Az állam eladja a Mol egy részét?
Elképzelhető olyan helyzet, hogy 2012 elején az ország biztonságos finanszírozásához arra lesz szükség, hogy az állam értékesítse a nemrégiben szerzett MOL-pakettjének egy részét - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Gazdasági Rádiónak.
654 milliárd forintnyi részvény: tőzsdézik a magyar állam
2012. január 13., péntek, 05:20 Szerző: MTI/Napi Gazdaság
Hét tőzsdei társaságban nagytulajdonos a magyar állam, s ezekben - piaci értéken - összesen 654 milliárd forintnyi részvényt birtokol, ez azonban nem jelent akkora tartalékot, mint amennyi elsőre látszik - a Napi Gazdaság áttekintése szerint.
Kiegyenesedhetne kiflicsücsük és elmondhatná akkkor mi is van?
Egyszer már jól jártak, hiszen Gyurcsány szarért-hugyért eladta a MOL paketet...... mennyiért is adta el, negyedáron???
Ismerkedj meg hazád történelmével, rád fér.
"Az ÁVÜ 1993 július-ban kezdte még az addig állami vállalat privatizálását. 1995-től az ÁPV Rt. folytatta a vállalat privatizációját. 1998-ig a vállalat 75%-át privatizálták, további privatizációra 2002-ben került sor. 2005-ben az ÁPV Rt. már csak a részvények 11,78%-val rendelkezett. Ezt a 11,78%-ot 2006 decemberében eladta a BÉT-en keresztül. "
Viki pár milliárd kölcsön pénzt ajándékozott az oroszoknak. A kölcsönt meg kétszer akkora kamatozású kötvényből kell visszafizetni. Na itt is a mi zsebünkben turkál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi nyilatkozata szerint a döntés nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitet. Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A Kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a MOL részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét.
Az MTI összegzése szerint csökkent az ország deviza tartaléka ,így jelenik meg, hogy az állam kifizette a 21,2 százalékos MOL részvénycsomag 1,88 milliárd eurós vételárát, ezzel megszerezte a pakett tulajdonjogát a Surgutneftegaz (Szurgutnyeftyegaz) orosz olajipari vállalattól.
a horvát kormány újabb "csapást mért" a Molra azzal, hogy a Száva és a Dráva térségére, illetve az északnyugat-horvátországi szénhidrogénmezőkre vonatkozó kutatási engedélyt elvette tőle. Az indoklás szerint a társaság az érintett területek 90 százalékán még meg sem kezdte a kutatási tevékenységet, amelynek márciusban lejárt a határideje. Horvát szakértők szerint a helyzet kialakulásáért a részvények 47,26 százalékát birtokló és a céget irányító magyar Mol a felelős, "mert nem érdeke az INA növekedése", amíg nem tudja átvenni a teljes irányítást.
A horvát kormány és a Mol között az irányítási jogok miatt folyik vita. Újabb ütés volt a kormány részéről, hogy a héten csökkentette a gazdasági társaságok által fizetendő gázárakat - olvasható a napilap cikkében. Az INA közleményében válaszul arról írt, hogy az elmúlt néhány évben a társaság jelentős veszteséggel működött, ezért a pénzügyek és a befektetések stabilizálására, valamint az olajfinomítók korszerűsítésére, továbbá a szíriai és észak-adriai beruházásokra koncentráltak. Az idei első félévben - a tavalyi hasonló időszakhoz képest - 57,8 százalékkal növekedve 331 millió kunát (1 kuna 36,85 forint) fektetett be a cég, miközben 4,3 százalékkal kevesebb olajterméket és 6,8 százalékkal kisebb mennyiségű gázt termelt.
A lap egy névtelenséget kérő geológusra hivatkozva azt írta: az INA által elveszített koncessziós területen becslések szerint akkora mennyiségű szénhidrogén-származék található, mint amennyit az elmúlt 50 évben összesen kitermeltek Horvátországban. Csak földgázból mintegy 80 milliárd köbméterre becsülhető a felszín alatt lévő mennyiség.
