Az iparunk nagyon átalakult, sokminden megszűnt, sok új dolog is épült.
A mezőgazdaság az nagyobbrészt tengődik.
Ironikus (vagy tragikus, vagy komikus - attól függ, honnan nézem) hogy az ipart elprivatizáltuk, a mezőgazdaságot mindenkori vezéreink ettől gondosan megóvták. Még a tsz-eket is gondosan szétverték.
Lehet, hogy kár volt? A földesúr nem lenne magyar (most sem, mint a történelem során annyiszor), de lenne meló, termék, adófizetés..., nem lenne parlag, nem lehetne (és nem kellene) ellopni az erdőt...
Viszont az meg 1enesen szemetszúr, ahogyan a privatizált vagyonnal bántak:( Hová lett az iparunk, mezőgazdaságunk?:( Vagy tegyek 1 db-ka AUDIt a reggeli kávémba?
Az nem erkölcsi betegség, hogy egy állami cég vezetői másképpen gondolkodnak, mit egy maszek cég tulajdonosai. Az a rendszer lényegéből egyenesen következik: mások a követelmények.
És ezért volt álom, hogy a szocializmust fel lehet turbózni, és akkor jobb lesz a kapitalizmusnál (de legalább utoléri)
Van játéktere, ha nem is játszik teljesen szabadon.
Egyébként valahol mindenképpen kell adót fizetnie, ezt próbálja úgy megszervezni, hogy lehetőleg alacsony kulcsú helyen tegye.
Amelyik állam kapzsi, az ráfizet. Amelyik állam gondolkodik, az ha nem is nyer túl nagyot, de nem is veszít. Az iparűzési adót fúrják éppen, ezt leszámítva azonban jó példa, mert az helyben marad, nem lehet eltalicskázni, csak a gyárral együtt. Ha nem vagyunk túl mohók, marad a gyár és a lóvé is.
A helyi vállalkozások persze jobbak, mert azok nem tologatják a jövedelmet, ezzel az adót. Csakhát azok 20 év ösztönzés meg támogatás után is nagy átlagban csak tengődnek. Ennek is megvan az oka, azon kellene segíteni, nem csak ész nélkül támogatni, meg ösztönözni.
<i>A belföldi lakosság keveset keres, sok adót fizet tehát nem fog fogyasztani.
Ha fogyasztana lenne piac és nem kéne az államnak beavatkozni, mert a keresletet-kínálatot a piac szabályozná.</i>
Itt megint botlik egyet a logika. A lakosság fogyaszt, csak keveset, mert már a fizetés is kevés, nem csak az adó sok.
A kereslet-kínálat tehát itt is működik, de mi is az állami beavatkozás? Támogatja a termelőt, vagyis a tőlem elvett pénzből félig kifizeti helyettem a paradicsomot? Baromi nagy segítség, mondhatom. Az ár másik felét zsebből kipengetem, az egyik felével is boldogulnék, csak hagyja nálam; nem kellene hozzá hivatal.
A villany, a gáz, a víz lényegében ugyanolyan szolgáltatás, mint az összes többi, ezekhez sem állami vállalat kell, csak megfelelő szabályozási környezet. Amennyivel a villany a privatizáció során drágult, az első sorban az indokolt költség és a szocialista időkbeli ráfordítás különbsége. (85 körül a nagy energiaigényű iparágak erősen visszavettek, ezt kihasználva fejlesztés, karbantartás az áramszolgáltatásban, az erőműveknél szépen takarékra lett állítva, úgy persze olcsóbb, csak 10-15 év után a fejünkre dől.)
Hasznot is akar a gaz kapitalista, ha tőkét tett bele, akkor a kapitalizmus játékszabályai szerint az jár neki. Tett volna bele az állam, akkor most övé lehetne a haszon - meg a rohadt nagy adósság, aminek egy részét a privatizációval tüntettük el. (egy kis időre, de ez nem a tőkések hibája)
Meg az állam is ráteszi a magáét, és itt nem csak az ÁFÁ-ra gondolok, hanem a rendszerhasználati díjak egy részére, meg a "szénipari szerkezetátalakítás" nevű fillérekre (persze havonta jó sok milliárd fillérről van szó)
Ez meg a bioetanol-gyártás miatt van. Nekünk, a mi szükségletünkhöz termett elég. Az összes etanolüzem angol, osztrák üzem és épül egy újabb Dunaföldváron. A Szabadegyházi szeszgyár bázisán is angol-osztrák üzem van. A régi gyárat játszották át a külföldiekne. Köszönjük az ilyen "fejlesztéseket", amivel a pénzünket húzzák ki a zsebünkből, a kaját vonják meg a gyermekeinktől.
Pusztuljanak ebből az országból, semmi hasznunk belőlük!
