Például egy mód, hogy a szülők megegyeznek más szülőkkel, hogy a gyerekeik ha felnőnek majd össze fognak házasodni. A szerelem úgyis vak lenne, és a szülők pontosabban látják, hogy a két család gyerekei összeillenek-e. Aztán majd megszeretik egymást.
De lehet feleséget találni egyetemi klubokban és diszkókban is - a csajok buknak a jóalakú izmos diplomásokra. Persze nem árt megkérdezni valami képzett és okos vallási vezetőt sem, hogy tényleg szeretik-e ők egymást és mit is ír erről a szentírás amit hogyan kell értelmezni és boldogok lesznek-e tényleg vagy csak az ördög csabítása..
Ha valaki azért megy gyülekezetbe, hogy megmondják neki a tutit, valamint, hogy egy kis felsőbbrendűséget érezhessen, nem utolsósorban pedig, hogy a vállalkozása jól megszaladjon, az fejőstehén lészen. És megérdemli. Vannak naiv, tiszta lelkű emberek is, akik ilyennek bedőlnek, de azok, ha nagy szenvedések árán, de megmenekülnek. És vannak szerény, nem harács pásztorok.
Inkább a vezérnek kell adni mindenét az embernek, hogy legalább neki jól menjen a szekere, a legjobb munkahely a vallásokban van, egyházakban, több millió ember azért fizet, hogy hívő legyen valahol....., ilyen (lékek)gyárigazgatói állás kellene.... :)
Persze. De ahol ketten egybegyűlnek, ott lehet akár 1 %-ot is fizetni. De azt is lehet, hogy 100 %-ot fizetnek, tehát mindenüket összeadják, az pedig kommunizmus.
Én is erre a kolompolásra emlékszem. :) Hozzátenném, hogy a léviták legelői nem voltak kicsik, ha valaki megnézi a vonatkozó passzust. Az nagyon valószínű, hogy úgy van, ahogy írtad, hogy a tizedből kellett megoldani a takarmányozást télen, meg akár nyáron is a legeltetést kiegészítendő.
Én csak azt a képet akartam árnyalni ezekkel a közbeszólásokkal, ami kép szerintem sokakban kialakult, hogy a tized hiányában a léviták éhhalálra voltak ítélve, és biztos, hogy minden javadalmuk, bevételük, vagyonuk kizárólag ebből a forrásból származott. (A megrögzött tizedkövetelő kisegyházvezetők szeretik ezt a problémát így tárgyalni.)
A falvak és városok körül már a tsz-korszak előtt jóval (sőt, sok helyütt már a középkorban is) voltak ún. községi földek. Ezeknek a használatáról a települési elöljáróság döntött. Ezekből tartottak fönn bizonyos területeket községi legelőknek, ahová a település alkalmazásában álló pásztor/kondás naponta kihajtotta az állatállományt. Az én gyerekkoromban ez a mi falunkban még gyakorlat volt: a pásztornak kürtje volt, a tehene nyakában kolomp, így amikor a falusiak meghallották, hogy jön a gulya, kiengedték a saját jószágukat is az utcára, illetve este kaput nyitottak a hazatérő állatnak. Ugyanígy vitte a községi kondás a kiserdőbe a disznókat ősszel makkoltatni, tavasszal-nyáron meg csak úgy turkálni a fák alatt meg a réten.
Ha jól emlékszem, a lévitákról szóló rendelkezésben is szerepelt az, hogy a nekik adott városok körül meghatározott nagyságú legelőterületet is ki kellett mérni az állatállomány részére. Ez nem minősült örökségbe kapott földnek, mint a többieké, nem volt művelésre alkalmas, ez kifejezetten az állattartás miatt volt szükséges, (és mindenütt el is terjedt sőt fenn is maradt a rendszer egészen az istállózó állattenyésztés kizárólagossá válásáig).
A téli (nem termékeny időszakbéli) takarmányozást a léviták a tizedből kellett megoldják, később a városiak erre a célra a közeli jobbágyfalvaktól vásárolták a takarmányt. A magyar tsz-rendszerben pedig a háztáji gazdaságok látták el önmagukat, a háztáji földön általában takarmánynövényt termeltek.
