a náciknál pont nem épült rá, ill. inkább úgy mondanám, hogy a "piramis" csúcsát beépítették a rezsimjük propagandájába, miközben az alapokat szétforgácsolták alatta (ami maradt, az még a nácik előttről maradt. nem volt rá elég idejük)
ezért Churchill ez esetben szarva közt a tőgyét...
"mit bánom én a magaskultúrát, nekem csak a civilizáció fáj"--mondta állítólag john lukacs. a civilizáció fokozatos elsorvadását fájlalta
bizonyos normák betartása, értékek elfogadása fontosabb és alapvetőbb, mint mondjuk a magaskultúra elemei. ez utóbbi finanszírozását átmenetileg fel lehet függeszteni.
úgy is mondhatnám, hogy amikor a másik oldal épp kiirt egy fél kontinenst, akkor az ellene vívott harcot úgy beállítani, hogy a kulturális sokszinűségért és toleranciáért folyik, elég ízléstelen
ezt egy György Péter megteheti egy cikkben, de egy miniszterelnök nem
valami ilyesmire céloztam. elvégre nem a vörös khmerek ellen harcoltak. ebben az összefüggésben a nácikat a kultúra általános ellenségének beállítani erős csúsztatás - kb. mintha az ellenreformációnak üzennénk hadat a kultúra védelmében
ha viszont a kulturális sovinizmusra gondolt, mondjuk akár csak a könyvégetésekre, hát abban a briteket sem kellett félteni, bár kétségtelen, hogy ők inkább exportálták
szerintem félreértettél, nem akartalak atyai oktatásban részesíteni egyáltalán.*
"Valamikor a második világháború éveiben Nagy-Britanniában egy kormányülésen a pénzügyminiszter megszorításokat javasolt a hadi kiadások fedezésére. Elsőként azt javasolta,
hogy a kultúra finanszírozására szánt összes pénzt vegyék el, és fordítsák erre ill. a gazdaság szükséges élénkítésére. Erre - az anekdota szerint - Churchill azt válaszolta: "Very well. Tegyünk így. Csakhogy ebben az esetben nem tudom: miért is harcolunk voltaképpen?"
nyilván ez így elég nem elég informatív, aligha a civilizáció összes termékére gondolt, (most abból indulunk ki hogy ez megtörtént), hanem inkább a magaskultúra, esetleg egyes tömegkulturális termékekre fordított összegre (múzeumok, könyvkiadás, stb.stb.)
ez viszont egy átmeneti,háborús helyzetben indokolt lehet, elvégre ott a túlélésről és a legalapvetőbb civilizációs normák fennmaradásáról, ezek nem sérülnek akkor, ha rövid időre felfüggesztik a "kultúra" finanszírozását
tehát a háborús helyzet rendkívüli és átmeneti volta miatt van komoly alap a kötözködésre
(*minden erőmmel azon vagyok, hogy korábbi ilyen jellegű gyakorlatomról leszokjak, bár nem tudom mennyire fog sikerülni...)
Egyetértek. A levezetéssel és az állam szerepével nem teljes mértékben, de a fenti állítás szerintem is helytálló. A kizárólag a piac érdekeit szolgáló felsőoktatás értéke (=piacképessége) hamar a nulla felé kezd tendálni egy ennyire változékony világban.
Mellesleg, a világhoz nem csak alkalmazkodni szükséges, hanem azt alakítani is. Ez utóbbit pedig talán nem kéne átengedni teljes mértékben egy olyan másodlagos létezéssel bíró valaminek, mint a "piac". De ezt nem is akarja szerintem senki.
egy jó példa vagy arra, miért szükséges humán felsőoktatás.
mit írtam? azt, hogy az egyetemi humánértelmiség nagyobbik hányada balos/liberális, nem pedig konzervatív. ugyanakkor ezen értelmiségik konzervativizmusa is létezik, például az említett kérdésekben általában azok. (más kérdés, hogy egy részüket liberális elvekből is levezethetjük, ez most lényegtelen)
erre te azt írod, hogy nem reprezentatív MERT a nem-humán értelmiségiek még inkább konzervatívok.
nos ez nem az én írásomra reakció, akkor sem, ha annak tűnik.
Nem hiszem, hogy a megfigyelésed reprezentatív. Mert például ezen az alapon az orvostársadalom - az én megfigyelésem szerint - még konzervatívabb. Vagy őket is a bölcsészekhez soroljuk?
Apropó. A sokfajta autóra sincs szükség. Sokkal gazdaságosabb lenne, ha egyfajta autót gyártanánk. ;-)
visszatérve ide, hogy még a mai gépkikapcsolás előtt írjak valamit:)a bölcsészek "konzervativizmusa" tényleg tapasztalható bizonyos kérdésekben, példát írok erre.
