Úgy vagyok értesülve, hogy egyre inkább ott is kivételnek számít a miniállomány. Bár ettől még a kultúrája megvan. Náluk a csapatbajnoki rendszert szokták kárhoztatni azért, hogy a legtöbben erőn felül tartják a létszámot. Ami annyiban indokolt is szerintem, hogy 20 özvegy a minimum, olyan 30 az optimum. Az efeletti létszámot a tízes csapat nem indokolja!
Egyszerűen a "több galambból több a jó" elv érvényesül, de ez ugyanígy igaz a díjközpontú galambászatban is, sőt méginkább az. 3-4 galambbal versenybe szállni a szomszéd 150-je ellen ugyanazért az egy első díjért nem fair, és még könnyebb a létszámból előnyt kovácsolni.
Egyre jobban megbecsülik a bajnoki rendszereket arrafelé is, majdhogynem azt lehet mondani ezért, hogy megelőztük a korunkat.
ha most építenék dúcot , akkor 50 centivel a földtől megcsinálnám a tartószerkezetet pl vasból. erre 6-7 cm-es fenyőből összeraknám a vázszerkezetet . a tető elöl meredekebb , hátra enyhébb lejtésű a gerincmagasság sac 1 m. a tető fedése bontott 2 kapcsos cserép .
( ezek nem zárnak hermetikusan) a mennyezet tiszta drót , igényesebben fa pálca .
a fészek fölött +10 cm zárt .
az oldalfal : a vázszerkezetre belülről colos gyalult fenyő deszka kerülne , de ne teljesen száraz , jó a tüzépes szárazság .
a földre pozdorja . az oldalfal az a padlószinttől 5 cm -re kezdődne így kőrbe egy 5 cm-rés lenne . a dúcra kívűlről ez a rés mentén kerülne a porfogó . Ez a porfogó kb 20 cm széles és 40 cm mély lenne tetjére 45 fokban valami vízhatlan kis tetőcske , az alja ami kb 10-15 cm-re van a talajtól nyitható és innen kívűlről takarítható.
így belülről egy teljesen sarkos kocka teret kapunk ami vödör nélkül 1 perc alatt takarítható
a por körbe mindenhol tud távozni a dúcból .
A fal : mivel a vázszerkezetre belülre kerülne itt is sima felületet kapunk. Kívülre nem raknák semmit , látszana a vázszerkezet .
Kis idő múlva a szerkezet vizes fa kiszáradna , sac 1-1,5 mm -es hézagokat képezve .
Én nem szigetelném . Betelepíteném a galambokat s majd kiderülne , hogy kell -e szigetelni + még egy réteg külső borítás kell -e . De sztem nem . A mennyezet is lehet hogy maradhatna tiszta üres .
Így az egész dúc minimális mértékben folyamatosan pulzálna az oldalfalon és a tetőn is .
én azért vakoltam be belülről pozdorjával, hogy a két fal közé tudjam tenni a szigetelőanyagot.
kellemesen hűsöltem nyáron a régi, szigetelt padlásdúcomban és valahogy úgy éreztem ugyanolyan kell nekem. tompítva van kicsit a hőingadozás (persze csak zárt ablakoknál), ami a szakkönyvek szerint kellemes a galambnak is. a galambok eddig még nem nyilatkoztak.
én az osb-től megyek a falnak, az vegyszeresebb mint a natúr forgácslap és például nem is ajánlott családi házak belterében alkalmazni. továbbgurítva a labdát ezzel neonnak...
Annyiból egyszerűbb a belgák dolga , hogy ők ebbe születtek bele .
A.A könyvében több mint 100 ezerre teszi azokat a tenyésztőket akik 1-20 galambot tartanak. Az is köztudott, hogy odakint dúc és technológia orientáltak voltak . ( vagy még most is)
Hiszem , hogy nagyban rányomja az egész galambászatra , hogy mit látunk a környezetünkben , vagy kikkel miről kommunikálunk e téren .
