborba, és negatív eredményt kapott, nem találtak GMO "szennyezést"
Figyi, tőlem süketelhetünk, de azt gondolom, nem lehet vitatni, h vmi iso bizbasz kötelező, és ezek rendszerint kontrollálható folyamatokat, eljárásokat tartalmaznak.Józsi bácsi meg nem alkalmaz iso bizbaszt... max egy eredeti bontatlan zsákkal próbálkozhat.
mondjuk, leszarom, amit az mgszh csinált a maga akkreditálás-mentes - vajh a bénakacsa minisztérium miért nem újította meg a bőrpapírt? - laborjával, az fasság, károkozás, már csak kármentés jöhet szóba. akik kitárcsáztak, azok könnyen lehet, h szívni fognak a terület alapú támogatással is, mert ez nem vis-major, tehát legfeljebb az áLam kártalaníthat, de az meg általában tilos...
Én meg ajánlom, ne csak egy kiadványból tájékozód, mégha nagyn tiszteled is a szerzőjét! Mondjuk egyszerűbb, ha tudsz oroszul, de talán anélkül is menni fog.
Feltehetően nincs zárttá tehető folyamat. A gazda vet, ő tudja, hogy mit, neki kell mintát küldeni valószinűleg a vetőgépből. Azt biztos nem lehet csinálni, hogy minden 50 kg-os zsák mellé tesz a gyártó egy előrecsomagolt 1 kg-os mintát. És emiatt is szép hosszú ügy elé nézünk.
Lássuk be, azt a gazdának is bizonyítania kell, h nem kevergette a magokat. Sztem a gyár gyártáskor letétbe helyez mintákat. Faxom tuggya, csak vmi rémlik, nem szagterületem, de nem hinném, h nem lenne vmilyen zártnak tűnő folyamat.
