http://www.hir24.hu/belfold/228113/varmegyek-az-uj-alkotmanyban.html "Az újság információi szerint az új alkotmány 1944-től, vagy 1949-től 1990-ig közjogi érvénytelenséget mondana ki az elfogadott jogszabályokra."
Azért azt jegyezzük meg, hogy a Tripartitum hivatalosan soha nem volt kihirdetett jogszabály. Annyira beleivódott azonban a köztudatba, hogy amikor 1696-ban kiadásra került egy jezsuita nyomdász által a Corpus Iuris Hungarici, az első kötet lett a Tripartitum. Aztán úgy maradt.
A lényeg az utolsó mondatodban van: mindezt 1514-ben!
tegyük hozzá az ominózus primae nonus teljes szövegét is, amely egyértelműen kiterjeszti a jogokat valamennyi nemesre, így a teljes "köznemességre" is!
Érdekes hogy Werbőczy tripartiumát sokáig úgy kezelte a történetirás, mint a feudális elmaradottságot konzerváló valamit.
Ugyanakkor ha beleolvasunk, kiderül hogy ez emberi jogok védelme tekintetében évszázadokkal megelőzi akár az amerikai alkotmányt is.
2. Cim
4. § A természeti jog ugyanis minden nemzettel közös azért, mivel mindenütt természeti ösztönnél fogva és nem valamely rendelésnél fogva áll fenn, a melyre a természet tanít meg minden állatot. És ez nem csak az emberi nemnek tulajdona, hanem minden állatnak is. Innen származik a férfiúnak és a nőnek egybekelése, gyermekek nemzése és felnevelése, mindenkinek egyenlő szabadsága és megszerzése azoknak a dolgoknak, melyek a levegőben, a földön és a tengerben találhatók. Továbbá: a megőrzés végett letett dolgoknak vagy kölcsön adott pénznek visszaadása, felebarátunk erőszakosságának erővel visszatorlása. Mert ezt, vagy az ehhez hasonlót soha sem tartjuk igazságtalannak, hanem természetesnek és igazságosnak. 5. § Továbbá másképen természeti jogon azt értjük, a mi Mózes törvényében és az evangeliumban van megírva; a mi azt parancsolja, hogy kiki azt cselekedje mással, a mit akar, hogy mások cselekedjenek vele és a mi megtiltja, hogy valaki azt tegye másnak, a mit magának nem kiván. Innen a vers: "Quod tibi vis fieri, mihi fac; quod non tibi, noli, Sic potes in terris vivere jure poli".
vagy.
8 paragrafus: " természet törvénye szerint mindenki szabadnak született "
Ja, ha lafaty, akkor elnézést kérek, hogy OFF voltam ismét.
További kellemes, pártoldaltól függő anyázásokat kívánok!
OFF
Az Aranybullához:
(1867. évi II. törvénycikkely)
"1. § Szentül és sérthetetlenül megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is meg fogjuk tartatni az 1723-dik évi I. és II-dik törvénycikkekben megállapított királyi trónöröklést; - az 1791-dik évi 3. törvénycikk értelmében teljesitendő koronázást; - Magyarország s társországai jogait, alkotmányát, törvényes függetlenségét, szabadságát és területi épségét. Szentül és szigoruan megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is megtartatjuk Magyarország és társországai törvényesen fenálló szabadalmait, kiváltságait, törvényszerü szokásait, és az eddigilé országgyülésileg alkotott, s dicső Elődeink, Magyarország koronázott királyai által szentesitett, valamint ezután országgyüléseileg alkotandó s Általunk mint koronázott magyar király által szentesitendő törvényeit, minden pontjaikban, czikkeikben és záradékaiban úgy, mint ezeknek értelme és gyakorlata a király és országgyülés közös megegyezésével fog megállapittatni; kivéve mindazonáltal dicsöült II. András 1222-ik évi törvényének azon megszüntetett záradékát, a mely így kezdődik: "Quodsi vero Nos", ezen szavakig: "in perpetuum facultatem". Mindezek biztositására szolgáland azon királyi Eskünk is, melyet jelen királyi levelünk tartalmára dicső Elődünk I. Ferdinánd koronázási esküje szövegének alapján koronáztatásunk alkalmával le fogunk tenni."
