Ja, biztonsag. Egy pillantra nem ereztem magam veszelyben (a dhakai kozlekedestol eltekintve, ejszakai buszon meg a felsobb hatalmak gondviselesebe ajanlottam magam :Đ), meg ejjel egykor egyedul bandukolva Dhakaban sem. Soha, egy pillanatra sem.
- Indiahoz kepest zsenialis infrastruktura, nem hagynak mindent szetrohadni (vagy csak frissen csinaltak meg az osszes utat). A mi standardjainkkal persze ettol fuggetlenul minden a ganyolt kulonbozo fokozatainak nez csak ki. A kozuti kozlekedes elmebetegebbnek tunik, mint Indiaban (plane mint Nepalban), de sokkal gyorsabb. Egy ejszaka alatt sikerult abszolvalnom a Teknaf-Cox's Bazar-Dhaka buszozast (guglimep szerint 480km, 11 ora). A buszok _altalaban_ kevesbe retek es sokkal kenyelmesebb darabok, mint Indiaban, ettol fuggetlenul mindket orszag jarmuveit kitiltanak pillanatok alatt barmilyen civilizalt orszag utjairol. Repultem egy belfoldit, de azt pont az egyik 32 eves DC10-el (direkte), egyebkent az allami Biman es a magantarsasagok is modernizalnak erosen. Dhaka-Chittagong ~35€ egy iranyba, csak irodaban veve.
- A kaja zsenialisan jo. Eletem masodik legjobb biriyanijat is itt ettem (veg b. Schyletben, az elsot Colomboban, egg b.); hus hussal (es csonttal), melle eszmeletlen finom daal + naan. A fuszerezes sokkal "arabosabb", kb mint Tamil/keralai cuccok vs mughal, valtozoan csipos. Az utcai kaja van, de meglepoen nem annyira intezmenyesitett, mint Indiaban, inkabb beulos hely van nagyon sok. A teaik nagyon masok, mint indiaban, pl csomoan szeretik a piros, kicsit sos teat; hagyomanyos "chai"-jal nem is igazan talalkoztam. Osszessegeben sokkal jobban tetszik, mint a West-Bengali, ami (tekintve, hogy tengeri szarokat nem eszek) semmit nem tudott nekem nyujtani. Mindezektol fuggetlenul jokora atfedes is van Indiaval, sok klasszikust lehet kapni mindenfele. Kokusz a hegyi teruletek kivetelevel mindenhol kaphato (juppii!).
- Dhaka. Nem is tudom, lattam-e mar ennyire orult varost. Talan az elso Pahar Ganji ejszakam tett ram hasonlo benyomast. Leirhatatlan, minden van a tipikus azsiai bazartol kezdve a modern (=ganyolt) felhokarcolokig bezarolag. Az egyes negyedek tokeletesen alkalmasak labbuszozasra, ellenben a varos maga borzalmas meretu, tehat buszozas-riksazas-tuktukolas szukseges (gyakorlatilag permanens dugo van az egesz varosban nulla kozlekedesi morallal - az egyetlen hely Azsiaban eddig, ahol meg zoldnel is feltem atmenni, mert majdnem biztos voltam benne, hogy matricakent vegzem). A LP 2007 ota nem ujult, a Dhaka resze egy par dingokutya-veset sem er. Konzervativan szamolva is el lehet minimum egy hetet baszarintani, ha az ember szereti a varosokat.
- Banderban. Bar a taj maga nem egy nagy vaszisztdasz, de a milio az lenyugozo. Plane ha az ember belevetette magat a susnyasba, tavol a civilizaciotol (utobbi nem egyszeru, a rosszban van reszletesebben is). Soha nem voltam meg annyira tavol a szo szerint vett civilizaciotol, mint a Boga tonal: 3-4 ora dzsippel egy folyoparti faluig, ott barka ket oran keresztul a buszmegalloig, onnan 3-4 ora a legkozelebbi normalis varosig.
- Az emberek. Elsoproen nagy reszuk annyira... talan a a "tiszta" lesz itt a jo szo, nem higieniai ertelemben persze... szoval tisztanak tunik, meg a tuktukosok, riksasok is, hogy az elkepeszto. Borzaszto kedvesek, osszetorik magukat, hogy segithessenek barmiben, a legmelysegesebb (ki nem vivott) tisztelettel viszonyulnak az osszes kulfoldihez (meg a West-Bengali indiaiakhoz is!). A legjobb arcok azok termeszetesen, akik angolt akarnak gyakorolni. :)
Ami nem tetszett:
- Az emberek. Teljesen mas gondolatvilagon operalnak, mint amit mi akar elkepzelni tudnank. Ennek a legnyilvanvalobb megynilvanulasi formaja az, amit a LP "kivancsisag" szoval illetett. Nem tudom mi, de feher emberkent megalltam banant venni az utcan, 20 mp alatt cirka 30 ember allt korulottem. Nem mutogattak, nem kerdeztek, nem beszeltek, csak alltak es bamultak, mint egy megdermedt allatkerti tabloban. Nyilvan nem rosszindulatbol, de europai "nem nyomulunk bele a masik szemelyes szferajaba" mentalitassal nevelkedett emberkent baromi nehez ezt kezelni minden egyes percben. De tenyleg, nem viccelek, non-stop, folyamatosan. Valahogy igy erezhetik magukat a nagy sztarok is az utcan. Dhakaban sokkal kevesbe volt problema, mint eszakon/keleten. Ja, es mindenhol baromi sokan vannak, az orszag nepsurusege a mienkenek 10-11-szerese!
