Az őskori ember társául fogadhatta a rókát - vélik egy jordániai lelet kapcsán a Cambridge-i Egyetem régészei, akik a PLoS One online tudományos folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
Van azért ott több tény is, érdemes elolvasni a cikket :-)
[Például az emberhez hasonló vörös festékes 'díszítés'/kezelés a vörinél is, a csontok elhelyezési módja, az újratemetésnél történt pozicionálás, stb. (voltak ott egyéb állatcsontok is, jellegzetesen máshogyan odatéve, amelyek valószínűleg áldozatia jándékok lehettek)... a régészet már csak olyan, hogy bizonyos szokások, eljárások régészeti 'lenyomata' nagyon jellegzetes tud lenni]
Szerintem inkább annak kizárása okozna nehézséget, hogy ahol sok volt az egyébként könnyen szelidithető róka, ott ne fordulhatott volna elő néhány egyed 'befogadása'... nincs ebben semmi elrugaszkodott, és akárhogy is történt, a jelentősége sem túl nagy ;-)
"A jelek szerint a rókát megölték, hogy gazdája mellé temethessék. Később a sírt valamilyen okból felnyitották, és az emberi, valamit az állati csontvázat egy másik helyen temették újra. Ez arra utal, hogy az ember és a róka között különleges kapcsolat lehetett, így az állat a túlvilágon is gazdája társául szegődött"
Valóban, kicsit túlzásnak tűnik egy leletből a fenti következtetést levonni (még ha nem is az eredeti cikkből van az idézet). Vajon miből következtettek arra a régészek, hogy épp azért ölték meg, hogy mellé temethessék? Miért magától értetődő (egyetlen lelet alapján), hogy az elhunyt az állat gazdája volt? A különleges kapcsolat feltételezése elfogadható, de én hamarabb tippelnék arra, hogy az eltemetett személyt egy veszett róka harapta meg, miközben az állatot megölte vadászat közben, aztán néhány nap mulva belehalt, a törzs illetékesei pedig praktikussági okokból temették a két fertőző tetemet egy helyre. Ha nagyon megfacsarnám a fantáziámat, bonyolultabb és kevésbé magától értetődő, eseménysort is ki tudnék találni a rejtély kimagyarázására. Persze én nem vagyok régész, csak jó néhány valószerűtlen eseménynek voltam már részese.
"ugyanis nem egy referalt tudomanyos folyoiratban jelent meg"
ugyanis de? (Each submission to PLoS ONE passes through a rigorous quality control and peer-review evaluation process before receiving a decision)
és egyébként mi a baj a cikkel? Egyszerűen leírják az egyik legkorábbi esetet, amikor ember-állat közös temetkezés nyomát tárták fel (és a legkorábbit, amikor ember-róka volt egy sírban). A hangsúly az akkori kultúra megismerésén van (hogy egyáltalán van elkülönült temetkezési hely; hogy milyenek a temetkezési szokások, ideértve a festést és a halottal temetett kegyeleti tárgyakat; milyen a sírhely 'építészeti' kialakítása, stb... szóval komplex megközelítés). A címben a rókát emelik ki, mert ebben találtalik unikálisnak a leletegyüttes.
Ami a háziasítást illeti: bizonyára akkor is, meg már korábban is voltak kölyökként befogadott, majd kedvencként tartott állatok... ebben az esetben a temetés részévé vált a rókuci, ennyi. Bizonyára sokféle próbálkozás előzte meg azt, hogy a farkas/kutya vált be.
Olvasd el az eredetit, abban mi szerepel. Velik vagy sejtik vagy allitjak vagy felvetik vagy elkepzelik vagy mi.
Nagyon duhito nincs benne, a regeszet es tortenettudomany soha nem tartozott az egzakt tudomanyok koze. Feltetelezik, aztan majd valaki cafolja. Es ha nem, akkor meg mindig lehet tanitani az iskolaban.
Nincs ezzel semmi baj, ugyanis nem egy referalt tudomanyos folyoiratban jelent meg. Igazabol nem tekintheto eredmenynek.
Viszont ezzel mas kutatok figyelmet felhivhatjak erre az eredmenyre vagy sejtesre vagy hipotezisre, nevezzuk, ahogy akarjuk. Abbol a tudomanyos vitabol pedig kerekedhet valami jo - akar ugy, hogy bebizonyitjak, akar ugy, hogy cafoljak.
Azaz minden a legnagyobb rendben van.
Masfelol te nem a cikket olvastad, hanem a cikkrol szolo ujsagcikket, abban szerepel a "velik", ami azert tetszolegesen tavol eshet az eredeti cikk szellemetol, ismerve a magyar ujsagiras kulturajat.
"Az őskori ember társául fogadhatta a rókát - vélik egy jordániai lelet kapcsán a Cambridge-i Egyetem régészei, akik a PLoS One online tudományos folyóiratban jelentették meg tanulmányukat."
Ez most komoly?
Ez lenne a tudomány?
Hol húzzuk meg a határt a spekuláció, fantazmagória és a tudományosság között??