én azt gondolom, hogy ideális lenne ha egyetlen nyelv létezne a világon, nem lenne kulturális sokféleség, nem léteznének nemzetek. nem tudom, hogy lehet valaki büszke az etnikai/nemzeti hovatartozására, nem tudom a történelmi sérelmek hogyan lehetségesek, kicsit bosszankodom azon, hogy nem egy nagyobb nyelv az anyanyelvem, hanem egy kevesek által beszélt, stb.
ugyanakkor a bölcsészek egy jó része nem így látja, a sokszínűség érték voltáról, a kulturális hagyományok sőt akár a nemzettudat fontosságáról, megértőbbek a történelmi sérelmek iránt, stb. stb. Ez is tekinthető egyfajta "konzervativizmusnak", és most a magaskultúra szerepének hangsúlyozásáról még nem is beszéltünk.
természetesen úgy lehetséges. a múlt rendszerben állásukból elbocsátott oktatók/kutatók, vagy legalábbis egy részük részesült ebben az áldásban:)
(magyarán védhettek rögtön dsc-t, vagy lehettek kandidátusi nélkül docensek/főmunkatársak). Hány embert érinthet ez? nagyon keveset. ez nem kellene hogy bárkit is zavarjon, nyilván olyan időszak nem lesz többet, vagy egyelőre nem lesz a történelemben.
ha anno pl. nem küldik el TGM-et, tőle is ugyanúgy kérték volna a fokozatot, ha eljön az ideje.
nem tudom a kérdésed kire vonatkozik:)
Fischer politikus, TGM filozófus is, egy alkalmazott filozófiához tartozó (épp ezért egyesek által lenézett) filozófiai ágat művel, azt is esszé formájában, amit meg a politikai filozófusok egy része nem tart azonos komolyságúnak az akadémikusabb formával. na de hát ő már nem fog változni:)
Radnóti Sándor, Bence György rögtön Dsc-t védtek, nem kandidátusit.
Bokros Lajos dr.univ fokozatára referálnak phd-ként a Ceus honlapján.
ezek előző rendszerbeli értelmiségiek, nem olyanok, akik mondjuk a nyolcvanas évek végén lettek tanársegédek huszonévesen. nekik persze hogy kell a fokozat
TGM-et elbocsátották 80-ban, ezért nem szerezhetett kandidátusit. 89-ben hívták az ELTÉ-re, ott nem kérték a fokozatot, valszeg az Idola tribust vagy annak egy bővített változatát védte volna meg. 91-ben sem kérték az MTA-n. a fokozatot 93-ban eltörölték, a phd-t nem írták kötelezően elő. a TGM utáni intézetigazgató sem. később már érdektelenné vált, hiszen véglegesített állása volt főmunkatársként (határozatlan idejű szerződés). nem is állította senki, hogy ennek hiánya problémát okozott volna. amikor meg a Boros felvetette, akkor már teljesen értelmetlen és nevetséges volt az egész, nem is lehetett komolyan venni.
John Lukacs amerikában lett főiskolai docenc phd-nélkül,utólag már nem kérték. Kis János a CEU-n, pdh nélkül lett docens, nem kérték utólag, anélkül is professzor lehetett. Saul Kripka BSc fokozattal rendelkezik matematikából, ennyi. és professzor.
vegyük már figyelembe, hogy TGM speciális eset, az előző rendszer által elbocsátott értelmiségi, ne azzal hasonlítsuk össze, aki végig egy tanszéken maradt.
visiting professorként számos nyugati intézményben megfordult.
Gondolom tudod, hogy minősítés nélkül lett az MTA Filozófiai Intézetének az igazgatója.
Szerinted hova jutna bárki (a körön kívülről) akinek nincs legalább Ph.D-ja?
Teljesen nyilvánvaló, hogy nem a képességeinek a hiánya, hanem egyfajta, "nekem ezt is lehet mentalitás" okozta.
A helyzet az, hogy TGM megmaradt politikusnak, és nem vált tudóssá.
(Védelmére legyen mondva, azért becsülöm is, mert ő volt az egyetlen, aki a "Józsia akció" után vette a bátorságot és kijelentette, hogy nem volt igaza)
Azt is, hogy a jelenlegi kormányra írja, ami nem véletlen, hiszen a másik alatt bőven futotta az appanázs, miközben mindent tehernek érzett, amihez nem fült a foga.
Nem rossz buli!
A Sartre -ra való hivatkozás pedig abból származik, amit az értelmiségről mondott. (Mármint Sartre)
