Kína akkor kinek süt kenyeret? Mi az ördög a Mantou/Baozi, ha nem kenyér? A sziu indiánok konyháját nem ismerem. Semmiféle gabonából készült ételt nem ettek? Szerintem az eszkimók is készítenek ételt gabonából.
El a fenet,meg aztan akkor mar nagy baj van ha kenyeren kell elni.En meg egyetlen kinai kollegamat nem lattam,hogy evett volna kenyeret,igaz ezek elegge deliek. De a sziu indianoknal se volt alapelelmiszerse az eszkimoknal se a tropusokon
Úgy az emberiség 100%-a él kenyéren. Nem lehet helyettesíteni semmivel. A fehér búzalisztből készült kenyér jelenkori ismereteink szerint a táplákozásélettani szempontból a legkevésbé kívánatos, de azért mérgezést nem lehet kapni tőle. Nagyfokú tudatlanság azt állítani, hogy a kenyér nem jó étel. De mivel a topic nem arről szól, talán fölösleges rá több szót fecsérelni. Aki meggyőződéssel állítja, hogy nem jó semmire, rá kell hagyni.
Hiába 150 ft a teszkógazdaságos adalékanyagos felfújt sz.r, ha max. 2-3 szeletet lehet belőle megenni, és másnapra már a kutya is elkerüli.... Akkor gyakorlatilag vett az ecceri lúzer 15 dkg kenyeret 150 ft-ért. VAgyis ezer ft-os kilóáron...
Inkább megveszem a félkilós magos kenyeret kb. 400-ért, de az elfogy az utolsó sercliig!
Nem szeretem a kopipészt, de most megteszem lustaságból:
Fontos tudni a kenyérről, hogy az a legfontosabb szénhidrát forrás. Olyan szénhidrát forrás, amely olcsó, könnyen hozzáférhető és nagy élvezeti értékű. Vitaminjai jelentősek a szervezet működésének egyensúlyban tartásában. A B1 vitamin (Tiamin) jelentős szerepe van a szénhidrát anyagcserében. A felnőttek tiamin-igénye naponta 1 mg. Tiaminban gazdag a máj, a teljes kiőrlésű liszt, a hüvelyesek, az élesztő. A nikotinsav a szöveti oxidreakciós folyamatokban résztvevő koenzimek alkotórésze. Niacinban gazdag a hús, a máj, a vese s zöldségfélék és a barna kenyér. Pantotén savnak szerepe van a szénhidrátok lebontásában, a zsírsavak szintézisében és bontásában, a különböző szterolok és szteroidhormonok, porfirinek szintézisében. Szerepük van az idegrendszer működésében, Pantoténsavban gazdag a máj, a vese a hús a teljes kiőrlésű cereáliák és a hüvelyesek. A kenyér és péksütemények - főleg a kevésbé finomított lisztekből készültek - több ásványi anyagot és mikroelemet tartalmaznak: Ásványi anyagok: Magnézium: az ideg és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében játszik szerepet. Magnéziumban gazdagok a zöldségfélék, a hüvelyesek, a gabonafélék, a gyümölcsök, a tejtermékek és a hal. Mikroelemek: Rézben gazdag szervek a szem, a máj, a szív, az izom, az agy és a vese. Számos oxidációs folyamatban résztvevő enzim alkotórésze. Rézre van szükség a zavartalan vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez is. Legtöbb rezet a máj, a hüvelyesek és a cereáliák tartalmaznak. Mangán: Számos enzim alkotója, részt vesz a szénhidrát- és a lipid-anyagcserében, a fehérje, a dezoxi-ribonukleinsav és a ribonukleinsav szintézisében. Mangánhoz kötött a muko-poliszacharidok szintézise is. Gabonafélék, főleg teljes őrleményük, továbbá a dió és a mogyoró gazdag mangánforrások. Króm: A krómnak aktív szerepe van a szénhidrát anyagcserében, elősegíti az inzulin hatását. Feltételezik, hogy hiánya a koszorúér-betegség kifejlődésének egyik tényezője. Krómforrás a teljes kiőrlésű gabonamag, a hüvelyesek magja, a hús, a máj, a sajt.