És cukrot gyártottunk itthon, magunknak. De előző kormányaink, beleértve mindet, külföldi kézbe adták ezeket. Aztán a francia, német tulajdonosok szépen bezárták mindet, csak egy maradt meg. A szolnokit a külföldi felrobbantotta, hogy az otthoni gyára konkurenciáját totálisan a földdel tegye egyenlővé. Megnyomorítottak minket, ma már láthatóan az ország kiéheztetése megy az árak folyamatos felpőrgetésével. A cukor ára a németeknél pl. 80 eurocent. Hasonlóak az árak a franciáknál, az osztrákoknál is.
Meddig tűrjük még ezt?
Hol van a határ?
Akik eladták ezeket a gyárakat, azok a magyar nép árulói, börtönbe velük!
Hát van egy kis erkölcsi betegsége a magyar társadalomnak, az biztos. :-)
Csak ebből elég nehéz átállni normálisra, amikor mindenkinek megvan a kis stiklije.
Pl. Azért, ha kórházba kerül valaki, akkor azért nincs belőlle "országos" felháborodás, hogy ha nem "tejelsz", akkor megdögölhetsz. Vagy rosszul látom? Van ember, aki elhiszi, hogy neki ez jár, mert fizeti a TB-t? :-)
ja. és közben nem szabadelfelejtkezni arról, hogy a tőkésvilág hatékonysága folytán feleslegessé váló munkaerő miatti leszakadók elsősorban ugye romák....
Sajnos több a nem roma!
Ha az aktív korú lakosság 54%-a dolgozik, és az 3,5 millió, akkor kell ott lenni még 2,8 millió nem dolgozónak. Ebből meg csak cca. 800 ezer roma.
Ez olyan "volt rendszeres" dolog, főleg az államosítás. Sajna nem működik. Ahova az állam ( politika ) keze beteszi a lábát, az már büdös lesz.
Kezdjük azzal, hogy már fönöknek odakerül, aki nem érdekes, hogy nem ért hozzá, csak jó pártkatona legyen vagy rokon/haver....., aztán Ő is odaveszi aki roon/haver. Még így is múködhetne a dolog, de igazából nem elvárás, egy állami cég tarhálhatja a pénzt amíg meg nem szüntetik, nincs tulajdonosa, akit tényleg érdekelné, hogy gazdaságos legyen. Az állam vezetői más pénzével verik a csalánt.
vagy a fölöslegessé vált emberekkel majd a természet végez, éhenhalnak, nem lesznek gyógyítva vagy megfagynak........
Ez nem járható út!
Ugyanis a természet csak lassan végez, és ha ennek teret adunk, akkor elárasztja az országot 3 millió hajléktalan nyugger, 1 millió roma és 2 millió munkanélküli.
Még azoknak sem lesz élhető a társadalom akik eddig valahogy kihúzták.
Persze nem úgy hogy állami vállalatoknak nevezett szociális foglalkoztatókat gründol, hanem úgy hogy megfelelő szabályozókkal új munkahelyeket is eredményező beruházásokat "provokál ki" a vállalkozói szférából. Ez lehet pénzbeli támogatás, adókedvezmény, bármi, a lényeg hogy hatásos és hatékony legyen.
Ugye ha 1 vállakozónak 2 országban van telephelye, akkor a nyereséggel-veszteséggel, így az adózással is belátása szerint játszik.
Hátha még az egész EU-ban van több telephelye....
Így a globális tőkének van lehetősége játszani az adóval, aminek következtében a lokális vállalkozó szív, mert neki csak 1 telephelye van országon belül. De szív a melós is, mert minél több munkanélküli, annál több adó. A munkanélkülit, az inaktívat nem a globális tőke tartja el, hanem a lokális befizetések. A globális tőke röhög a markába és zsebre teszi az állami támogatást.
A belföldi lakosság keveset keres, sok adót fizet tehát nem fog fogyasztani.
Ha fogyasztana lenne piac és nem kéne az államnak beavatkozni, mert a keresletet-kínálatot a piac szabályozná.
De nem szabályozza! Illetve szabályozza, globális szinten, úgy hogy ha a közösség paradicsom fogyasztása lecsökken, akkor nem a termelést csökkentik, hanem meghódítanak a fogyasztásnak mondjuk egy Közép-Kelet Európát.
Állami vállalatokat nem kell feleslegesen létrehozni.
Olyan szolgáltatásokra kell, amit a piac nem szabályoz, mert közösségi fogyasztás. ( vz, áram, gáz, oktatás eü.)
Ha ezeket szolgáltatásokat az állam privatizálja nem történik más, mint az árak mesterséges emelése.
Ugyanis a költségeken kívül a vállalkozó nagy nagy falat inyereséget is le akar szakítani amit mi fizetünk meg.
ja. és közben nem szabadelfelejtkezni arról, hogy a tőkésvilág hatékonysága folytán feleslegessé váló munkaerő miatti leszakadók elsősorban ugye romák....
