Ide azok írjanak, akik nem ragaszkodnak a megszokott, hagyományos istentiszteleti formákhoz, de Istent keresik. Lehet beszélgetni Istennel kapcsolatban bármiről, de minden személyeskedést, mások hitének, világnézetének bírálását kéretik kerülni.
Ha jártál gyülekezetbe(saját vallásodban), megfigyelhetted, hogy többféle csoportba oszthatóak a hívők is. Ezek a csoportok is visszavezethetőek a hármas kötőerőre, hogy melyik hívőnek milyen a hite. Külön fejezet szól erről a Bhagavad-gítában(17).
A háromféle hit csak alap, ez számtalan viselkedési normát jelent(ahogyan a kötőerők kombinálódnak). A gyülekezet valóban építő és formáló jellegű és ki is építi, fejleszti azokat a híveket, akik képesek tovább adni a vallásos gyakorlatot, a "mesét", mint tanítást, annak mélyebb értelmezését. Tehát azok viszik tovább a vallásos tanításokat, akik arra alkalmas lelkülettel rendelkeznek. A többi tulajdonképen a sallang. Mikor aranyat keresnek, végül a rostán csak az marad fenn, ami értékes. Az aranyrög, vagy por mellett rengeteg más törmelék is jelen van, mégis érték szempontjából az aranyrög élvez elsőbbséget. Ilyen a vallásban a brahmin, aki képes tisztán tovább vinni a tanításokat, mert annak minden részletével tisztában van, alkalmazni tudja és be is tartja a szabályozókat.
Brahminban is van olyan, amelyik kifejezetten szabálykövető és van amelyik kevésbé, de hite és megvalósítása alapján annyira kimagasló érzelmi többlettel rendelkezik, hogy a szabálykövetésben való kisebb kilengések elnézhetőek az ilyennek. Ezért van annyiféle ág a hinduban is, mert nem merev továbbterjesztő vallás, hanem a megélés a lényeg. És ahány mester, annyiféle megélés figyelhető meg...
Tehát a gyülekezetben is az "aranyrög" az, aki képes továbbadni a tudást, úgy ahogyan azt az ősök is javasolják. (De csak ebből a szempopntból "aranyrög", más szempontból meg más az...aki addig sallangnak számított.)
Jézus személyéről mi derül ki a Bibliában? Mennyire volt szabálykövető? Ha az lett volna, megesik vele, hogy kihajítják a zsidók a templomból? Miről vitázik itt rengeteg keresztény, hogy alapított egyházat a Jézus, vagy nem alapított? Kell templomba menni, nem kell templomba menni? A gyülekezetbe imádkozzunk, vagy a "belső szobánkban"?
Keresztény értelembe vett gyülekezeti szokások nincsenek olyan szinten visszavezethetőek, mint például a zsidóknál, hinduknál, mert ott nem valami ősi van fenntartva, hanem kialakított egy újat. Akkor az ősi tanítások fenntartása ebben az esetben milyen formában van megvalósítva? Semmilyenben.
Így hiába találtak ki új vallást, fektettek le új szabályokat, rájuk is pont úgy érvényesek amit a hinduk a kötőerők szerinti hitről írnak, mert náluk is az fogja tovább adni helyesen a vallásgyakorlatokról és tanításokról szóló tudnivalót, aki erre alkalmas, aki ebből a szempontból aranyrögnek számít.
Sallangnak számít az, aki nem jár gyülekezetbe, és a Bibliából olvassa ki a tudnivalókat és értelmezi. Meglehet kevesebb fanatizmus fejlődik ki nála, mert a meséből alap szinten mit hámoz ki? Jó esetben a Tízparancsolatot, és tartja magát hozzá életében. Nincs is más célja a Bibliának, mint ez. Ha nem vágyik közösségbe, mert valamiért nem tud illeszkedni bele, vagy más lelkületű, akkor a vallásos szokások, tudás, stb. tekintetében is sallangnak számít, mert nem fog tudni a továbbadási feltételeknek megfelelni. Ezt nem lehet tanulni, kifejleszteni, ez vagy megvan valakiben természetesen, vagy nincs. A gyülekezet arra jó, hogy az ilyen "átadókat" kiválogassa, és azokból fejlesszen ki a vallásos elvek továbbadása céljából megfelelő tanítványt, akiből majd tanító lesz később.
