A Magyar Nemzeti Bank tegnap tette közzé jelentését az infláció alakulásáról, amelyből kiderült, hogy a jövőre kitűzött 2,5 százalék helyett még akkor is 3,6 százalék lehet a hiány, ha a Széll Kálmán-tervben foglalt összes intézkedést maradéktalanul végrehajtja a kormány. Ráadásul a jegybank a novemberben még 4 százalékosra becsült 2012-es GDP-növekedést most már csak 3 százalékosra teszi.
Több hónapos késésben: a Széll Kálmán Terv újabb eleme borul?
A Széll Kálmán Tervben foglaltak alapján a kormány a korhatár előtti rokkantnyugdíjasok 2012. január elsejére véget érő felülvizsgálatát tűzte ki célul. Egyelőre azonban ez csak kijelentés szintjén maradt meg, hiszen a rutinvizsgálatok mellett érdemi előrelépés nem történt, ami megkérdőjelezi a kormány elképzeléseinek remélt sikerét. Mfor.hu-háttér.
Kénytelen lesz felgyorsítani a megszorításokat és/vagy növelni az adókat a kormány, ha gyenge marad a gazdasági növekedésünk. Márpedig a legfrissebb magyar GDP-adat azt mutatja, hogy a magyar gazdaság növekedése gyakorlatilag megállt. Így könnyen lehet, hogy a Széll Kálmán-terv jövő évre tervezett, 550 milliárd forintos kiigazítása mellé újabb pár száz milliárdos csomagot kapunk.
Valaki mondja már meg, miből gondolták kormányék, hogy a dolgozók többségének 250ezernél magasabb a bruttója! (16% SZJA vonatkozásában) Így készültek az előző nyóc évben, hogy még ezt sem tudták? Látszik, hogy nem csak munkahelyek közelében, de még a statisztikák közelében sem jártak. Pedig a képviselők hivatalból megkapnak minden adatot. Ja, hogy a Parlamentbe csak a költségtérítésért jártak és járnak be és nem azért, hogy olvassák is a házi feladatot?
"Matolcsy: a kormány tárgyalta a konvergenciaprogram első változatát
2011. április 6. szerda 16:46:59
A kormány szerdai ülésén megtárgyalta a konvergenciaprogram első tervezetét - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kabinet ülését követően."
Hivatalossá vált, amit eddig csak - különböző statisztikák és kormányzati utalások alapján - sejteni lehetett: a kormány nem tudta teljesíteni a 2010-re vállalt 3,8%-os GDP-arányos hiánycélt. A KSH péntek reggel kiadott adatai szerint ugyanis 4,3%-os lett az eredményszemléletben (uniós módszertan szerint) számolt költségvetési deficit, ami annyiban meglepő, hogy egy héttel ezelőtt Varga Mihály még 4,1-4,2%-ról beszélt. A Miniszterelnökség államtitkára által említett szám viszont megegyezik a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében jelentett 4,2%-os adattal. Idén kevés lesz az Orbán csomag
Olvasgatlak két dolog jut eszembe a hozzászólásodról. Kamasz kölyök aki végre örömet okozhat magának. A másik meg az óvodában kékülülő fejjek toporzékoló 3 éves gyerköc akkor se...
Ésszerűnek látszana annak alapján értékelni a Széll Kálmánról elnevezett – angol nyelvű változatában „Magyarország strukturális reformprogramja [1]” címet viselő – tervet [2], ami benne van. Ki lehetne emelni az adósságráta tervezett leszorítását, vagy a kilátásba helyezett megszorítások (strukturális átalakítások) jellegét. A közzétett magyar nyelvű dokumentum azonban általános elképzeléseket fogalmaz meg, és angol változata sem tartalmazza azokat a részleteket, amelyek alapján megvalósíthatóságát, illetve megvalósításának lehetséges gazdasági és társadalmi következményeit meg lehetne ítélni.
Ezért a Széll Kálmán Tervet (SZKT) egyelőre nem a tartalma, hanem a következő két szempont alapján javaslom értelmezni és értékelni: 1. mi nincs benne; 2. mi az, ami inverz módon van benne. Inverz tartalmon azt értem: milyen következményekkel számol a terv arra az esetre, ha nem lépne életbe.
A SZKT nem tartalmazza azt a feltételezést, hogy a bevezetett, illetve későbbre meghirdetett adócsökkentések hatására oly mértékben gyorsul majd a gazdasági növekedés, továbbá olyan jelentősen nő a foglalkoztatottság, hogy az ebből keletkező állami bevételi többlet idővel ellensúlyozza az adócsökkentések miatti bevételkiesést. Márpedig a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatot megalapozni hivatott középtávú kitekintés éppen erre a stratégiai feltételezésre támaszkodott. E feltevésnek a megalapozottságát vitatta a korábbi Költségvetési Tanács (KT), az IMF, az EU Bizottsága és voltaképpen minden józan elemző. Ennek alapján alakult ki az a szakmai konszenzus, hogy noha a 2011. évi költségvetés önmagában megvalósítható, 2012-től egyre növekvő állami deficitekkel és meredeken emelkedő adósságpályával kell számolni. A költségvetés tervezői tehát kifejezetten imprudens módon jártak el.
Rosszul számolt Orbán és egyes bevételi tételeket kétszer számolt el. Például miután az extraadót kifizeti a pénzintézeti szektor, akkor nem fog társasági nyereségadót,fizetni hisz nullára fog kijönni az éves elszámolása. Emellett az egykulcsos adóval és a társasági nyereségadóval 800 milliárdos lyukat ejtett Orbán a költségvetésen. A nyugdíjvagyon nem olyan összeg, amit minden évben el lehet költeni! ebben az évben jött és ebben az évben el kell költeni!
A folyó fizetési mérleg 366 millió eurós többlete tavaly a negyedik negyedévben több mint a duplája lett az elemzők által várt 180 millió eurónak; az éves többlet 2,031 milliárd euró volt a 2009-es 332 millió euró után – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön. A jegybank elemzéséből az is kiderül, hogy február végére 29,7 milliárd forinttal csökkent a háztartások hitelállománya.