Ezt az egy helyet kihagytam, itt tényleg csak a "minden" szó szerepel, az általam ellenőrzött valamennyi fordításban. Ha viszont ezt úgy értelmeznénk, ahogy javasolod, hogy a termény összes tizede, akkor az V.Mózesbeli hivatkozásoknak az ég világon semmi értelme. Mivel egy valaminek csak egyszer van összes tizede, szerintem, akkor húzzuk ki az V.Mózesből a vonatkozó részeket! Nincs Isten előtt elfogyasztott tized, nincs árváknak, özvegyeknek adás, nincs "tizedadás éve". Szerintem a szövegből hiányzik egy jelző, ami más helyeken megtaláható, és ami azt jelenti, hogy az összes, Lévinek szánt tized az övé. Vagyis háromévenként jöhet a lévita elvinni a szajrét. Máshogy ellentmondás van a Bibliában. Én nem hiszek a két-háromféle tized értemezésben, mert azt csak úgy lehetett volna rendesen körülírni, hogy például meghatározza a szöveg, hogy mi az egész. Vegyük úgy, hogy ez meg van határozva: az adott év mezőgazdasági terménye minusz első zsenge, ha aktuális, (természetesen tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű a Biblia alapján). Namost ha több tizedet különféle célokra el kell különíteni, azt csak egyszerre lehet megtenni, mégpedig úgy, hogy az egészet tíz egyenlő részre osztjuk, és ebből vesszük az egyik tizedrészt A célra, a másik tizedrészt B célra, a harmadik tizedrészt C célra. De ha ezt valaki nem így csinálja, akkor a "második tized" értelmezése nehéz lehet a gyakorlatban, mert akkor most az egész kilenctizedét kell vajon újra tizedelni, vagy akkor a maradék kilencedéről beszélünk? Egyesek szeretik hangoztatni, hogy a Biblia nagyon pontos könyv. Szerintem is elég pontos, kisebb emberi tévedési lehetőségekkel. De mondjuk ebből a szempontból, tizedszempontból nem gondolnám, hogy ennyire zavaros lenne a kép. Az általam javasolt értelmezés szerintem kellőképpen koherenssé teszi a szöveget: vannak az általános megfogalmazások, és vannak a részletszabályok az V. Mózesben.
Az egyéni vagyonos utalásodat most megértettem, bár nem látom azt kizártnak, hogy adott esetben felosztották maguk közt. A legeltetés gyerekkoromban is közös legelőn történt, de nem tudom, jogilag mit jelentett a "közös". Valószínű TSZ tulajdont, amit a falusi tehenek rendelkezésére bocsátottak. A léviták nem voltak nagyüzemi növénytermesztők, csak állattartók. A bibliai tized szerintem kizárólag az ilyen növénytermesztésből származó termények pótlására szolgált. Ugyebár vita volt a fűszernövények tizedeléséről. A léviták szerintem tudtak fűszernövényeket termelni a konyhakertekben, úgyhogy Isten ezt a kérdést nem szabályozta. Ahogy nem volt szó másféle jövedelemről sem, hiszen a léviták városaikban bármiféle kézműves tevékenységből bevételre tehettek szert. Ezek kizárólag az én következtetéseim, a Biblia különböző részeit összerakva.
Nem is az Újszövetség miatt fizetik, hanem, hogy a egyházfiak - akiknek az a foglalkozásuk - éljenek belőle. De csinálhatsz magadnak saját keresztény közösséget és fizetheted abba a tizedet - ez egy elég takarékos megoldásnak tűnik és a takarékosság az erény.
Máté 18,20: "Ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük."
Én azt javaslom hogy ne fizess tizedet, és ne is látogass gyülekezetnek látszó szektákat, inkább személyesen tarts kapcsolatot értelmes keresztényekkel.
>> "nem írja egy helyen sem, /.../ hogy évenként, meg hogy valamennyi, összes."
Én ezt látom:
"a Lévi fiainak örökségül adtam minden tizedet Izráelben"
A "minden tized", az valamennyi, az összes, bármikor beadott tized. Szerintem.
Meg ezt:
"Esztendőről esztendőre tizedet végy"
Az "esztendőről esztendőre", az évenkéntet jelent. Szerintem.