Nem az egész gyülekezet alkalmas erre, hiszen annyifélék az emberek. Van olyan is, aki még a gyülekeztbe való járástól is iszonyodik, mert a sokféle ember keveredéséből igen sok negatívum jön ki óhatatlanul. A szemforgatás, a mások kibeszélése, a pletykálkodás, a vallásos hit megjátszása, a saját félreértelmezések bizonygatása, a kihasználása másoknak, akár a gyülekezetben, akár a külsösök között, és még sorolhatnám. Van aki ezt nem tudja lelkileg elviselni, képtelen ilyen környezetben élni.
Na, de az ilyen rendszerint nem is szokta félreértelmezni a szentírásokat....megy az értelmezés neki egyedül is. Mert nem felhasználni akarja valamire az abból megtudtakat, hanem alkalmazni. Önmagán.
Éppenséggel megteheti, csak mint viselkedés nem stabil. A vallási magatartást tanuljuk másoktól .... kulturális evolúció. Ha valaki magában gyakorol vallást, azt nem tudja átadni sem a vallás állításait, se azt a magatartási formát, hogy a vallási viselkedési módot átadja másoknak. Ezért az ilyen viselkedés elszigetelődik, kihal. Ezzel szemben az a magatartás amikor közösségbe jár valaki, lehetővé teszi mind a vallási állítások átadását, mind a terjesztő magatartás mintaként való megmutatását. Ez az oka (szvsz) annak, hogy minden vallás kívánatos jónak állítja be a vallás közösségben való gyakorlását - azaz a másféle vélekedés kihal, de legalábbis esetleges és szórványos magatartássá válik. Tulajdonképpen ez a csoportból kiábrándult hívő, aki a csoport által közvetített vallási állításokat még énazonosan magáénak vallja, de a csoportot már nem. Ennyi ami tellik a bátorságából:-)
Én megértem azokat, akik már nem járnak gyülekezetbe, vagy nem is akarnak.
Mikor egész kicsi voltam, egy táborba küldtek nyaralni a szüleim. Minden este fennhangon elkezdett imádkozni egy lány az ágyában. Néztük mindnyájan értetlenül, hogy ez mire jó neki? Ehhez volt szokva. Senki nem bántotta, mondjuk barátja sem sok volt, kinézték a többiek...
Azt figyeltem meg a sok vallásos érzületű ember történetét olvasva, hogy igen sokan szerzetesként élnek, elvonulva a világtól(remeteként). Nyilván ilyen a belső igényük a vallásuk megélésére. Van akik ezt megtehetik, senkijük nincs, elvonulnak és ahogyan nekik tetszik, gyakorolják a vallásukat. Ilyen hangulatú emberek családosok között is lehetnek, főleg akik később térnek meg és szeretik önállóan feldolgozni az istenélményüket.
Azt gondolom, hogy a gyülekezetbe való járás ajánlott minden hívőnek, aki képes gyülekezetben tevékenykedni, jól érzi magát ott. De aki egyedül is tudja a hitét ápolni, szolgálni Istent a mindennapi életével, az miért ne tehetné meg?
Bizony. Mégpedig rejtett Nap-imádat. Ha megfigyelitek, a nagy ostya, amit feltart a pap, a napkorongot ábrázolja. Egyiptomi napimádat a javából. Sőt, van az a "izé", amit körbehordoznak még a karizmatikus katolikusok is, és ami előtt leborulnak, ami úgy néz ki: középen tükör, vagy üveg, és körben sugarak, nem tudom, minek hívják...
Voltam párszor katolikus templomban, de sohasem éreztem Isten jelenlétét. Volt idő, amikor Isten dicsősége szó szerint és fizikálisan jelen volt a Templomban. De lerombolták. Ma nincs Templom, csak imaházak vannak. A katolikus templomok is csak imaházak. Az oltáriszentség meg egyenesen bálvány, ami előtt leborultok és amit imádtok.
Eddig kb. 30 gyülekezet istentiszteleteit lehet élőben követni a képernyő elől. Persze a személyes részvételt nem helyettesíti, de ez is egy alternatíva.
