Tisztelt Szerkesztőség!
Vajdaságiként már nagyon sokszor felbosszantottam magam - és mint utólag kiderült több vajdasági is, amikor tartományunk nevét a magyar média következetesen "a Vajdaság..."-ként használja. Hogy megértsék, mit érzünk, íme egy rögtönzött rövid hírcsokor (amely csak egy példa és a valósághoz nincs köze).
--------------------------------------------
Újra megjelentek a hódok a Morvaországban.
Leállt a termelés, ezért a Bajorországban tüntetések törtek ki.
Újra akciózik a Lidl, hatalmas sorok vannak boltjai előtt a Magyarországon.
A román-magyar meccs után törtek-zúztak az Erdélyben
----------------------------------------------------------
Ezúton szeretném kérni Önöket, hogy Vajdaságot is "a " nélkül írják!
Köszönettel: egy vajdasági
Nyilván nehéz egyedül. De szerintem több vajdasági is próbál a maga módján tenni az ügy érdekében.
A különböző nyelvjárások között sok az eltérés. Mindnek meg van a maga szava(i) egy meghatározott dologra, és ahhoz képest van a hivatalosan is elfogadott irodalmi nyelv, aminek szintén! meg van a megfelelő szava az adott dologra.
De itt egy picit másról van szó.
Volt egy szinte csak általunk használt földrajzi név arra a területre, ahol mi élünk. Ez a név ott a hivatalos iratokban is úgy hangzott, ahogy. Ehhez képest egyszer csak jött néhány újságíró, és bevezették a szerintük "helyes" elnevezést.
Nyelv csak egy van, valóban, de az adott nyelvnek nem egy használata van. Erdélyi születésű ismerősöm személynevek előtt nem használ névelőt, én a magyarországon jellemző módon igen. Mégis mindketten ugyanazt a magyar nyelvet beszéljük, csak éppen nem ugyanúgy. És egyikünk se gondolja, hogy a másik nem tud (jól) magyarul). Ettől még te természetesen próbálhatod a nyelvhasználatot megváltoztatni (csak egyedül nehezebb lesz, mint a sok újságírónak...), de mégis kicsit olyan ez, kb. annyi értelme lenne, mintha egy teszem azt palóc nyelvjárást használó ember meg egy szögedi ember vitatná egymás magyar nyelvűségét. Holott érted, mindkettő magyarul beszél, csak máshogy...
A történet onnan indult, hogy béke volt - nálunk, én egyetemista voltam, és szinte nem is emlékszem Vajdaságról szóló cikkekre az akkori (1988-89) magyar sajtóban.
Vajdaságban a magyar ember "a" nélkül használta a tartomány nevét.
Kitört a jugoszláv polgárhaború, és a magyar sajtó tele lett a volt Jugoszláviáról szóló hírekkel.
Az újságírók, akik talán soha sem jártak Vajdaságban, elkezdtek "a Vajdaságról" írni.
Ezáltal itt Magyarországon ez lett a megszokott.
Viszont nekünk ez teljesen idegen! és magyartalan!
Fordítsuk meg a dolgot.
Ha a határon túl azt tapasztalnád, hogy pl. "a Magyarországról" beszélnek "Magyarország" helyett - mert néhány helyi sajtós így kezdte használni - akkor szerintem te is megpróbálnád azt valahogy kijavítani, még ha az lehetetlen feladatnak is bizonyulna. Tehát megpróbálnád megváltoztatni az ottani magyar nyelvet*.
*Ez csak egy feltételezés, és lehet, hogy nem így csinálnád.
Ami a magyar nyelvet illeti: abból egy van, és nekem is az az anyanyelvem. Tehát ugyanolyan jogom van a nyelvhasználatot befolyásolni, mint neked - feltételezem - Magyarországon született magyar anyanyelvűnek.
És mivel előtte évtizedekig pár százezren "a" nélkül használtuk a tartomány nevét, úgy érzem jogos az, hogy utána néhány újságíró hatására ez ne változzon meg.
Ahogy már írták, nem összeférhetetlen az, hogy hogy használják az adott alakot ott (ez esetben a Vajdaságban) és hogy használják itt, ahol te kifogásolod, jelesül Magyarországon*. Az -alföld féléket pl. jellemzően névelővel használjuk itt Magyarországon, pl. az Alföld (így nagybetűvel ugye magyar viszonylatban egyértelműen a Nagy Alföldet értjük), de a Kisalföld is és ezért a Havasalföld is. De pl. a Felföld (vagyis a skót Highland ugyebár).
*Vagyis ahogy te sérelmezheted, hogy nem úgy ejtjük, mint ti ott, úgy mi is sérelmezhetjük, hogy te át akarod írni a magyarországi magyar nyelvet :-) És ugyan melyikünknek lesz igaza? Alighanem mindkettőnknek :-) Ezért kicsit ezt az egész topikot, a topik alap polémiáját feleslegesnek tartom (de szó sincs róla, hogy meg akarnám vonni tőled a jus murmurandit).