Nyilván , hogy ez a fajta galambászat amit itt látunk nagyon elterjedt volt , így kialakult ennek a felépítése , technológiája .
szerintem is a legjobb dúcanyag a luc . csak azt nem értem ha valaki csinál egy fenyő dúcot , mi a fenének burkolja be belülről pozdorjával , vagy osb-vel amiknek jelentős része szintetikus úton előállított ragasztó , a nedvszívó képessége is akkor kezd kibontakozni ha már kezd elrohadni.
végül is a főprogramot szintén meg lehet röptetni 10-12 galambbal és olyan címszóval, hogy engem nem érdekel az 5 befutós tagszövetségi bajnokság csak a 3 befutós NB. persze itt azért nagyobb konkurenciával kell számolni, mint a helyi sprinten.
Nekem is nagyon bejönnek ezek a mini rendszerek . ( főleg amióta szárnyal a chf )
A mi kerületünkben nagyon jó , egy ehhez hasonló állománynagyságot támogató rövidtávú
ún. sprint program van . 3-as befutó van , ehhez elég 8-12 versenygalamb.
Vannak akik komolyan is veszik ezt a bajnokságot , mégsem terjedt el ez a kevés de ütőképes állomány felfogás . Pedig itt tényleg lehetne csak a minőséget , s a galambok magasszintű ellátását megcélozni , annélkül , hogy a bajnokságban hátrányban lenne .
Ha az idő, meg a figyelem véges, akkor minél kisebb létszám, annál nagyobb eredmény. Legalábbis létszámarányosan.
Csípem ezeket a minidúcokat:
Ez éppen Jan Buis-é, aki 2005-ben és 2009-ben is Hollandia rövidtávú bajnoka.
Összesen 6 köbméteren galambászik.
A belmagasság 1 méter. A mélység is annyi. 4x1x1 méteres özvegydúcában 8 hímet tart. Két olyan év is volt, amikor 5 első díjat szerzett, közte 3000 fölötti mezőnyből is.
lehet, hogy a motiváció egy marhaság, de lehet hogy nem. én nem akarom ezt eldönteni. mivel csak a hímekkel van kedvem versenyezni tudom nekik biztosítani azt, hogy egy szerető tojó várja őket mindig.
a szabad párválasztás (ami ugye csak a rámenősebb hímeknél igazán szabad, a mamlaszok esetében egyre fogy a tömeg, amiből választhatnak) is ezt a létező, vagy nem létező motivációs helyzetet próbálja támogatni. vagy segít vagy nem, de ártani nem árt. és jelen időjárási körülmények között nem is volt elhúzódó, bosszantó bénázás.
talán, hogy ne tapossák össze. így könnyebb eltávolítani a végterméket, fagyban sem szakad vele a pozdorja, hamarabb is szárad talán és az állagát is jobban elemezgetheti a tenyésztő. a dúcot látva azt gondolom, hogy van ideje és türelme a ráccsal bajlódni.
Annakidején írtam egy interjút Pfendert Antallal. Volt egy rész, amire élénken emlékszem, de végül is nem került bele. Ő nem az a nagy takarító. Ennek ellenére az eredményei jók voltak, a tavalyi év viszont nem jól sikerült, nincs már benne "az a tűz", de drukkolok, hogy ismét menne a szekere. Talán kevesebb galambot kellene tartania, de mindegy, nem az én dolgom.
Szóval, ő úgy hetente takarít szezonban is, és a betonpadozatot nem is lehet jól felvakarni, mert repezedett.
A véleménye olyasmi, hogy a takarítás kihagyása nem feltétlen baj. Lutri. Amíg a hímek formában vannak, addig lehet halogatni. De el kell csípni, hogy mikor van rá feltétlenül szükség, ugyanis, ha elkezd a forma lemenni, akkor azt egy takarítással már nem lehet visszafordítani.
Nyilván én is most azokat a példákat keresem, ami nem az özvegy tojó fontosságát húzza alá. Például Drapa azt mondta kb.: nekem senki se mondja, hogy a hím a tojó miatt siet, amikor hazaér még inkább zavarja is". Persze igazán majd csak az nyugtat meg, amit magam látok majd.
Az egyik versenyszárnyakban olvastam egy fejtegetést amiben a lényeg az volt , hogy egy özvegy hím legnagyobb előnye , hogy egész héten felépítheti a tartalékait , egészségesebb , nincs lestrapálva stb . Ez oké is , a folytatás az volt , hogy a tojós motiváció egy marhaság.