- Az emberek. Indiaiakrol mondjuk kicsit lenezoen, hogy "hogy a faszba nem haltak meg ki ezek a barmok?". Csak naluk jo reszenek ugye ott van a tipikus indiai rafkossag, azert valamennyire eletkepes a nagyja. Na, a bangladesiek 10000%-osan megtestesitik az eletre alkalmatlan baranykat, es egy ido mulva nagyopn nehez komolyan venni oket. Pelda: " 'evening, do you have free rooms?" - "Oh no, sir! All room cost money!" (nyelvtanilag huen visszaadva). Az ember nem is tudja, hogy kaparja-e az arcat, vagy sikitva rohogjon.
- Az emberek. Talan az elonyok kozott emlitett okokbol, talan azert, mert kevesen vannak, de akik lehuzasra utaznak, extra irritaloak, nincs felkeszulve rajuk az ember annyira, mint mas orszagokban, emiatt sokkal konnyebb elveszteni a turelmet. Kulonosen szembeotlo a turistasabb helyeken, pl Dhakaban a folyoparton vagy Chittagongban a hajobonto uzemekkel barmilyen kapcsolatban (tuktuk, alkalmazottak, stb). Eletem egyetlen zsebeleset is utobbiban kaptam a helyi kolykoktol, de kibaszott zsenialisan csinaltak, megkaphatjak mind a 13 euronyi takam. :)
- Az emberek. Az orszag deli reszeben egy sokkal konzervativabb iszlam divik, mint kozepen es eszakon, a kulonbseg kiveri az ember szemet. Pl a noket itt mar-mar targykent kezelik, a ferfiak is sokkal arogansabbak, kivagyibbak. Ehhez kapcsolodoan a kereszteny torzsi teruleteken is elkeserito az iszlam ereje, ha pl valaki bibliaval a kezeben setal az utcan, azt egyszeruen meglincseli a tomeg, szerencsetlenebb esetben ott is marad az illeto az uton. A templomokhoz nem nyulnak, mert arra a kormany odacsapna, de egy-egy "nevelocelzatu elfenekeles" belefer, plane azert, mert a torzsfonokok anno Pakisztan oldalara alltak a haboruban, ezert az osszes torzsi kereszteny persona non grata az idok vegezeteig.
- Az allami hivatalok es a katonasag. Borzalmasabbak, mint az indiai tarsaik, es sok a helyi, turistakra szakosodott kullancsokkal egyutt probal mindenkit a leheto legtobb penzre lehuzni. Ominozus pelda a Banderban-i "regisztralt kisero", akiert naponta 20-30-40 eurot kellene fizetni (este menni, reggel jonni pl 2 nap, meg ha aznap van uj kuncsaftja, akkor is!). Ki lehet kerulni oket, de kicsit melos, ugyanakkor rem szorakoztato. Ha valaki menne, dobjon egy uzit, leirom reszletesebben is. (Itt jegyeznem meg, hogy az egyes katonak ellenben ugyancsak abszolut jo arcok, sokan voltak pl Liberiaban bekefenntartani, es elkepeszto torteneteik vannak.)
- A hype. Legutoljara Uj-Zelandon koppantam ekkorat, hogy minden vilaghirunek van beallitva, de a valosaghban annyira lelombozo, hogy az leirhatatlan. Bangladesben nincs mit nezni, nincs, amiert erdemes lenne elmenni. Legalabbis nem a hagyomanyos ertelemben, mint mondjuk Taj vagy Annapurna. Nagyon is erdemes menni azonban magaert az orszagert, csak nagyon el kell felejteni az "itt most felejthetetlent fogok latni" szolamokat. (Mar?) nem annyira idoutazas szerintem, mint ahogy azt WL emlitette, de ketsegtelenul nagyon egyedi hely. En nem bantam meg, hogy mentem (sot, visszamennek! meg egy-ket hetre, megnezni, ami kimaradt + Dhakaba ismet), de minden elvemmel ellentetben szerintem ide majdnem muszaj egy elore kidolgozott utiterv, kulonben ugy jarhat az utazo, mint en: ket es fel het utan sikitva futottam ki az orszagbol, mert nem birtam tovabb a nagyszeru, de vegletekig idegesito embereket az erdektelen orszagban. =]
Legalapvetobb kifejezesek:
- "Kota taka?" - Hany taka/mennyibe kerul?
- "Bish/Dish/Trish" - 10/20/30
Midnen mast lehet mutogatni, angolul nem nagyon tudnak. :)
Hat, annyira nem erzem en ezt idoutazasnak - kiveve az internet szempontjabol. Djakaban ma pl masfel orat baolyongtan, mire talaltam egy kicseszett netkavezot. A hotelemben van wifi, de valamiert nem hajlando vinni nehany oldalt (tobbek kozt az index forumot), ugyhogy ideje volt keresni mast. De ez is olyan tetu lassu...