És köszönöm felajánlásodat, nincs szükségem kigyűjtésre, én is pompásan meg tudom keresni, ha akarom a releváns helyeket. A léviták szolgálati idejének, koruknak, stb. pont semmi köze a tized kérdéséhez. A legelők pedig bizony nem saját, személyes tulajdonaik voltak, a család nem örökölte, nem adhatták el, vagyis ez nem egyéni vagyon. Természetesen házaik, használati tárgyaik, ruháik, stb. voltak sajátok, azonban a minden más törzset megillető földből nem kaptak részt Istentől. Ilyen értelemben bizony örökség nélküliek, pontosabban az ő örökségük nem termőföld volt, hanem a tizedek (lsd. fent).
Az a probléma, hogy amikor a Biblia a leviták tized szedéséről ír, akkor nem írja egy helyen sem, legalábbis ahogy én látom a saját Bibliámban, hogy évenként, meg hogy valamennyi, összes.
Tehát számomra ott a bibi, hogy míg bárhol, ahol a tizedről szó van, egy általános főszabály van leírva, míg a részletes, gyakorlatiasabb részletszabályok csakis kizárólag az V. Mózesben, ahol pedig háromévenkénti történet van, és nem is csak a léviták számára, tehát nem teljes tized.
Azt sose mondtam, hogy nem kell minden évben az "Úr előtt megjelenni" minden férfinak, ha jól rémlik, legalább háromszor, és ha jól rémlik, egyszer se mehettek "üres kézzel". Ez azonban más történet, mint a tized.
Ha nagyon kapacitálsz, mégegyszer kiidézem az összes tizedes sort a Bibliából, (régebben már megtettem), meg azt is, hogy a lévitáknak hogy volt a szolgálati rendje beosztva, meghogy mekkora a legelő, meg hogy hány évestől hány évesig szolgálhattak. Csak nem öt perces a történet.
Ha, alapvetően a jézusi elveket, nem a demagóg szájábarágottan írt szöveget értem, valósították volna meg, ma a világ sokkalta jobb emberekkel lenne tele!
Engem ebben az zavar, hogy nem túl sok köze van a kereszténységhez, de buta papok dumájához van köze. Ellenben a paráználkodásmentesítésnek van köze a kereszténységhez, judaizmushoz, és iszlámhoz is, igaz, én ezek közül csak keresztény vagyok.
Az eredeti kérdésre utalva, dézsmát fizetni Istennek nem lehet, amit meg embereknek adnak, tök mindegy milyen célra hivatkozva és kikre, tehát sehová nem kell dézsmát fizetni, aki pedig arra hivatkozik, hogy az úrnak, isteneknek, az egyház fentartására kell, annak ellenére, hogy senki nem mondta, hogy alapítsanak egyházat, hozzanak létre gyülekezeteket, a tanítványság meg egészen más világ, így el kell keserítsek mindenkit, dézsmát adni nem más, mint kenőpénzt, jattot, csúszópánzt, hálapénzt adni olyanoknak, akiktől semmi jogalapjuk nincs elfogadni!
Mért ragaszkodik? Mert a zember ragaszkodik ehhez-ahhoz. Te mért ragaszkodsz ahhoz, hogy ne paráználkodj? Mit zavar téged a feleségem adakozási szokása?
Aki dézsmát ad, tizedet, ajándékokat, adományokat vezetők, papok, lelkészek, egyházak benfenteseinek kérésére, befolyásoló tényezők hatására rendszeres jelleggel, az nem Istennek adja, sem nem Isten által, sem nem Isten érdekében, hanem mindig is önös célúan, magyarán mások érdekeit szolgálva, de nem az igazán nemes célt!
Igaz. És ráadásul nem kevés fazon megfélemlítésből adja, hogy "ne lopja meg Istent". (Isten nem figyel oda, hogy el lehet lopni a zsebóráját, vagy lornyonját?)
Nos, a hívőség periférikus reálhozamai.... és reálvonzatai, reálkóldusai, reál szegényei is egyben önkényesen létrehozott vallási magánegyházaiknak!!
Jézus hírdette, ingyen adta a tudást, áldást, ingyen adják tova!
Jézus nem utasíított senkit, hogy hozzanak létre magánegyházakat, tekintélyuradalmakat, teológiákat, egyetemeket, hanem tanítani kell a másikat, mindenféle hovatartozás nélkülien, mert a szeretet, a jócselekedet független kell hogy legyen minden szabályrendszerű intézménytől, sajnos nem mással fogalkoztak az elődök, mint a hatalom megszerzésével, a kényszerreőszakkal térítéssel, lélekkufársággal...., isteneket játszva!