Ugyancsak egy versenyszárnyakban olvastam ( hát ez a versenyszárnyak , mindenhol belebotlok ) egy top német dúc megállapítását : egy sikeresen versenyző özvegy hím alfája és omegája a jól felkészített és bemutatott tojó.
Mintahogy az első teóriára is van szép számmal jó példa ( gondolom Neon is erre építkezik)
de ugyanakkor a másodikra is rengeteg eset van . Nekem is volt nem egy ilyen tapasztalatom , hogy visszaesett a hím teljesítménye , ha a tojója frigid lett vagy leszbi , esetleg letojt . Sőt én is veszetttem ez miatt (?) galambot.
Az is igaz , hogy azok a tojók se jók amik teljesen be vannak pörögve , s a gazdával is párba áll , esetleg átveszi a hím szerepet a tojók között . Nem tudom , hogy vannak ennek valami jelei , vagy csak tesztelni kell a tojót , s figyelni a reakciókat.
De ha elfogadjuk az első megállapítást akkor nem kell ezzel foglalkozni túl sokat.
Lehet , hogy a tojónak nem is annyira felpörgetni kell a hímet csak biztos hátteret biztosítani .Értem ez alatt , hogy a hímet ne érje negatív élmény , ne rombolja semmi az egóját .
Lehet , hogy melyiknek nincs vagy nem volt párja az nem is foglalkozik vele .
Én napi 1 x takarítok , szezonban 2 x . Mondjuk ez sokszor olyan tessék -lássék tróger takarítás , szóval nem olyan alapos . Ez függ a dúctól is , van amelyiket jó és könnyű , van amelyik zeg-zugos , az utóbbit azt utálom . Sőt van amelyik pozdorját könnyebb mert szép sima a felületete , de olyan is volt , hogy kifogtam valami zöldes színű elég puha felületűt , no az egy rémálom volt . Most kipróbáltam , hogy sima meleg domestosos vízzel lesúroltam az etetőasztalt . Megvolt fél óra alatt , fél óra míg megszáradt , olyan mintha zsír új lenne .
Ugyebár Charelék minden héten átsúrolták az egész dúcot . Amikor végeztem , meg is értettem milyen frankó egy ilyen nagymosás . Hogy aztán a pozdora meddig fogja ezt tolerálni
az kérdés , de deszkánál , mint ami nekik volt nincs gond.
Ez a takarítás is akkor ér valamit ha teljesen alapos , napi szinten akár többször is . No de hát vagy idő nincs rá , vagy csak nincs már az a tűz a sporiban , hogy az utolsó centit is vakargassa .
A képen látható dúcok szép tiszták , de sztem neked is ilyen , főleg ha fényképezni kell .
( ha nem akkor használj photoshopot , csodákra képes )
Mondjuk a fiataldúc pont meszelés , vagy festés után volt , tiszta új ülőkerácsokkal .
Azon mondjuk elgondolkodtam , hogy minek a fészekrács , valaki folyamatosan és alaposan sikál.
Általában ott szokott lenni ahol a fészek takarítása heti rendszerességű . Sac.
De lehet , hogy higéniai szempontból . akkor érthető.
Nem ismerem a sporit , de szép rendes , tiszta dúcvezetése van , amit a képről látni az pedáns .
Az utolsó godolat meneted okés , gondolom ahol adnak a tisztaságra ott más is rendben van .
Ahol meg félvállról veszik , ott a tisztasággal is vannak bajok.
Ramszesz a postagalamb-ászat topikban tett fel képeket Dorner állományáról. Nem semmi az a tisztaság. A lusta-énünk könnyen megjegyzi azokat a mondatokat, amik arról szólnak, hogy nem is olyan fontos a gyakori takarítás. Meg az efféle idézetet, hogy "eldobtam a spaklit és újra jönni kezdtek az eredmények". Könnyű volna belátni, hogy hiába a patika tisztaság, ha rosszak a galambok.