Valahogy nagyon olyan erzesem van, mint Nepalban: sokkal csorobbak, de megis sokkal tobb minden van a helyen, sokkal tobb minden mukodik, es sokkal tobb mindenre figyelnek oda. Na meg a muzulman orszagok valamiert kozelebb allnak hozzam, illetve a(z indiai) hinduk allnak tavol, de ezt mar kibeszeltuk. :]
Elso nap Bangla, eddig teccik. Vicces, hogy mennyivel lepukkantabb ez az orszag, mint India, megis kepesek gyakorlatilag europai szinvonalu uthalozatot (ok, Tamabil-Schyllet) fenntartani.
Schylletben majdnem agyfaszt kaptam, mire talaltam egy ertelmes aru szallas, de akkor maximalizalt fonyeremeny: 6 euroert EU-s 4 csillagnak megfelelo (ok, kicsit hamlik meg guggolos budi) hotel wifivel es reggelivel. Nekem most megvaltas, plane a holnap reggelig megoldott mosoda.
Na baszki, a Bangladesiek tultettek az osszes eddig latott Vogonon... holnap futunk meg egy kort, megnezzuk hogy kezelik le a hatizsakos turista igenyeit, aztan megirom.
Anno én is ott léptem be, és azóta csak több határátkelő nyílt meg, nem bezártak meglevőket. Az volt a legrövidebb indiai tartózkodásom, délelőtt léptem be Indiába Nepál délkeleti csücskéből, és délután már Bangladesben voltam! ;-)
A dolog azóta csak egyszerűbb lett, míg nekem anno riksával kellett átkelnem a határon, addig ma már közvetlen légkondis buszok is járnak Siliguri és Dhaka között.
Lásd pl. a LP India 2009-es kiadásának 545. oldalát.
Hagyd ma' abba a tukmalas, na! :]]] Vizsgalom a lehetoseget, legyen eleg ennyi.
Kozben zokog a szivem SL-ert, bar egy dologban kurva nagy elony lenne nem menni (mar a pluszkiadasokon kivul): akkor tutira nem vinnem magammal a Kennonom, ami baromi sok sulyt jelent.
Gondolom a Biman jegyek úgyis többé kevésbé fix/teljesárúak, tehát azt akár még Delhiben is megveheted. Nekem a Ladakh-Kasmír-Nepál-Bangla kombináció továbbra is jól hangzana.
Már kicsit sajnálom is, hogy nem döntöttem én is inkább a nepálos variáció mellett szeptemberre.
Azt hiszem itt az ideje feladni a HK-i terveket, de meg lehet SL is megy a levesbe... Iden eddig er a takaro, ez van.
Raadasul most olvastam (OFF!), hogy iden januar 1-tol mar gyakorlatilag csak Arunachalba kell kulon engedely, ugyhogy ez sokat lenditett az ugyon. Megyek LP-t bujni. :]
Aaaaa, nemtudom.. Van egy jegyem szeptember 4-re a Delhi-Leh vonalra, de azon kivul semmi. Pedig baromira el kellene kezdeni vasarolni, mert szorit az ido.
Nem repulnek Colomboba, raadasul sajnos ugy nez ki, hogy indiabol sehonnan indulva nem lehet stopoverezni. Ami meg talan eselyes lehetne az KTM-DAC-HKG, de Kathmandubol valamiert nem enged egyiranyut foglalni.
Fura egybeeséssel ma egy antikváriumban találtam egy példányt a legutóbbi LP Bangladeshből potom 1200 Ft-ért. Filóztam is rajta, aztán végül otthagytam - úgy tűnik, nem sok változott az én majd' 20 éves könyvemhez képest, így nem érdemes megvenni! :D
Nekem meg az összes utazásom közül egyedül itt fújták meg egyszer az egész hátizsákomat. De azt a saját hülyeségem számlájára írom, és utána sokkal könnyebben utaztam még hónapokig Indiában egy kis táskával! ;-)
Az tutira nem vette el a kedvem az országtól, leírtam egy leckének.
Nekem személyes tapasztalataim ugyan nincsenek az országról, de egy ismerős nemrég volt...hááát, az ő sztoriját hallva meggondolom, hogy akarok -e menni valaha...(jó tudom, hogy hasonló a világ több országában is megtörténhet, de én ezt a konkrét esetet erről a konkrét helyről hallottam)
Riksával mentek valahová, az ismerős vállán kersztben átvetve a táskája. Melléjük hajott egy autó, autóból kéz kinyúl, táska pántja elkap, és húz, miközben az autó gázt ad. Ismerős több száz méteren keresztül koptatja az aszfaltot az autó után. Szerencsére a feje (és más testrésze) nem került a kocsi kerekei alá, csak a bürke jött le róla "itt-ott". No meg a táska és ami abban volt lett oda.
Végeredmény: pár hét kórházi vendéglátás Bangladesben, pár hét kórházi vendéglátás Magyarországon.