Aki dézsmát ad, tizedet, ajándékokat, adományokat vezetők, papok, lelkészek, egyházak benfenteseinek kérésére, befolyásoló tényezők hatására rendszeres jelleggel, az nem Istennek adja, sem nem Isten által, sem nem Isten érdekében, hanem mindig is önös célúan, magyarán mások érdekeit szolgálva, de nem az igazán nemes célt!
A cím nem rossz, mert arról szól, amit kérdezni akartam. Amire te gondolsz, az így szólna: "Mért pont tized?". Megnyissam helyetted? Most lendületben vagyok.
Már a cím rossz. Mert az kétségtelen, hogy jó ha egy hívő támogatni akarja a gyülekezetét, mert a gyülisdi pénzzel jár. De miért tizedet? Miért nem 3,438 %-ot? Vagy fix összeget, és mindenki alkalmanként 2200 Ft-ot: Vagy mittudomén. Hogy a frászba jön ide a tized? Ez anakronizmus.
"De a léviták teljesítsék a gyülekezet sátorának szolgálatát, és ők viseljék az ő bűnüket; örökkévaló rendelés legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.Mivelhogy Izráel fiainak tizedét, a mit felemelt áldozatul visznek fel az Úrnak, adtam a lévitáknak örökségül: azért végeztem ő felőlök, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.És szóla az Úr Mózesnek, mondván:A lévitáknak pedig szólj, és mondd meg nékik: Mikor beszeditek Izráel fiaitól a tizedet, a melyet örökségtekül adtam néktek azoktól, akkor áldozzatok abból felemelt áldozatot az Úrnak; a tizedből tizedet."
Vagyis az egész Izrael által adott tized, amit felvisznek a templomba, a lévitáké. Nem a népek ették meg a lévitákkal együtt, hanem azok beszedték tőlük, és mint saját "terményükből", ők is tizedet adtak abból az ároni papság részére. Az pedig, h a harmadik évben (nem háromévenként) ne kellett volna felmenni a férfiaknak az ünnepekre, teljességgel alap nélküli állítás, mivel ez örök rendtartás Izrael fiai számára, nincs kivételes esztendő, nincs kifogás az otthonmaradásra.
A lévitáknak valóban voltak legelőik, vagyis a lakhelyüket biztosító város körüli földeken legeltethettek. Azonban termelni nem termeltek semmit, sem gabonát, sem gyümölcsöt, sem semmi mást. A legelők sem örökölhető tulajdonaik voltak, csak használták azokat.
Hát, szerintem a szövegből nem egyértelmű, hogy a tizedet, amit Lévinek adott az úr, azt évenként hozzá kellett adni az V. Mózesi tizedhez. Szerintem az V. Mózes írja le egyedül részletesen, hogy hogyan kell bánni a tizeddel, a többi helyen csak általános szabály van. Évenként kell kigyűjteni, és a családdal, Levitával együtt megenni az Úr színe előtt, három évenként pedig teljes egészében (családi evés és zarándoklat nélkül) a célközönségnek kell adni. Az első zsenge az más lehet, ez igaz. A többi ünnep más tészta, és az egyéb áldozatok is.
Egyébként én nem látom igazoltnak, hogy a Léviták teljes egészében vagyon és föld nélküli népek voltak. Nem volt annyi földjük, mint a többieknek, de igen komoly legelőik voltak a városaik körül, és egyébként is, nem minden lévita volt szolgálatban. Legelőhöz meg marha is jár. Az éppen szolgálatban lévő léviták kiegészítő jövedelme volt szerintem a háromévenkénti tized, illetve az egyébként egész évben elvárt ellátás.
Szerintem az évenkénti harmincaddal a zsidók, így Tóbiás is, jobbak szerettek volna lenni Istennél. Az eredeti követelmények nem voltak ennyire ...hm. Tán túlzóak.
Itt a fórumon volt egy csomó beszélgetés a témában, de "szakirodalmat" külön nem tudok. Egyszer beírtam a gugliba, vagy valahogy máshogy eljutottam egy mai főrabbi véleményéhez a neten. Az se volt meggyőző. Csak annyiban, hogy mivel nincs templom (Jeruzsálemben), ezért nincs tized. :)