Kétségem nincs afelől, hogy a jelenlévők ismerik az alábbi igehelyet.
De azért idekívánkozik, és szívemnek oly kedves.
"Nem tudjátok, hogy ti Isten Temploma vagytok, és Isten Szelleme lakik bennetek? Ha valaki rombolja és pusztítja Isten Templomát, azt Isten is el fogja pusztítani.
Mert Isten Temploma szent - és ti vagytok ez a Templom."
Ez azért így nem igaz. Jézus Krisztus azt mondta: "Ha ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott leszek közöttük." Ő elsősorban a szívekben lakozik, és nem az oltáriszentségben.
Kicsit bántó, ha valaki így "lenézi" a többi helyet. Ez egyfajta kizárólagosság, - szinte azt fejezed ki: az üdvösség letéteményese a katolikus egyház!
Bárki, aki ezt a saját egyházára nézve ki meri jelenteni: nagyot téved, és eltéveszti a helyes irányt.
Isten fokhagyma. Minden reggel találkozom vele, amikor kinyitom a hűtőt. De Ő nem csak a hűtőmben lévő fokhagyma, hanem a világon az összes fokhagyma az Ő megtestesülése. A platóni ideák világának csúcsán, bizony mondom néked, egy csokor fokhagyma trónol. Platón nem tévedett. Isten megtestesülése ott nő a kertemben, de persze Isten a maga tökéletességében nem anyag, hanem Ő a fokhagyma-idea. Nem létezhet anyag nélkül, ebben igazad van, hiszen Istennek csak akkor van értelme, ha megtestesülhet, és ha vannak anyagi létezők, akik szemlélhetik őt.
Soken nem tudják, hogy a fokhagyma azért véd a boszorkányság és a vámpírok ellen, mert Isten lelke lakozik benne. Sajnos az ezt alátámasztó részek kimartadtak a Bibliából, mert az apostolok nem akarták a disznyók elé hinteni a tanítás eme gyöngyét. De most feltártam neked az Igazságot. Van mellé egy rossz hírem is. Ha nem szereted a fokhagymát, örök kárhozat lesz a részed. A fokhagyma legnagyobb ellensége a kék mozaikvírus, szóval ha nem szereted a fokhagymát, akkor a kék mozaikvírus által dominált kénköves pokolban fogod leélni a következő 3912 évet. Amikor is eljő a világvége.
Köszi! :-) Nem feltétlen érzek leküzdhetetlen késztetést e polémia folytatására. Már amennyiben annak lehet nevezni egy olyan párbeszédet, ahol a másik oldal felől érdemi hozzászólás helyett csupán degradáló megjegyzések hangzanak el. Jobban érdekelne a kedves topiktárs kötődése a kereszténységhez. De ez meg ott bizonyulna offnak. :)
Ez itt nem igehirdetés, nem istentisztelet, nem is bibliaiskola, hanem egy vitafórum. És ha megengeded, akkor egy vitában annak nyelvezetét és szabályait igyekszem követni.
A Biblia egyébként beszél a "szív gondolatáról", és Jézus sehol nem írta elő, hogy gondolkodni tilos. Ő maga is jól ismerte az írásokat, és ha a farizeusokkal vitázott, igen frappánsan leiskolázta őket minden alkalommal. Meg Pál is.
Ha pedig nem hívő, nem keresztény emberekkel beszélgetsz, okosabb, ha olyan nyelven szólsz hozzájuk, amelyet értenek és elfogadnak. A kánaáni kenetteljeskedés, vagy a bibliai idézetek mantrázása ugyanis kontraproduktív.
"Az a szar, hogy a materijalista tudomány mekkszerzéséért dógozni kő. Tanúni, gondókodni évekig. A hívőnek eccerű: mekkjelenik a Jézuska, seperc alatt mekkvan a hit."