Nyilván minden nyelvben vannak kivételek, így a magyarban is. Tehát szabály alapon nehéz döntést hozni.
Ezért mondom azt, hogy legyen a nyelven belül a helyiek szava a döntő.
Itt pedig nem nyelvjárási (pl. palóc) alapon gondolkodom, hiszen Vajdaságban jónéhány egymástól élesen elkülönülő magyar nyelvjárás van. Én pl. a szögedit beszélöm otthon. Viszont a tartomány nevét, és három részét (Bánát, Bácska, Szerémség) egész Vajdaságban "a" nélkül ejtjük.
A "Vajdaságország"-ról szóló fejtegetésre tudom említeni a következő vele kb. egyazon státuszban lévő helyeket: Flandria, Dobrudzsa, Epirusz. És nincs ott az "ország"
Érdekes az "a" Havasalföld. Soha eszembe nem jutott volna "a"-val ejteni. És akkor itt van még Moldva (csak nemrég lett független) szintén "a" nélkül.
Annyi logikája van, hogy az USA az Amerikai Egyesült Államok angol nyelvű rövidítése, tehát nem országnév, hanem államnév.
Ugyanúgy, mint az Egyesült Arab Emírségek, nincs rövid formája, legfeljebb az Arab Emírségek (Emirátusok), de az is névelős .
Van még más kivétel is, olyan országok, amelyek neve természeti képződményt is jelöl. Így a Salamon-szigetek, a Fidzsi-szigetek, a Zöld-foki szigetek (vagy Zöld-foki Köztársaság, ami szintén névelős).
A Vatikánnál onnan eredhet, hogy eredetileg nem országot jelölt, csupán városrész volt.
Nem hiszem hogy itt arról lenne szó, hogy betűszó, vagy több szó. Inkább a szóhoz kapcsolódó jelentés. Nyilván a vajdaságiak úgy mondják, mint ahogy mi azt, hogy Magyarország. De innen nézve, szerintem még mint egy tájegység elnevezése él a köztudatban. Pl. a Horvát bánság meg a Horvát Királyság de: Horvátország.
Ez a logika él magyarországi területeknél is: a Somogyban, de: Somogyországban. Az hogy a Vajdaságra névelő nélkül nem áll rá errefelé az emberek szája, szerintem közrejátszik a -ság képző is. Ugyanis, bár a Vajdaság már elnevezés, de felismerhető a képzés logikája: királyság, bánság, vajdaság. Ugyebár a Szerb Vajdaságból logika szerint a Szerbország következne, de a többféle etnikum miatt inkább a szerb tag esett ki.
Azért érzek ebben valami logikát, bár megfogalmazni nem tudom. Pl. ha azt mondom a Zemplénben, az inkább a hegységre vonatkozik. Ha pedig csak Zemplénben, akkor a községre gondolok. Az USA esetén is érezni ilyesmi, mert csak "Amerikában", de "az USA-ban". Vagy: "Európában" de " az Európai Unióban".
Valószínűleg valami olyasmi lehet benne, hogy errefelé a Vajdaság nem mint név, hanem inkább mint tájegység van a köztudatban.
Jelen esetben abból fakadhat, hogy az elnevezés akkor keletkezett, amikor 1849-ben létrejött a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság elnevezésű egység. Később ennek különállása megszűnt, de a terület elnevezésének rövidülve megmaradt a Vajdaság, illetve a Bánság (utóbbi korábban keletkezett, már 1718-1778 között is létezett a Temesi Bánság).
De van: "Országnevek az USA és a Vatikán kivételével névelőtlenek, ...", és "Államrészek névelőtlenek "
"Olyan ez, minthogy bizonyos települések ragozása -ban, -ben, ba-, be, másoké meg -on, -en, -ön, -ra, -re." -- az "-on, -en, -ön" csak kárpát-medencei településeknél fordul elő, Kárpát-medencén kívüli helységeknél mindig "-ban, -ben" használatos..
Erre nincs igazán logikus szabály. Bizonyos tájegységek, közigazgatási egységek neve előtt használatos névelő, másoknál nem.
Azt, hogy "Szabolcsban", névelő nélkül mondjuk. Viszont szokták azt mondtani, hogy "a Beregben". Ugyanígy "Borsodban", de van olyan, hogy "a Zemplénben".
"Erdélyben" névelő nélküli, de szoktuk azt mondtani, hogy "a Székelyföldön" vagy "a Partiumban".
Olyan ez, minthogy bizonyos települések ragozása -ban, -ben, ba-, be, másoké meg -on, -en, -ön, -ra, -re.