Ami a magyar olajtársaság által irányított INA-val történik Horvátországban azt már korábban borítékolni lehetett. A magyar állam 24 százalékos tulajdonában lévő Mol irányította cég ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint azok, akik annak idején Oroszországból, vagy Ausztriából szereztek jelentős részvénycsomagot a Molban. Most Horvátország igyekszik saját nemzeti érdekeire hivatkozva kiütni a külföldi részvényest a nyeregből. Kétségtelenül Zágrábnak nehezebb dolga lesz, mint annak idején volt a Molnak, amikor megvédte szuverenitását a külföldi befektetőktől, de azzal kell számolni, hogy az érdekütközés a horvát állam és a Mol között magyar-horvát konfliktussá fog terebélyesedni.
Mindez alaphangon milliárdokba fog kerülni a Mol részvényeseinek, és alighanem máris indítani kéne Selmeczi Gabriellát, hogy azonnal mentse meg az állam javára a 24 százalékot, és ne hagyja, hogy eltőzsdézze azt bárki is, jelen esetben maga a magyar állam. Eddig a Mol értékének több mint 20 százaléka ment veszendőbe, az állam alig két hónapja 23 ezer forintért vásárolt egy részvényt, ami ma alig ér többet 18 ezer forintnál. Vagyis - követve Selmeczi Gabriella logikáját - nem hogy reálhozamot nem hozott, de helyette 20 százalék feletti veszteséget termelt.
Természetesen csak akkor, ha ezt a könyv szerinti értékvesztést az állam - lenne olyan idióta - és realizálná, vagyis most adná el a Mol-részvényeit. Remélhetőleg nem lesz az, legalábbis újra nem, hiszen megtette ezt a kötelező magán-nyugdíjpénztári vagyon esetében, amikor idő előtt, és rossz pillanatban vette magához és tette pénzé azok aktíváit, majd véresre sírta a szemét az alacsony reálhozamon, ami nyilván évek múltán egészen más is lehetett volna.
A hét végi bejelentés az INA elleni újabb horvát támadásról, aligha nem még a múlt hetinél is lejjebb hajthatja a Mol részvényeinek árfolyamát, ami azt is jelenti, hogy az állam által mintegy 500 milliárdért vásárolt csomag értéke kevesebb lesz akár 400 milliárdnál is. Vagyis, az álmok, amelyek szerint a részvényeket energetikai birodalom építésére lehetne használni, foszladozóban van, de a papírok eladásával lényegesen kisebb lyukat lehetne betömni a költségvetésben ez idő szerint, mint amekkorát a részvények vásárlásával ütöttek rajta. Jó egy ötödével kisebb lyukat. Ugyanez vonatkozik arra, ha a papírokat az európai bíróság által hozott döntés miatt az állami áfa-tartozásokra fordítják, vagy csererészvénynek szánnák a Mol esetleges külföldi terjeszkedéséhez.
Meg kell jegyeznünk, hogy legutóbb a MOL-csomag megvásárlása miatt módosította a parlament az idei költségvetést. Így az 1500 milliárd forintos deficit az egész évre vonatkozó 1184 milliárdos hiány 126%-ára rúg. A korábbi évekhez képest ez kimagasló hiányteljesülésnek tekinthető. (portfolio.hu)
Júliusban 459,9 milliárd forint lett az államháztartás központi alrendszerének - önkormányzatok nélkül számított - egyenlege. Ezen belül a központi költségvetés 460,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 23,9 milliárd forintos szufficittel zártak - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délután közzétett gyorstájékoztatóból.
A Mol-részvények kifizetése csökkentette a nemzetközi tartalékokat júliusbanJúliusban csak 897 millió euróval csökkentek az MNB devizatartalékai annak ellenére, hogy a hónap elején a magyar állam kifizette a 21,2 százalékos Mol részvénycsomag 1,88 milliárd eurós vételárát, ezzel megszerezte a pakett tulajdonjogát a Surgutnyeftegaz (Szurgutnyeftyegaz) orosz olajipari vállalattól - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett adataiból.