Aki így vélekedik, az nem sokat tud a hit útjáról. Az a fajta hit, amiről ehelyütt beszélsz, a legfelszínesebb része a vallásnak. Tény, hogy a legtöbb ember sosem jut tovább ennél, de a legtöbb ember a materialista tudományt is csak felszínesen ismeri. Aki tovább akar lépni, elmélyedni, megérteni, annak a vallási tanításokat filozófiai eszközökkel és szempontból kell megvizsgálnia. A szent könyvek mindegyike szimbolikus. Egy-egy szimbólum megfejtése adott esetben több kutatást és gondolkodást igényel, mint egy impakt faktoros cikk megírása. A vallás tökéletesen megérteni pedig annyi munka, ami egy földi életbe nem is fér bele.
Saját tapasztalatom (mindkét oldalra rálátok kissé) az, hogy a vallásfilozófusnak nincs könnyebb dolga. Márcsak azért sem, mert gyerekkortól kezdve materialista szemlélettel tömik a fejét, a vallásfilozófia pedig úgy kezdődik, ahogy Yoda kezdte Luke-kal: "El kell felejtened, amit eddig hittél." Önmagában már ez is nagy feladat.
Ja, még annyit, hogy ha azt mondom, hogy Isten anyagi szerkezetű, akkor már én azt mondtam, hogy nem létezik az Isten, mert az anyagi világ ellensége a nem anyaginak?
Még a gondolat sincs meg anyagi folyamatok, anyagi szerkezet nélkül...., ahhoz rengetek moinden kell.... és ha Isten Máriába képes volt anyagot juttatni, akkor a nem anyagiból miképpen is lesz anyagi?
" A terv tökéletes, a megvalósulás sosem az. A megvalósulás megközelítheti a tökéletességet, de el sosem érheti, mégpedig az általad istenített matéria tökéletlensége miatt. "
A tökéletesség elmélete is emberi kreálmány, ideai isteneivel egyetembe...., ahogya Platon is tudatossan tévedett, súlyossan hibázott, félrevezette az embereket filozófiájával, meg kell hagyni a kereszténység alapjaivá váltak és így egy valóban létező /nem hitbők képzelt és nem olvasmányokból az isten/ , hanem (név és titulus nélkül)... a RENDEZŐ...., kerülöm az isten megszólítást is...., helyébe elméleti.eszmei tényezőt propagálnak...., irodalmi szövegek alapján és nem tények, sem nem valódi bizonyságok alapján!
Nos, elmondanám, hogy a matériánál tökéletesebb nincs, ha tudsz szólj!
" Tudtommal nem. Viszont állítottál ezzel egy súlycsoportba tartozó dolgokat, például azt, hogy nincs isten, minden anyag. "
Ha te azt mondod, van Isten, akkor már van, mert te mondtad, esetleg 145356435463546325463 milliárd ember azt mondja, van Isten, akkor van, mert bemondára létetik?
Ha ennyi ember mondja, van Isten, akkor csak kellene lennie már egy lááthatónak, ugyan olyannak, akit mindenki azonosítani tud, nem?
te azonosítottál már Istent, legalább úgy, mint egy homokszemet, avagy anyagot?
Nem?
Ha Isten nem anyagi, akkor milyen?
Szellemi? Az meg milyen? Anyagtalan, anyagon felüli?
Hangja van, befolyásolja a természetet, a világegyetemet, sétálgat, intézkedik, de nem enyagi!
:)
Mese ez barátom, nem csoda ha hinni kell erősen ebben is!
Akkor tényleg nem egy valódi világ alkotójában hisztek, hanem olvasmányok főhőseiben!
Érdekes ez a biblia, az ószövetségben találkoztak az isteni szereplőkkel, még úgymond az újszövetség írói is megpróbálták a maguk verzióit túlfesteni, hogy Jézus istensége bizonyítva volt legalább a tanítványainak, de azóta hol van, majd 2000 év eltelt, de sehol semmiféle bizonyíték semmiféle keresztények által képviselt isteneknek!
Ez nem fejlődőképes, ez röghözragadt, bibliai szöveghez, hithez.....
:)
Nekem az ilyen nem kell, eleget éltem benne, hogy tudjam milyen a nagy semmiből a valamit csodálattal imádni!
Az a szar, hogy a materijalista tudomány mekkszerzéséért dógozni kő. Tanúni, gondókodni évekig. A hívőnek eccerű: mekkjelenik a Jézuska, seperc alatt mekkvan a hit. Oszt a materijalista írígy, ezé túlkompenzájja ja kissebbrendűségi érzésit.
