A kérdésedre a válasz egy kérdés: dobtál-e már egy kavicsot egy tóba? Ha igen, láttad-e, hogyan gyűrűzik körülötte a víz? Na ugye!
Hát, kedveském, a mélyben elinduló földrengések is körkörösen hullámzanak, mint a vízbe dobott kő, ezért érnek el kis késésekkel, és egyre gyengülő erővel távolabbi helyeket. Szeretted volna, ha 18 ó 42 p előtt ért volna, persze erősebben titeket a földrengés? Nálunk, a II. kerületben 18 ó 41 perckor volt érezhető. Lekéstél 1 perccel valamiről?
Főként az, hogy a szánalmas, szoclib pártpolitikusok részvételével megalkotott, 4-6 rendőr által biztosított (no kordon, no gumilövedék, stb.) "civil tömeggyűlés" megrengetthette volna 10 km mélységben, épp Oroszlány alatt a földet!
Szeretnél egy pl. 7-es erősségű földrengést hazánknak, hogy végre érezhess valami "megrázót"? Akkor talán költözz egy MO-nál nagyobb tektonikus aktívitású földrészre, mert mi, néhány millióan örülünk a "kis ország, kis (észrevehetlen) földrengésnek!
Ha ennyire irigyeled a kárvallottakat, nem is kell messzire menned egy kis "kalandért": Berhida (1985) nincs nagy távolságra Oroszlánytól, sőt a térképen van egyfajta lineáris egybeesés köztük! Nézz utána!
Költözz a budapesti belvárosból ebbe a tektonikusan érzékeny körzetbe, és (remélhetőleg) max. újabb 25 év múlva - isten ne adja - a házadból pánikszerűen menekülve megélheted a most hiányolt "élményt".
Aki átélte az 1955. évi és az 1985. évi földrengéseket, az nem "izgalmas élményeket" lát bennük, hanem pusztítást, emberek félelmét, házuk/gazdaságuk tönkremenését!
Amúgy itt, a II. kerületben is érezhető volt ez a földrengés, megmozdulak a szekrények, a fotelok/székek alattunk, de csak egy-két másodpercre. Aki nem tapasztalt meg ilyent, az természetesen nem tud különbséget tenni egy, a házban beinduló nagyteljesítményű gépezet hangja és egy földrengés moraja között! Én tudok!
Pár évvel ez előtt már volt egy kisebb (talán 2,5-3 körüli) földrengés Budapesttől nem messze, azt is megéreztük, de az is ijesztő volt!
Ja, és sejtelmesen, félelmetesen morajlott a föld. Ilyet magam is hallottam, a kilencvenes évek elején a Kiskunságban, érdekes módon mozgást nem tapasztaltam, de a moraj jól kivehető volt, bár sokakban nem tudatosodott mit hallott, ha hallotta egyáltalán, mert a civilizációs zajok közé keveredve nem volt feltűnő.
Igen, kétségtelen, illik segíteni a bajbajutottakon. Nem igazán követem a jelen kormány katasztrófaelhárításokban mutatott ténykedését, de a belvíz, árvíz, földcsuszamlás, vörösiszap, földrengés témakörökben nem tudok vérlázító mulasztásról, sőt!
Ez igaz - csak hát a felelősségről beszélgetésnek is megvan a maga ideje - és ez kifejezetten nem akkor van, amikor a másik a földre kerül, hanem, ha már felsegítettük onnan. Nem? Na ezért fontos az állami puffer...
Kétségtelen, az álamnak van felelőssége, de van az önkormányzatoknak is (önkormányzat - szép, fajsúlyos szó), és van az egyénnek is - megnézni hova építkezik, hol vásárol...
Nézd, az állam akkor is, meg most is megteheti, hogy felelősséget vállal egyfelől a polgáraiért, másfelől meg behajtja a kárt a károkozókon, ha vannak ilyenek. Tudod, az államnak sokkal több ideje és lehetősége van pereskedni pl. - károkozóval, biztosítóval, vállalkozóval, akárkivel -mint annak, akinek vitte a házát a katasztrófa, és így az időfaktor az elsődleges számára, belekényszerülve akár számára teljesen előnytelen dolgokba is... szóval az állam szerepe itt - rendszertől függetlenül - a pufferezése a folyamatoknak.
Mivel, akkoriban pártállami diktaúra volt, nem volt vita tárgya, hogy az államnak kell állnia a cehhet. Mostanság, a magánszektor mulasztásai esetében, nem az államnak kell kiperkálnia a kártérítéseket. A lakosság meg legyen józan, mert nem az állam dönti el, hogy miféle ügyvédi hálóba gabalyítja magát. A vörösiszapos kálvária erről szól. Árvizeknél meg, Orbánék mindent megtettek, házsorokat húztak fel. Gyurcsányék meg nem foglalkoztak a károsultakkal... Ha már politika.
Azé, ha már politikai fórum, érdemes rámutatni, hogy mint ha kissé zökkenőmentesebben ment volna a károsultak megsegítése, mint manapság jellemző a hasonló katasztrófáknál:
Kártérítés, helyreállítás
Az Állami Biztosító alig győzte a munkát. A károk felméréséhez az ország szinte összes területéről érkeztek szakértőik. A biztosítással rendelkezők a sajtójelentések szerint heteken belül megkapták jogos követelésüket a helyreállításhoz, újjáépítési munkákhoz. A biztosítással nem rendelkezőknek kamatmentes kölcsönöket adtak a lakóépületek helyreállításához, néhány esetben újjáépítéséhez. A végleges adatok szerint az Állami Biztosítóhoz Békésről 2700 kárbejelentés futott be (Békéscsabáról mintegy 370-an, Gyuláról 240-an jelentettek károkat). A kormány is foglalkozott a földrengéssel. A károk helyreállításának pénzügyi fedezetét az Állami Biztosítóra bízta, míg a biztosítással nem rendelkezőknek az OTP nyújtott kamatmentes kölcsönt. A városi tanács a TÜZÉP-telepen lévő építőanyag készletet első lépései között zárolta, hogy azt kizárólag az újjáépítésekhez használhassák fel.