Azonban ha visszagondolok az elmúlt 30egynéhány éve, amióta galambdúcokba járok, tudjátok hányra emlékszem, ahol nagy tisztaság, alapos takarítás volt, de nem volt eredmény? Egyre se!
inkább a tenyész szempontok. a jó hímek lányait, hugait igyekszem az özvegy tojók között hagyni. ha esetleg saját fiatalt nevelnek, akkor sem esek pánikba. de volt már olyan szélsőségesen ideges özvegy tojóm, amit kitettem, pedig a legjobbak tesója volt.
ez a ránézésre ribancos dolog kicsit kérdéses nekem. van nagyon lelkesen pörgő/taposó tojóm, akinek 4 év alatt 4 párja volt. (mindig elveszett abból a fészekből a hím). aztán olyat is látok, hogy semmi extrát nem művel...de a férjének meg nagyon bejöhet ez a ridegtartás, mert eredményes galamb.
nyilván a hím öröme a lényeg. ha már klasszikus özvegy módszerről van szó. talán motiváltabb lesz...illetve ha majd szarul szerepel akkor nem fogom elsőrendű okként felhozni, hogy nem szereti a párját igazán.
idén mondjuk nem így lesz, de tavaly a tenyészek tojásait nevelték. így a testvérpárok sem izgatnak annyira. ha esetleg lesz ilyen akkor majd átteszek alá egy tojást a legjobbak alól. onnan a tojó sem árt.
mi volt az oka a döntésednek? előfordulhatnak majd gondok a fiatalokkal, ha esetleg testvérek találnak egymásra egy ilyen naturál módszernél. Vagy csak a jobb motiválhatóság volt az ok?
elhatároztam, hogy fokozatosan áttérek a versenydúcban a szabad párosítás módszerére. nem akarom túlságosan a saját dolgomat nehezíteni, ezért a régi párokat és a pár nélkül maradt öreg tojókat kihagyom ebből és őket csak később párosítom pár nappal. a módszerbe "bevont" 8 hímre tegnap este 9-kor ráeresztettem 11 tojót (3-mal plusszos vagyok) és arra készültem, hogy napokig megy majd a kevergés a padlón. ma reggel 8-kor meglepődve tapasztaltam, hogy 7 pár már rendben van, szépen ülnek a fészkekben. az egyetlen (mindenkinek hajtó) hím problémája meg akkor oldódott meg amikor kivettem a 3 plusszos tojót. rögtön összeállt az egyetlen maradékkal és ők is elvonultak a cellájukba. na szét is szedtem őket, mert most meg attól tartok, hogy korábban kezdenének el letojogatni, mint kéne. majd 4-5 nap múlva összeengedem őket újra.
na hát ez csak egy kis beszámoló volt első szabad párosításos élményemről...eddig ugye a kék a kékhez ment:)
(ma olvastam egy tervezetet ahol az 1000 km feletti maratonversenyeket már ultramaratonnak hívják. 700-1000 km között "maraton" az elnevezés...na de ez most nem lényeg)
Én lezárnám . a te módszeredben elsődleges a territórium birtoklása és védése , gondolom ez akkor a legteljesebb ha csak kizárólag egy bzonyos hely van egy galambnak . Ezt " berepüli" . Ha nyitsz egy új fészket azt több hím is birtokolni szeretné majd , fölösleges csaták lehetnek. Egy hímnek erősíteni kell az egóját a vesztes csaták csak rombolják.
Lehet , hogy a rendes hamit is adhatnád a fészekbe , egy párnélkülis dúcban láttam már ilyet ( meg hát máshol is) .
Esetleg , hogy növeld a fészekszeretetet érdemes lenne egy ismerőstől beújítani két hímet amit berakhatsz egy nyúlketrecbe , persze külön -külön. Ezekkel fasza kis ketrecharcot lehet vívatni a fészek tulajdonosával . Persze vigyázni kell , hogy nehogy sérülés legyen , s gazdának rövid úton győzedelmeskedni kell . Ez elérhető ha a "betolakodónak" raksz egy béklyót a lábára , így tuti a vereség.
Volt egy ismerős aki esküdött erre a módszerre . Először ő is tojóval próbálkozott , de volt amikor többet ártott vele mint használt , vagy csak közömbösek voltak rá.
Aztán jött ez a hímes motiváció , s eredményes lett .
De voltam olyan párnélkülisnél is aki leszarta a hímeket , közös etető , no motiváció , hétvégén összeszedte őket aztán go.
Így is 50 -60% -os helyezési arányt ér el ezekkel a hímekkel .