Szelén: részt vesz a sejtmembrán épségének fenntartásában, funkciója szorosan kapcsolódik az E-vitaminéhoz. A szelén-tartalmat döntően befolyásolja a talaj szeléntartalma. Jó szelénforrás a tengeri állatok húsa. A vese, a máj, a hús és a teljes kiőrlésű gabonamag. A nem lebomló élelmi rostanyagok a perisztaltikus mozgást fokozzák, javítják komfortérzésünket, fokozzák jóllakottság érzetünket. Az élelmi rostok a táplálékban lévő olyan szénhidrátok, amelyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak, gyakorlatilag nem hasznosulnak, a rostban szegény táplálkozás kedvezőtlen. Jelenleg napi 30 g naponkénti bevitelét tartják kedvezőnek. A rostbevitel növelésére a zöldségfélék, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása javasolt. Mindezek - a teljesség igénye nélkül megemlített anyagok - bizonyítják, hogy a kenyér nemcsak alapvető élelmiszer, éhséget oltó táplálék, hanem rendkívül fontos élelmi anyag, amely a szervezet működésének egyensúlyát nagyban befolyásolja.
A sok hozza erto figyelmebe ajanlanam a tobbi forumon is megtargyalt kereskedoi hozza allast. Szoval a pek fizet a: vizze, villanye, gazze, munkaeroe, adotfizet, kiszalitja a termeket, megveszi az alapanyagokat, fizet a boltnak polcdijat markating dijat, lenyeli a bolt altal hirdetet akcio veszteseget, a bolt altal elnem adott termeket vissza fuvarozza terites mentesen, a bolt csak az eladott termek utan fizet, stb... Gyakorlatilag a boltok eladjak a termeket amit odaszalitanak nekik, tobszoros haszont bezsebelve mint a termeket elo allito. Ha meg valaki feltetelezi a boltok korekt arkepzeset az alomvilagban el.
"Egy termék árát az határozza meg, mennyiért tudják eladni."
A cikkből:
"A fogyasztás csökkenését nem az árak emelkedése magyarázza, hanem az életmód és a táplálkozási szokások változása. A Pékszövetség marketingstratégiát készít, hogy tudatosítsa: a búzában lévő tápanyagokra és vitaminokra is szüksége van az emberi szervezetnek."
"Mindig az árak az elsők amik emelkednek, de majd előbb-utóbb a bérek is fel fognak zárkózni.
Persze ehhez évek kellenek!"
Jah, addig meg hadd sírjon már a paraszt az aránytalanságok miatt, ok?
"Komplexen kell vizsgálni a megélhetést. A lakbér, kocsi tartás,fűtés, stb. is beletartozik a megélhetésbe." => "Persze jobban lehet kint élni, mint itthon, de ott legalább müködik a kapitalizmus." == "azt a marhaságot, hogy hány kiló kenyeret lehet venni a nyugati bérből, ez egy földhözragadt dolog!"
Nincs ilyen összefüggés, a dízelköltség a gyártás lépései között is jelentkezhet, amikor el kell vinni feldolgozni a félkész terméket, és a késztermék utaztatásakor is felmerül. A késztermék mérete és tömege erről semmit nem mond, lehet, hogy egy sebváltókar jobb példa, amit Abdáról szállítanak Győrbe, meg gyártás közben kiadnak külsősnek bőrözni.
Már az adatokat is megkérdőjelezem, van olyan hely, ahol tavaly nyáron is és a napokban is vettem kenyeret, és a pontos árát is tudom: fillérre ugyanannyi volt az ugyanolyan és ugyanakkora kenyér akkor, mint legutóbb. A többi helyen vagy nem tudom az árat, vagy tavaly nyáron nem vásároltam, vagy mostanában, vagy nem emlékszem.
Péktől kell venni a kenyeret, akkor nincs árrés. Arról nem is beszélve, hogy helyben sütött, friss kenyeret kapsz, míg a boltok nagy részében reggel előző napi, este pedig reggeli kenyeret találsz csak...
Én semilyen "kormányközeli" nem vagyok, csak éltem 3 évet az USA-ban, 2 évet Japánban és azt a marhaságot, hogy hány kiló kenyeret lehet venni a nyugati bérből, ez egy földhözragadt dolog!
Komplexen kell vizsgálni a megélhetést. A lakbér, kocsi tartás,fűtés, stb. is beletartozik a megélhetésbe.
Persze jobban lehet kint élni, mint itthon, de ott legalább müködik a kapitalizmus.
Ha a kapitalizmusra szavaztunk, akkor vállaljuk a következményeit is!
Itthon még nem müködik jól, ezért vannak aránytalanságok.
Mindig az árak az elsők amik emelkednek, de majd előbb-utóbb a bérek is fel fognak zárkózni.
