Oké, ez mindenki előtt nagyjából világos, mármint hogy közvetlenül a derék alatt és a combok fölött helyezkedik el, vagyis a kettő által közrefogott rész. A kérdésem lényege, hogy ha valakit oldalról nézünk, akkor látható-e a csípője. Szerintem nem, mert akkor a fenekét látjuk oldalnézetből. Hátulról megtekintve az ember fartájékát, a fenék és a csípő lehet azonos, de a másik emberrel szemben állva már más a helyzet, akkor egyértelműen a csípőt látjuk, oldalsó helyzetben meg a fenekét. Az általad írottak is ezt látszanak alátámasztani: "az ezt a külső látványt kialakító belső csípőcsontról kapta a nevét". A csípőcsontnak ugyanis a szélessége adja meg a jellegzetességét, ami elölről és hátulról ötlik szembe, nem oldalról. Amikor valaki a csípőjére teszi a kezét, akkor sem a popsijára helyezi azt, hanem az oldalirányban sokszor kiugró testtájékra - amely viszont elülső és hátsó megközelítésből vehető ki.
Sziasztok! Itt tenném fel kérdésemet, mivel megfelelőbb topikot nem találtam a számára. Csípő szavunk jelentésére lennék kíváncsi, mivel van egy olyan sejtésem, hogy sokan hibásan használják a szót. Ezzel a kifejezéssel a fenéktájékot jelölik ismereteim szerint, de csak olyan nézőpontból, ami szemközti vagy hátsó irányból rajzolódik ki az ember szeme előtt. Tehát csak akkor láthatjuk a csípőt, ha szemben állunk valakivel, vagy a háta mögül szemléljük. Jól gondolom? Vagy tudtok valami helyesebb, szabatosabb definíciót? Mit ír az Értelmező Kéziszótár, ami nekem most nincs kéznél?
Kicsit hasonlónak érzem ezt ahhoz, mint amikor legutóbb az egyik BKV-járaton valakik fél óráig vitatkoztak rajta, hogy akkor most le lehet-e szállni a buszról, vagy olyasmire csak a galambok képesek, amikor a villanypóznára ereszkednek.
---
Az a legjobb ebben, hogy a száll jelentéscsoportjában a 'repül' a legkésőbbi fejlemény. A tagadó nem gondolt a szállodára és a szállásra. Pedig helyneveinkben is megjelenik. Legrégebbi jelentése 'áttelepülni ill. megérkezni egy másik helyre'. A lóról is leszállunk, s nem véletlen, mivel eleink az áttelepülést lóval is tették.
Ezek mind metafórák. Nem csak a költészet, hanem a mindennapi beszéd is tele van ezekkel. Elvont fogalmakról nem is tudnánk nélkülük beszélni. Emiatt teljesen osztom NevemTeve intelmeit a nagy ívben kerülésről. A költészetben azért tűnik fel, mert azok ott "szépek" is, nem csak hasznosak. A metafóra kultúrfüggő és kultúrkörönként nagyon változatos lehet; logikát nem szabad benne keresni, de szoros asszociációs kapcsolattal rendelkezik.
Egyébként egy két napja hozzám intézett válaszbejegyzés bizonytalanított el: "Nem a cikk írja, hanem a »Team Builder« írja a cikkben." Ezek szerint írhatja mindkettő, tehát nyelvi babonáról van szó.
Való igaz, gondolatilag is lehet írni, nemcsak fizikális íráshordozóra. Mint ahogy le lehet festeni valakit képletesen is, vagyis nemcsak vászonra, hanem akár élőszóban. Amúgy a képírásra gondolva egy 'vonalakkal, vonásokkal ábrázolni' jelentés sejlik fel előttem, vagyis az igének egy hajdani általánosabb jelentése.
Köszönöm. Megpróbálom úgy felfogni, hogy az újság mint intézmény, vagyis az újságírók közössége írja a dolgokat, mint amikor a küldemény érkezésekor hallani, hogy "levelet hozott a posta" (szándékosan nem írom pestiesen hosszú ó-val). A levelet ugyanis ténylegesen a postás kézbesíti, az újságot meg az újságírók írják, de mindegyiküket összefogja egy intézményi rendszer. Az viszont kevéssé tűnik érthetőnek, hogy egy lexikon vagy pláne egy cikk hogyan "írhat". Az előbbinek csak-csak van egy szerkesztőgárdája, a cikknél viszont mi a helyzet? Szerintem "a cikk ezt írja, amazt írja" kifejezést egyszerűen "az újság a következőket írja" analógiájára képezték, mélyebb logikai háttere nincsen. "A cikk azt mondja" – ez így már természetesen jó.
Relax, nem kell senkinek az engedélyét kérned ahhoz, hogy úgy használd az anyanyelved, ahogy szoktad/tudod/akarod. Aki mást mond, azt jobb nagyívben elkerülni;)
Sziasztok! Szerintetek helyes az a formula, hogy "a lexikon azt írja", "a cikk azt mondja"? Vagy csak "a könyvben az áll", "a tanulmányban azt írják", "a szerző arról beszél" kifejezés fogadható el? Kétségtelen, maga a könyv is szólhat hozzánk, nemcsak a szerzője, viszont írni valóban nem tud egyik nyomtatott sajtótermék sem. Kicsit hasonlónak érzem ezt ahhoz, mint amikor legutóbb az egyik BKV-járaton valakik fél óráig vitatkoztak rajta, hogy akkor most le lehet-e szállni a buszról, vagy olyasmire csak a galambok képesek, amikor a villanypóznára ereszkednek. A napilap sem ír, valóban, csak az újságíró. Mégis azt kérdezzük mindig (legalábbis még húsz éve az volt az ember szava járása), hogy "mit ír az újság". Nos, mi a helyes? Mi az igazság?
Az, hogy az -m, -n, -ny végűek főleg -ban/-benesek, ismert. (De itt is lennének kivételek).
A -város is általában -ban/ben.
A vicc az, hogy Bugyi település esetén az ember hajlamos lenne "szabályosan" Bugyin-t mondani, főleg, hogy a mondatban a zavaró homonímát elkerülje, de a helyiek úgy mondják: Bugyiban.
Emlékeim óvodából: megláttuk valakinek az apját, anyját, egyéb családtagját, elkezdtük mondani: "Jöttek érted!". Az egyik óvónőnk a következő visszakérdezéssel próbált erről leszoktatni: "Hányan jöttek?". Holott a nyelvtudomány elismeri az általános, illetve határozatlan alanyt, amit a magyar nyelvben a többes számú igealak fejez ki.
"A nyelvrokonságot nem a hasonlóságok döntik el, hanem a különbségek" - hallottam már így profanizálni a hangzómegfelelés elméletét. Pedig ott csupán a rendszerszerű különbségekről van szó.