Annyit hadd tegyek hozzá, hogy az Aranybulla ellenállási záradékát pont a kiegyezési törvény iktatja ki, viszont az összes többi törvény marad a történeti magyar Alkotmány része.
Még annyit, hogy volt az olmützi oktrojált alkotmány, 1849.-ben, majd később az Októberi Diploma, a februári pátens...
A történeti magyar ALkotmány része az áprilisi törvények, tehát azokat se nem szégyelli, se nem titkolja az alkotmányalkotók gyülekezet, sőt: egyértelműen utal rá, mint a történeti magyar ALkotmányra, és m8int a Szent Korona Tanra...
Biztosan igazad van, de arra hadd hívjam fel becses figyelmedet, hogy a Corpus Iurisnak része mind a Tripartitum, mind az Aranybulla, mind az Április törvények...
A Corpus Iurisnak meg nézz utábna, hogy mi a túró is az...
SZVSZ játszik, hiszen a magyar ALkotmány - amelyre pont a jelen Alkotmánytervezet is utal - az angol Alkotmányhoz áll közel, mivel mindkettő úgynevezett történeti alkotmány.
Vagyis: nem tételes, önálló törvény(ek)ből álló jogi normafűzér, hanem tartalmaz tételes törvényeket (Magna Charta-Aranybulla), de jogszokásokat és szokásjogot is, nem beszélve a precedensekről...
Kénytelen vagyok megint offba tenni, ugyanis ez ismét érdekes kezd lenni, nem csak agyaggalamblövészet politikai oldaltól függően.
Félre ne érts, nem tanítani szeretnék, de a tényekhez hozzá tartozik, hogy Magyarországnak ezer éven át létezett egy úgynevezett "történeti Alkotmánya", amelyet Szent Korona Tannak is neveztek, bár a kettő nem fedi egymást!
Az áprilisi törvények ennek egyik része volt -szerintem mindenképpen!-, de voltak más részei is, kezdve az Aranybullával és számos egyéb törvénnyel egyetemben.
A döbbenet az, hogy a magyar Alkotmány leginkább az Angol Alkotmányhoz hasonlított, ott az ALkotmányosság fogalaom a Rule of Law-val írható le.
További érdekesség, hogy a magyar jogrendszer legközelebbi rokona - legalábbis 1945-ig biztosan, de még utána is! - az angolszász angol jog volt.
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."
Az országgyűlési választásokat 1945. november 4-én tartották meg és egy közel másfél éves közjogi bizonytalanságnak és félelemnek vetett véget, mely 1944 márciusában Magyarország német megszállásával kezdődött és az október 15-e után kiterjedt nyilas rémuralomban teljesedett ki. Ez a szovjet bevonulás után megszűnt, ugyanakkor hatalmi űrt hagyott maga után a parlamentben. A nyilasok elűzése után alakult demokratikus, antifasiszta Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-i nyilatkozatában többek között az "az általános, egyenlő, titkos választójog" mellett is elkötelezte magát, mely az 1945. évi VIII. törvényben öltött alakot. A törvény eltörölte a szavazás addigi kötelező jellegét, megerősítette annak általános és titkos mivoltát, egyúttal eltörölve minden addigi cenzust, valamint a szavazóképesség alsó határát férfiaknál és nőknél egyaránt 20 évben határozta meg. Ugyanakkor kizárta a választásból a német nemzetiségűeket. A választásokon így 5 160 499 vált szavazásra jogosulttá, mely az 1939-es 2 761 618 emberhez képest 186,87%-os növekedés. A részvétel csaknem 93%-os volt, és mindenkire vonatkozott, aki Magyarország 1937. december 31-i határain belül lakott.
Igaz, hirtelen csak ezt találtam - de ezek szerint 1945.11.4-én nem szabadon választott volt a népképviselet? Az országban 1944.03.19. - 1990.05.02. között nem volt önrendelkezés, pedig a szovjet csapatok csak 1991ben távoztak?
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
2. nem is következik a preambulumból
biztos???
hiszen ha valamit érvénytelennek nyílvánítok, akkor értelemszerűen érvénytelen minden vele kapcsolatos, belőle következő dolog.