és ezt csak azért teszem hozzá, mert valahogy sokszor belementem ebbe a vitába és a leszakadóknak folyton a tőkéseket preferálók azt üzenik, hogy legyenek ügyesebbek, oldják meg, vállalkozzanak ők is.....
hát attól függ mit is nevezünk itt és most a 20 év alatt végzett reformnak.
ebben az esetben ugye az olvtárs által leírt jelenség arról szólt, hogy a magánkézbe került terület miközben megreformálódik, hatékonysága pont abban nyilvánul meg, hogy körülötte több ember megélhetését törvényszerűen elvágja.
ezáltal az állam terhe nő meg, mert ugye a fölöslegessé vált embereket nem lehet a dunába lőni.
tehát a hatékony magánkéz vagy egyre hatékonyabb működéssel egyre több profitot termel, amiből aztán egyre többet kell a közösbe raknia, vagy az általa kiszorított emberek éhenhalnak.
jelenleg ugye egyre többet kellett a közösbe raknia, amit persze igazságtalannak vélt.
meg ugye az álláshoz jutók terhe volt iszonyat magas terhekkel kellett hozzájárulni a leszakadók életének védelmében.
----------------------
és akkor három út vár ránk ( de amúgy nemcsak ránk, másokra is.)El kéne dönteni, hogy hogyan tovább:
vagy a tökésvilág elveit követve szépen megsarcoljuk a hasznukat a leszakadók védelmében ( aminek léte törvényszerű és kikerülhetetlen, hiszen egyre kevesebb munkaerő igénybevételével van az emberiség összes igénye kiszolgálva),
vagy kicsit kommunistább elképzeléssel egyenlően elosztva a terheket és munkát mindenkinek megélhetést nyújtunk és kevesebb profitból kevesebb ember ingyenéléséhez kell hozzájárulnia ( kisebb terhekkel)
vagy a fölöslegessé vált emberekkel majd a természet végez, éhenhalnak, nem lesznek gyógyítva vagy megfagynak........
Na ja, tetszettünk volna kevésbé korrupt vérszívókat választani, ...
Tyúkketrec-ügyben van kibúvó: 350 darab alatt nem érvényes a szabály. Az ilyen kis számban tartott jószágot lehet sanyargatni, azoknak nem kell kényelmes EU-ketrec. Hogy értékesíteni nem szabad, sebaj, azt úgyis feketén akartuk.
Az EU meg süsse meg a tojásait.
Ne becsüld le a legutolsó helyet, számtalan előnye van:
Ha a gazdaság elég hatékony, akkor jó sok sápot szedhet.
Ebből az állam elláthatja feladatait, beleértve a munkaképtelenek istápol(tat)ását is.
Így viszont nincs ellentmondás, csak rendesen be is kell hajtani a kivetett adót. És senki ne jöjjön azzal, hogy a magyar nem szeret adót fizetni - mert a világon senki nem szeret. Csak máshol jobban belátják hogy kell, és érdemes. Kell, mert különben elkapnak, és érdemes, mert az ország gyarapodik belőle, nem a klientúra. (nagyobbrészt - ezt azért tegyük hozzá)
Az életminőség szempontjait a gazdaság számára külső szabályokként kell megfogalmazni.
A vadkapitalizmusban megteheti a gyáros, hogy a melósokat 10 órában foglalkoztatja, és még pénzt is kevesebbet ad nekik, hiszen úgysincs idejük elkölteni (bár már Ford is rájött 100 éve, hogy 8 órás műszak jobb, mert akkor lehet 3 műszakban termelni)
Mi viszont ezen már túlvagyunk, a munkaidő, a minimálbér, stb. törvénnyel adott, a gazdasági hatékoknyságot ezen határok között lehet (kell) megkeresni. Ha a törvényeket nem tartja be, lehet feljelenteni. Ha a szabályok túl lazák, akkor a törvényhozóknál kell reklamálni. Két különböző dolog.
Ha a termelés korszerűsítése során emberek feleslegessé válnak (egy-egy konkrét cégnél a termelésben - mielőtt félreértés támad), azok megtartására a gazdaságot nem célszerű rákényszeríteni.
Elviekben ez a gazdaság és szociálpolitika összekeverése lenne.
Gyakorlatban meg a szocialista modell újrafeltalálása, ami egyszer már nem vált be piros pántlikával, ergo nemzeti színűvel sem fog működni.
A szociálpolitika az államé. Ebből minden kétkezi feladatot kiszervezhet, de a célok meghatározását nem. Az államnak kell gondoskodnia arról, hogy a kikerülő emberek új munkát találhassanak. Persze nem úgy hogy állami vállalatoknak nevezett szociális foglalkoztatókat gründol, hanem úgy hogy megfelelő szabályozókkal új munkahelyeket is eredményező beruházásokat "provokál ki" a vállalkozói szférából. Ez lehet pénzbeli támogatás, adókedvezmény, bármi, a lényeg hogy hatásos és hatékony legyen.