Még az a mázli, hogy a hívő olvtársak eszt respektájják, és szerényen, szeretettel, mekkértéssel szónak hozzájuk! Áldottak legyenek a jóságuké!
Ismerős, én UFO témakörben találkoztam ilyenekkel. De ők nem is voltak túl értelmesek és tájékozottak a témakörben - szerintem a te általad említett emberek is ilyenek.
Arra gondolok, amikor egyesek a materialista tudományba vetett feltétlen hit és bizalom talaján állva élből kétségbe vonják mások értelmi képességeit, pusztán azért, mert ez utóbbiak hisznek valami anyagon túli világ létezésében.
"Van e tökéletes szék, asztal, kabát, fogkefe, ember, állat, víz, hit, igazság, mérce, mint egy minta az isteni világban?"
A terv tökéletes, a megvalósulás sosem az. A megvalósulás megközelítheti a tökéletességet, de el sosem érheti, mégpedig az általad istenített matéria tökéletlensége miatt.
"De ugye nem állítottam, hogy Jézust ismerem, ..."
Tudtommal nem. Viszont állítottál ezzel egy súlycsoportba tartozó dolgokat, például azt, hogy nincs isten, minden anyag.
"A te elképzelt istened milyen? Egy istenről való gondolatcsomag?
Vagy előtted áll láthatóan, érzékelhetően és hallod a szavát?"
Számomra egy Isten van, és alatta több isten létezik. Melyikről meséljek neked?
"Nem kell lebeszélni róla...., én azt mondom, akár honnan is jött az ember, akár hová is jutiott, akár merre is járt, mindenképpen hasznára válik amikor rálép a következő útra, vagy fejlődőképes, vagy mindig a/z (hit) alapokat rakosgatja....."
Azzal egyetértek, hogy minden vallás végső gyökere közös, számomra ez azt jelenti, hogy minden vallásos ember, aki valaha is élt, tudta/tudja, hogy van Isten. De azzal nem értek egyet, hogy minden vallás istene azonos lenne. Sok utat be lehet járni, amíg valaki az igazihoz talál, és sok istennel lehet találkozni út közben, legalábbis az én tapasztalataim szerint. De Istenhez az én hitem szerint, és ezt hangsúlyozottan senkire nem akarom rátukmálni, csak egy út vezet, a többi az máshová a többi úton meg lehet állni és a megfelelőre térni, arra az 1 db-ra, ami kivezet a világnak nevezhető labirintusból. Szóval, szerintem sok szék van, az összességükből látható képek adják a valóságot. Ennek a valóságnak vannak részei, amik rettenetesek, Isten ismerete nélkül is, Isten ismeretében meg méginkább (Isten ismertetét nem teljességében értem, mert az most még lehetetlen). De nem csinálok úgy, mintha az nem létezne, csak kerülöm azokat a székeket, ahonnan csak az látszik.
Abban is igazad van, hogy mindenkinek az a legjobb, ha járja a maga útját, én senkit nem köteleznék semmilyen vallásra, és semmilyen álláspontra, véleményre. Mire a földi élet végére érünk, biztos van lehetőség, legalább egy, az igazi Istenhez találni.
Azt hiszem, a materialisták gőgje mögött nagyonis sebezhető, sőt sebzett lélek van legtöbbször. Egyébként nekem is nagyon nehezen megy az, hogy megértsem, mások miért annyira elkötelezettek és erőteljesek a maguk álláspontjában, pedig a sajátommal kapcsolatban én is rettenetesen izé vagyok:) Hát, emberek vagyunk, nem tökéletesek.
"Platón hazudott, ez kétség kívül bizonyíték annak, aki meg tudja ítélni mi igaz?!"
Ez most kérdés, vagy állítás, vagy mi? És egyébként mit jelent? Se kérdésként, sem állításként nem tudom értelmezni. "
Egyébként állítás is és kérdés is, ki melyiket akarja! :)
Van e tökéletes szék, asztal, kabát, fogkefe, ember, állat, víz, hit, igazság, mérce, mint egy minta az isteni világban?
"
"Én legalább nem hazudozom, hogy ismerem Istent..."
Ha nem állítanál semmi mást sem, akkor azt mondanám, korrekt. Csakhogy te állítasz, nem is keveset. Azt hogyan minősíted? "
De ugye nem állítottam, hogy Jézust ismerem, itt van a szívembe és Isten a haverom, a barátom, a társam, az uram, termetőm, főleg az az isten, akit a keresztény eghyházak sokszínűen próbálnak olvasásokból értelmezve egységes kszellemi képpé formálni?
A te elképzelt istened milyen? Egy istenről való gondolatcsomag?
Vagy előtted áll láthatóan, érzékelhetően és hallod a szavát?
" Bekötött szemmel, befogott füllel nincs túl sok esélyed, szerintem. De azért hajrá. "
Barátom, nem esélyeket kerestem, hanem a belsőmből jövő gondolatokat szóltam, minden fircang és kóklerség nélkül!
De ha neked is az, miért is ne... lenne az én szavam a hülyeség...., mindenki eldöbtheti.... kedvére, hogy számára mi!
" Mert mit kellene ott látniuk? Azt, hogy nincs isten? Hogy nincs ott semmi? Azért aligha kell átmenni. "
Látod, igazat mondtam, a hit lényege az elfogadni egy dolgot, amit az a reménylet éltet annak, aminek képzeli!...., hogy az!
Nem kell lebeszélni róla...., én azt mondom, akár honnan is jött az ember, akár hová is jutiott, akár merre is járt, mindenképpen hasznára válik amikor rálép a következő útra, vagy fejlődőképes, vagy mindig a/z (hit) alapokat rakosgatja.....
Azt szoktam mondani, (mármint értelmesebb pillanataimban,) hogy minden vallás gyökere közös, s mögöttük ugyanaz az Istent áll. Bármelyik úton indul el az ember Isten felé, előbb-utóbb a különbségek eltűnnek, a "székek" eggyé válnak, és mindenki ugyanazt fogja látni. Innentől kezdve lényegtelen, hogy momentán milyen eltérések vannak a világképünkben, később úgyis elmúlnak, és mindenki járja csak szorgosan a maga útját. Ezt a fajta toleranciát ki tudom terjeszteni bármelyik igaz vallás követőjére. Az persze zavar, ha valaki pl. örök kárhozattal fenyeget, mert nem vagyok hajlandó a Bibliát bötű szerint elfogadni, de ezen is túl lehet lépni.
A materialisták hitetlensége sem zavar, csak a gőgjük. Ezzel még valóban hadilábon állok, de alakul a béketűrés :)
Nem. Te azt mondod, hogy minden anyag, Platón meg mást mond. Bizonyítani egyikőtök sem bizonyított be semmit.
Én meg úgy döntöttem, hogy megpróbálok utána járni Platón állításának, tehát megvizsgálom az igazságát, ahogy szerinted Jézus is tanította. A te állításodnak pedig nem próbálok utánajárni, mert korábban hosszú évekig materialista voltam, és az pont elég is volt.
"Platón hazudott, ez kétség kívül bizonyíték annak, aki meg tudja ítélni mi igaz?!"
Ez most kérdés, vagy állítás, vagy mi? És egyébként mit jelent? Se kérdésként, sem állításként nem tudom értelmezni.
"Én legalább nem hazudozom, hogy ismerem Istent..."
Ha nem állítanál semmi mást sem, akkor azt mondanám, korrekt. Csakhogy te állítasz, nem is keveset. Azt hogyan minősíted?
"Platont szeretem, de az igazságt jobban!
Így vagyok én is!"
Bekötött szemmel, befogott füllel nincs túl sok esélyed, szerintem. De azért hajrá.
"a keresztények sem akarnak a hegy túloldalára menni mgnézni, hogy van e cvalami ott, hanem elhiszik, hogy nincs ott semmi"
Mert mit kellene ott látniuk? Azt, hogy nincs isten? Hogy nincs ott semmi? Azért aligha kell átmenni.
"Na ez a kereszténység, ez a vallások lényege!"
Sajátos megközelítés. Szerintem téves, de ist... anyag... *semmi* ments, hogy megpróbáljalak lebeszélni róla.
